A végzősök hivatali teendői

Az iskola befejezése után nem mindenki kap azonnal munkát, a korábbi évekhez hasonlóan feltehetően az idén is júniustól szeptemberig több ezer végzős jelentkezik majd be a munkaügyi hivatalokba. Csak kevés fiatal ismeri hivatalos tennivalóit.

Élethelyzetek

A középiskolai és egyetemi tanulmányok befejezése után sokféle élethelyzet alakulhat ki, s ennek megfelelően többféle, némileg eltérő ügyintézés vár a végzősökre. Van, aki tovább folytatja tanulmányait, a szerencsésebbeknek sikerül elhelyezkedniük, többen külföldre mennek, néhányan vállalkozást indítanak.

Önkéntes munkanélküli

Aki befejezi a tanulmányait, megszűnik az eltartott gyermek státusza, a szülei elveszítik a jogosultságot a családi pótlékra, és már az állam sem téríti helyette az egészségbiztosítási járulékokat. Az állam csak azoknak fizeti tovább, akik bejelentkeznek a munkanélküli-nyilvántartásba. Aki a záróvizsga után nem talál azonnal munkát, annak a lehető legrövidebb időn belül fel kell keresnie a munkaügyi hivatalt. Ha ezt nem teszi meg, vagyis nem akarja regisztráltatni magát, és nem sikerül azonnal elhelyezkednie sem, önkéntes munkanélküli lesz, és így magának kell fizetnie a kötelező egészségbiztosítást.

Meddig diák a diák

Aki a munkanélküli-nyilvántartás mellett dönt, annak szüksége lesz a személyi igazolványára, a tanulmányok hosszáról és befejezéséről szóló igazolásra, valamint az oklevélre vagy érettségi bizonyítványra. A középiskolák végzősei az utolsó nyári szünet végéig, vagyis augusztus 31-ig diáknak számítanak. Ha addig nem találnak munkát, szeptember 7-éig jelentkezniük a munkaügyi hivatalban. Aki a határidőig jelentkezik, annak folyamatos lesz az egészségbiztosítási járulék fizetése. Aki akarja, már korábban, azaz szeptember 7-e előtt is regisztráltathatja magát, de akkor leállítják a családi pótlék folyósítását.

A főiskolások az utolsó államvizsga után szűnnek meg diáknak lenni. Akinek nincs munkája, és szeretné magát bejegyeztetni a munkaügyi hivatalban, annak ezt a záróvizsgától számított 7 napon belül kell megtennie. Aki később jelentkezik, az a bejelentkezéséig önkéntes munkanélkülinek számít, s ez alatt magának kell fizetnie a kötelező egészségbiztosítást.

Szigorú egészségbiztosító

A munkaügyi hivatallal nem kötelező felvenni a kapcsolatot, az egészségbiztosítóval azonban kötelező: a záróvizsga letétele után 8 napon belül tájékoztatniuk kell a tanulmányaik befejezéséről. Ehhez szükségük van a személyi igazolványra és az iskola befejezését igazoló dokumentumra (oklevél, bizonyítvány). Ellenkező esetben az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) 331 eurós bírságot szabhat ki, aki pedig ismételten nem tesz eleget bejelentési kötelességének, akár a duplájára is megbírságolhatják.

A Szociális Biztosítóval (SP) szemben a végzősöknek nincs semmilyen kötelezettségük, nem kötelező társadalombiztosítást kötniük, de nem is jár nekik semmilyen támogatás – betegség esetén nem kapnak táppénzt, nem jogosultak munkanélküli-segélyre, ezt az időszakot nem veszik majd figyelembe a későbbi nyugdíjigény elbírálásakor. Aki akar, köthet önkéntes biztosítást. Ilyen esetben mindenki maga döntheti el, milyen kivetési alapból számolják ki a havi járulékot. Csak annak kell felvennie a kapcsolatot az SP-vel, akinek volt önkéntes biztosítása, s így számíthat valamilyen támogatásra. Kivételt képeznek azok a végzősök, akik árvasági nyugdíjat kapnak: nekik bejelentési kötelezettségük van a Szociális Biztosítóval szemben, 8 napon belül el kell juttatniuk egy igazolást arról, hogy befejezték vagy megszakították tanulmányaikat.

