Akár ötvenezer vaddisznót is kilőhetnek

A környező országokban – Csehországban és Ukrajnában – továbbra sem sikerült megfékezni a kór terjedését. Márpedig, ha a sertéspestis nálunk is megjelenik, az hatalmas károkat okozhat a tenyésztőknek.

Az afrikai sertéspestist az Európai Unióban először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. A Szlovákiával határos régiók közül elsőként 2016 decemberében az ukrán hatóságok jelentették be a betegség előfordulását, Csehországban pedig tavaly nyáron mutatták ki vaddisznókban a betegséget.

A kór terjedése rendkívül gyors. A sertéspestis ráadásul nagy gazdagsági károkat okozó fertőző betegség, csak szigorú rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. A fertőzött és a velük kapcsolatba kerülő állományok valamennyi egyedét le kell ölni, a felszámolt sertésállományok tartási helyét fertőtleníteni kell, a sertésforgalmazást és felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertés, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek kivitelét pedig betiltják.
 

A vadállomány kilövése

A szlovákiai szakemberek szerint, ha szeretnénk megelőzni azt, hogy a sertéspestis nálunk is megjelenjen, csökkenteni kell a vaddisznóállományt, ugyanis éppen ez az állatfaj a pestis legkomolyabb terjesztője. Jaroslav Dutko, a homonnai vadászszövetség elnöke szerint a vaddisznóállomány akár 90 százalékát is ki kellene lövetni. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) is úgy véli, hogy Szlovákiában a vaddisznóállomány túlszaporodott. „Ez szorosan összefügg az afrikai sertéspestis terjedésének veszélyével is. Kamaránk szerint az államnak rugalmasabban kellene beavatkoznia” – mondta Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. Szerinte nem elegendő, hogy a földművelésügyi tárca a január 10-én kiadott rendeletében rendkívüli engedélyt adott a vadállomány kilövésére.

A vaddisznóállomány jelentős részének kilövése a hivatalos szervek szerint is az egyik alternatívája a betegség megelőzésének. A földművelésügyi tárca komolyan fontolóra veszi ezt a lehetőséget, ha a szomszéd országokban nem javul a helyzet. „Szlovákiában jelenleg 60–80 ezer vaddisznó él. Végső esetben akár 50 ezerrel is csökkenthetjük az állományt” – nyilatkozta Michal Feik, az agrártárca sajtóosztályának a munkatársa.

100-as csordák

A vaddisznók már a déli régiókban is gondot okoznak. „Jelenleg nincs problémánk a sertéshúsellátással. Egészséges húst tudunk behozni külföldről, és vannak jó minőségű hazai tartalékaink is. Viszont valóban nagyon kell figyelni a vaddisznókra, amelyek egy éjszaka folyamán képesek akár 50 kilométert is megtenni. Ezen a vidéken, Illésháza környékén sosem voltak vaddisznók, most meg százas csordákban is megjelennek” – mondta lapunknak Bognár Árpád, a dunaszerdahelyi járásbeli illésházai húsüzem vezetője.

Szigorú intézkedések

Míg Szlovákia egyelőre állja a sarat, Csehországban már válságos a helyzet. Nyugati szomszédunknál rendkívül szigorú intézkedésekhez folyamodtak. Regisztráltatni kell minden olyan haszonállatot, amely kapcsolatba kerülhetett a sertésállományokkal. A nem jegyzett állományokat január végéig meg kell semmisíteni, február 1-jétől pedig a be nem jegyzett gazdák nem foglalkozhatnak sertéstenyésztéssel. Csehország még a hadsereg bevetését is fontolgatta, a hatályos jogszabályok azonban ezt nem teszik lehetővé. Ott egyébként mostanáig a Zlíni járásban 191 fertőzött vaddisznót találtak. Ezért az ottani vadászszövetség is azt javasolja, hogy a vadállománynak a 70–80 százalékát lövessék ki. Hasonló a helyzet Németországban is. A német parasztszövetség az ország vaddisznóállományának 70 százalékát kilövetné, ezzel csökkentve az esélyét, hogy az afrikai sertéspestis elterjedjen.

Emberre nem veszélyes

A sertéspestis vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, és hatékony oltóanyag sincs. A sertéspestis vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A beteg sertések valamennyi váladékukkal ürítik a vírust, emiatt közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.
Susla Béla