<p>A szlovákiai magyar egyetemisták egynegyede Magyarországon tanul. A 90-es évek derekához képest ez hatszoros növekedést jelent. Kérdés, hogy visszatérnek-e valaha Szlovákiába, vagy a kisebbségi diplomások több mint huszonöt százalékától végleg búcsút kell vennünk. Mindenesetre sokan vannak, akik nem térnek vissza. A 2007/2008-as iskolai évben 6050 magyar fiatal tanult valamelyik szlovákiai felsőoktatási intézményben, ezzel egy időben Magyarországon 2178-an folytatták tanulmányaikat.</p>
Akik már soha nem térnek haza
A szlovákiai magyar egyetemisták egynegyede Magyarországon tanul. A 90-es évek derekához képest ez hatszoros növekedést jelent. Kérdés, hogy visszatérnek-e valaha Szlovákiába, vagy a kisebbségi diplomások több mint huszonöt százalékától végleg búcsút kell vennünk. Mindenesetre sokan vannak, akik nem térnek vissza.
A 2007/2008-as iskolai évben 6050 magyar fiatal tanult valamelyik szlovákiai felsőoktatási intézményben, ezzel egy időben Magyarországon 2178-an folytatták tanulmányaikat. Lampl Zsuzsanna szociológus, a Fórum Intézet munkatársa szerint nem törvényszerű, hogy a Magyarországon tanuló hallgatók új otthonuknak is az anyaországot választják, viszont egy bizonyos csoportnál ez megfigyelhető. „Előfordul, hogy a diák nem azzal a szándékkal megy a határon túlra tanulni, hogy ott maradjon, viszont számos akadállyal kell szembesülnie az egyetem elvégzése után, így jobbnak látja, ha ott keres munkát“ - véli a szociológus. Ilyen jellegű problémaként egyebek mellett a szlovák szakterminológia ismeretének hiányát említi. Némi változást jeleznek az utóbbi évek statisztikai adatai. Ugyanis 2003-tól folyamatosan csökken a magyarországi felsőoktatási intézményekbe jelentkező szlovákiai fiatalok száma. Lampl ennek egyik okát a Selye János Egyetem létrejöttében látja, ahol folyamatosan növekszik a diákok száma. „Aki ma magyar nyelven szeretne továbbtanulni, bizonyos szakokon már itthon is megteheti“- elemzi a lehetséges okokat a szociológus.
A nyárasdi Zsoldos Anetta Tatabányán végzett, s azóta Budapesten dolgozik. Úgy gondolja, itthon a szlovák diplomával rendelkezők előnyben voltak vele szemben az álláskeresés során, Magyarországon azonban pluszt jelent a hazaiakkal szemben az ő szlováktudása. Jelenleg nem okozna neki gondot az itthoni elhelyezkedés, viszont egyelőre ezen nem gondolkodik.
A kürti Balogh Csilla párhuzamosan két egyetemet is elvégzett Magyarországon. Hazatéréskor nyelvi gondjai akadtak, s ez megnehezítette az álláskeresést is. De nem szeretne Magyarországon elhelyezkedni.
Más véleményen van Rigó Katalin, aki miután Budapesten befejezte tanulmányait, már nem is keresett állást Szlovákiában. Sokkal nehezebben tudott volna munkát találni magyar diplomával, bár a szlovák nyelv használata nem okoz számára gondot.
Lampl Zsuzsanna szerint a fiatalokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy szülőhelyükön maradjanak. „Ha nem találnak a végzettségüknek megfelelő munkát, akkor régióról régióra vándorolhatnak. Nem hibáztathatjuk őket azért, hogy elhagyják az elmaradottabb térségeket“- mondja a szociológus, aki úgy véli, olyan lehetőségeket kell kialakítani az országban, hogy a fiatalok szívesen jöjjenek haza, szívesen tanuljanak itthon. (Juhos Melinda)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.