Álláskeresés

„Akár jelentkezik valaki a munkaügyi hivatalban, akár nem, az álláskeresést nem szabad halogatni! Csaknem minden tizedik 18–24 év közötti fiatal azt hiszi, egy hónapon belül képes munkát találni, a valóság azonban nem mindig ilyen kedvező” – figyelmeztet Dominika Babulicová, a Profesia állásközvetítő portál munkatársa. A munkaügyi hivatal adatai szerint a 20–25 év közöttiek átlagosan 12 hónapig szerepelnek a munkanélküliek között. „Ilyen kilátások mellett néhány sikertelen állás-interjú és pár elutasítás a kezdeti optimizmust reménytelenségre változtathatja, sőt, egyeseknek úgy tűnhet, az országban alig van lehetőség a fiatalok számára, és minden munkaadó csak tapasztalt, idősebb alkalmazottat keres” – tette hozzá Babulicová. Tapasztalatai szerint sok cég hajlandó végzősöket is felvenni, számos munkahely megfelelő gyakorlattal még nem rendelkezők számára is, ám a keresést egy pillanatra sem szabad abbahagyni. A különböző állásközvetítő portálokon naponta több ezer ajánlat jelenik meg, ezeket tanácsos folyamatosan böngészni, s bár most fejezték be az iskolát, a tanulást nem szabad abbahagyni, a végzősöknek is tanácsos tovább képezniük magukat, fejleszteni a személyiségüket, mert soha nem tudhatják, mikor mire lesz szükségük. Vagyis aki regisztráltatta magát a munkaügyi hivatalban, jelentkezhet ott valamilyen készségfejlesztő vagy átképző tanfolyamra, illetve igényelhet hozzájárulást az abszolvensi gyakorlat elvégzéséhez. A bátrabbak saját vállalkozást indíthatnak, s ehhez is próbálhatnak intézni állami támogatást a hivataltól.

A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÓ VÁLASZOL

1. Hamarosan befejezem a tanulmányaimat Nagy-Britanniában, s már most sikerült munkát találnom Londonban. Hosszabb ideig itt maradok, Szlovákiában csak évente pár napot töltök majd. A brit munkaadóm minden járulékot fizet, úgyhogy szeretnék kijelentkezni a Szociális Biztosítóból. Mi a teendő?

Akár Szlovákiában, akár külföldön tanult, végzősként nincs semmilyen kötelessége a Szociális Biztosítóval szemben. Ebből kifolyólag most nincs is miből kijelentkezni. Akkor sincs semmilyen kötelezettsége, ha a tanulmányok mellett már alkalmazottként dolgozott. Bizonyos teendői akkor lennének, ha iskola mellett vállalkozott volna, esetleg árvasági nyugdíjat folyósítottak volna önnek, ez esetben tanácsos felkeresni személyesen a biztosítót, és a konkrét élethelyzetben útbaigazítják. Amíg Nagy-Britanniában fog dolgozni nem lesz semmilyen kötelezettsége az SP-vel szemben.

2. A baccalaureátusi képzés befejezése után szeretnék tovább tanulni, de még nem tudom, felvesznek-e. Továbbra is diáknak számítok, vagy a záróvizsga után megszűnik a diákstátuszom, s a munkaadómnak ki kell jelentenie engem mint diákot, s meg kell szüntetni a jelenlegi szerződésemet is? Ha felvesznek mesterképzésre, utólag érvényesíthetem majd a nyári hónapokért a járulékfizetési kedvezményeket?

