A vidék helye az uniós modellben

Jela Tvrdoňová: Az Agrárkonvent az alkotmányozó konvent számára a fenntartható fejlődés elveit ajánljaA szerző felvételeMiben különbözik az Agrárkonvent az egyébként is ülésező uniós konventtől?

Az Európai Unió 2006 utáni jövőjével kapcsolatban dolgozik egy alkotmányozó konvent. Februárban kezdte a munkáját és célja, hogy kidogozza a 26 tagú új EU jövőképét. Az Európai Parlament néhány képviselője viszont úgy ítélte meg, hogy ezen a fórumon nem szentelnek elegendő figyelmet a mezőgazdaság, illetve a vidék problémáinak, pedig ez a téma emészti fel az EU költségvetésének közel felét. Az ő kezdeményezésükre hívták össze az Agrárkonventet, amely megtárgyalja ezeket a témákat és ennek eredményét pedig az alkotmányozó konvent elé terjeszti. Az első ülésre június 6-án került sor, amelyre egész Európából mintegy kétszáz küldött érkezett. Arról tanácskoztunk, hogy milyen helyzetben van a mezőgazdasági, illetve vidékfejlesztési politika és milyen irányba kellene továbblépni.

Ez meglehetősen bő téma két napra. Mire jutottak?

Főként arról volt szó, hogy a jövő progresszív iránya a közös mezőgazdasági és environmentális, környezetvédelmi politika lehetne, és az átértékelés során foglalkozni kell a közös mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikával is. Ez azt jelenti, hogy a vidéken nem csak farmerek élnek, illetve a farmereket sem csak élelmiszer-termelőkként kell tekinteni, hanem olyanoknak, akik nyersanyagokat állítanak elő, illetve a táj képét alakítják. A másik csoport az alkotmányozó konvent számára készített elő ajánlásokat. Ezek elsősorban a fenntartható fejlődés biztosítására irányultak environmentális, gazdasági és szociális szempontból. Ez egy össztársadalmi vízió, tehát nem csak a vidékre vonatkozik és fontos szerepet kap benne a kohézió és a szolidaritás. A konvent javaslatai között fontos szerep jutott az integrált területi hozzáállásnak mint a vidéki politika alapvető koncepciójának. Ez azért fontos, mert a regionális politika manapság gyakran figyelmen kívül hagyja, hogy a régiókon belül is léteznek különbségek. Eddig inkább csak a régiók közti különbségekről beszéltek. A valóságban azonban a régiókon belül is léteznek urbanizált, illetve vidéki területek. Ráadásul uniós szinten meglehetősen értelmezhetetlen helyzet alakult ki, mivel a vidékfejlesztési támogatások egyaránt érkezhetnek a mezőgazdasági, illetve a régiófejlesztési strukturális alapokból. Ez az állapot oda vezet, hogy a vidékfejlesztési politikát mellőzik és nincs fedezete. A következő téma a konvent mezőgazdasági politikája. Itt a legtöbb szó arról esett, hogy ezt a környezet védelme és a multifunkcionalitás, a több lábon állás felé kellene irányítani. Kiemelt kérdésként szerepelt az EU mezőgazdaságának és a külvilágnak a kapcsolata. Ennek értelmében például nem támogatnák a túltermelést. A többletet ugyanis magas dotációkkal kénytelenek más országokba szállítani, ahol emiatt versenyképtelenné válnak a helyi termelők.

Az alkotmányozó konvent egyik központi témája az uniót irányító intézmények egymáshoz való viszonya. Ez mennyire volt hangsúlyos az Önök tanácskozásán?

Komoly témaként szerepelt. Az általános vélekedés szerint az Európai Bizottság túlzott jogkörökkel rendelkezik, főként a költségvetéssel kapcsolatban. A döntéseit ugyanis más európai intézmény csak nagyon nehezen képes megváltoztatni. Ezért a konvent javaslata szerint a költségvetéssel kapcsolatban bővítenék az Európai Parlament jogköreit.

Az Agrárkonvent miként folytatja a munkáját?

A júniusban kidolgozott anyag hamarosan az internetre kerül a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozók vitaanyagaként. Mi legközelebb várhatóan ősszel találkozunk. Az alkotmányozó konvent egész évben dolgozni fog, a munkája eredménye pedig meghatározza az új uniós szerződések tartalmát. Mi például javaslatot tettünk ezek, de főként a Római Szerződés reformjára.

Mi a helyzet a közös mezőgazdasági politika reformjával?

A reform nagyban függ épp a középtávú értékeléstől. Brüsszelben most is nagy vita folyt a George Bush amerikai elnök által nemrég kiadott új farmertörvényről. Ez ugyanis tartalmi és filozófiai szempontból is elodázza a reformot, mivel egyértelműen magas közvetlen mezőgazdasági támogatásokról szól. Ezzel az amerikaiaknak is gondjaik lesznek, hiszen megszegik a Kereskedelmi Világszervezet megállapodását, de egyben az EU-reformot is hátráltatják. A támogatásaik bizonyos termékek terén 70-80 százalékkal meghaladják az európai támogatásokat, ez pedig erős érv az itteni lobbicsoportok kezében, akik a közvetlen dotációk fenntartásáért küzdenek. A konventünket felkereste Valéry Giscard d’Estaing, az alkotmányozó konvent elnöke, aki meglehetősen ironikusan nyilatkozott a mezőgazdaságról és a vidékről is. Látni kell, hogy az EU-n belül is több irányzat létezik. Az egyik az urbanizációs, amely klasszikus régiófejlesztésként főként ipari parkokban gondolkodik, a következő a mezőgazdasági támogatások híveinek csoportja, a harmadik pedig a konvent által képviselt vonal, amely a vidékre bizonyos potenciálként tekint. Tény ugyanis, hogy az európaiak fele vidéki környezetben él, amely Európa területének 85-90 százalékát teszi ki, vagyis azok a bizonyos hátrányok egy nagyon meghatározó területet érintenek.