A Szociális Biztosító nem adhat ki erről kötelező érvényű állásfoglalást. Diákként olyanokat lehet alkalmazni, akik középiskolai diákok vagy nappali tagozatos főiskolai hallgatók, s még nem töltötték be 26. életévüket. Ilyen szerződés alapján legkésőbb azon év végéig lehet dolgozni, melyben az illető betölti 26. életévét. A megbízási szerződés szerves része a diákstátuszt igazoló dokumentum – ez érvényes, ha a szerződést a középiskola vagy a nyári szemeszter befejeződése után legkésőbb októberig kötik meg. A diák a nyári szünetben nem veszíti el jogosultságát a brigádmunkából adódó kedvezményekre, ha teljesíti a többi feltételt.

3. Befejeztem a magiszteri képzést, ősztől megkezdem a doktoranduszi tanulmányokat. Van valamilyen kötelezettségem az SP-vel szemben? Doktoranduszként lesz társadalombiztosításom?

Azoknak a végzősöknek, akik folytatják tanulmányaikat, nincs semmilyen kötelezettségük az SP-vel szemben. Korábban a doktoranduszoknak volt kötelező biztosításuk, a jelenleg hatályos törvény szerint azonban már nincs. Ez azt jelenti, hogy az iskola, ahol a doktorandusz nem alkalmazott, a doktoranduszi ösztöndíjból nem fizet járulékot. Ezeket az éveket nem veszik majd figyelembe a nyugdíjkérvénye elbírálásakor. Köthet önkéntes biztosítást.

ÜGYINTÉZÉS AZ ÉLETHELYZETNEK MEGFELELŐEN

A fiatal végzősök kötelezett-ségei attól függnek, hogy mi-lyen élethelyzetbe kerülnek az iskola befejezése után. Más feladataik vannak azoknak, akik továbbtanulnak, mások azoknak, akik azonnal munkába állnának.

1. Az érettségizett főiskolán tanul tovább

A felsőoktatási intézménybe jelentkezők közül sokan még várnak az eredményre. A nyári szünet végéig az állam fizeti a diákok helyett a járulékokat. Akit tehát nem vesznek fel, annak elég a nyári szünet befejeztével elmenni az egészségbiztosítóba. Aki akar, köthet önkéntes társadalombiztosítást. Aki már most regisztráltatni akarja magát a munkaügyi hivatalban, megteheti, ám a hivatal a végső döntést csak azután hozza meg, miután kiderül, milyen válasz érkezett a felsőoktatási intézményből.

2. Egyetemi diplomával továbbtanul

Az egészségbiztosítás attól függ, levelező vagy nappali tagozaton fog-e tovább tanulni. Az előbbi esetben az állam 26 éves korig fizeti a biztosítási díjat. Ha valaki nappali tagozatos doktoranduszi képzésben vesz részt, és még nem töltötte be 30. életévét, valamint még nem szerzett harmadfokú végzettséget, a biztosítási járulékot az állam téríti helyette. Aki elmúlt 30 éves, annak magának kell fizetnie, hacsak nem munka mellett tanul. Ha valaki megszerezte a baccalaureátusi címet, és még nem érkezett meg a válasz, folytathatja-e tanulmányait, egyelőre az állam biztosítottja marad. Ha elutasító választ kap, ezt jelentenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, vagy munkába áll, vagy regisztráltatja magát álláskeresőként.

3. A végzős azonnal munkába áll

Ha a végzős középiskolás még a nyári szünet befejeződése, illetve szeptember 7. előtt, a fiatal diplomás pedig az államvizsgától számított 7 napon belül aláírja a munkaszerződést, az egészségbiztosítót nyolc napon belül a munkaadó tájékoztatja a munkaviszony létrejöttéről. A munkáltató fizeti a járulékokat is. Ugyanakkor a pályakezdő fiatalnak is van bejelentési kötelezettsége: végzősként értesítenie kell az egészségbiztosítót, hogy befejezte tanulmányait. Ha a munkaszerződést szeptember 7. után írják alá, a pályakezdő fiatalnak a szeptember 1. és a szerződés megkötésének dátuma közötti időszak alatt saját magának kell térítenie az egészségbiztosítást. A fizetési kötelezettség alól úgy lehet kibújni, hogy a nyári szünet után (szeptember 7-éig) pár napra (a munkaviszony létrejöttéig) regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, s ilyen esetben az állam biztosítottja lesz. A Szociális Biztosítóval szemben a pályakezdőnek nincs semmilyen bejelentési vagy fizetési kötelezettsége, csak a munkaadónak.

4. Középiskolai végzettséggel nem talál munkát, nem is tanul tovább

Hivatalosan augusztus 31-ével szűnik meg a diákstátusz. Addig diákként brigádozhat, a szülőknek pedig folyósítják a családi pótlékot és az adóbónuszt. A nyári szünet után két lehetősége van: vagy regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, vagy otthon marad önkéntes munkanélküliként. Az utóbbi esetben fizetnie kell az egészségbiztosítást – a járulékok minimális összege 61,81 euró. Ezt a lakhely szerinti egészségbiztosítóban kell elintézni. Aki bejelentkezik a munkaügyi hivatalba, az után a járulékot továbbra is az állam fogja fizetni, s erről a hivatal értesíti a biztosítót. Lehet önkéntes társadalombiztosítást kötni –a járulékok minimális összege 146,35 euró havonta.

5. A fiatal diplomás nem talál munkát, nem is tanul tovább

Az egyetemistáknak az állam csak az utolsó államvizsga elvégzéséig, nem a promócióig fizeti az egészségbiztosítási díjat. A záróvizsga másnapjától saját maguknak kell téríteniük a járulékot, hacsak nem kezdenek el vállalkozni, vagy nem regisztráltatják magukat a munkaügyi hivatalban. Ha ez utóbbit 7 napon belül megteszik, továbbra is az állam fizet helyettük, s erről a hivatal tájékoztatja a biztosítót.

6. A főiskolai hallgató megszakítja a tanulmányait

Az egészségbiztosítót nemcsak a tanulmányok befejezéséről, hanem arról is tájékoztatni kell, ha azokat valaki valamilyen okból megszakítja. Ilyen esetben az állam nem fizeti helyette a biztosítási díjat. Ez alól kivétel, ha erre egészségügyi okokból kerül sor.

7. Az iskola befejezése után a pályakezdő fiatal vállalkozni kezd

Amint valaki vállalkozni kezd, erről a vállalkozói engedélyt kiállító hivatal tájékoztatja az egészségbiztosítót. A biztosítási díjat az egyéni vállakozónak saját magának kell térítenie, a minimális összeg 61,81 euró. Ha a végzős diák egyéni vállakozóvá válik, nincs semmilyen bejelentési kötezettsége a Szociális Biztosítóval szemben. Járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozás beindításától számított egy év elteltével, vagyis a következő év júliusától lesz – de csak akkor, ha a vállalkozás első évében bevétele meghaladta a minimális kivetési alap 12-szeresét. Addig, ha akar, köthet önkéntes biztosítást.

8. A végzős diák külföldre megy

Sok végzős külföldre megy tovább tanulni, dolgozni. Aki ott köt egészségbiztosítást, az itteni biztosítási viszonya befejeződik. Arról, hogy külföldre készül, tájékoztatni kell a biztosítót még a kiutazás előtt legalább egy héttel. Hazaérkezése után ismét be kell jelentkezni, ezt ugyancsak egy héten belül kell megtenni. Aki külföldön tanul, az oktatásügyi minisztériumban meg kell érdeklődni, az általa kiválasztott irányzat, szak ekvivalens tanulmánynak minősül-e. Ha igen, Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ekvivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tart, megszűnik a szlovákiai biztosítása. Ez esetben köthető vagy külföldi, vagy hazai kommersz biztosítás. Aki 6 hónapnál hamarább hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott időszakért ki kell fizetni az időarányos részt. Aki külföldön dolgozni fog, és ott lesz társadalombiztosítása, itthon nem lehet önkéntes beteg- és munkanélküli-biztosítása. (sza)