A városé vagy a képviselő-testületé a döntés joga?

Nagy a valószínűsége ennek, mert a fürdő ügyében már hónapok óta folyik a jogértelmezési vita a polgármester és a képviselő-testület között. Emiatt jövő hét csütörtökre rendkívüli gyűlést hívtak össze. Az előzményeket, valamint Ján Oravec polgármester és Gyetven Miklós, a Vadas igazgatójának álláspontját az alábbiakban ismertetjük.

Ján Oravec azt javasolta a képviselőknek, hogy a város alkotmányából ki kell hagyni azt a pontot, melynek értelmében a képviselő-testület gyakorolja a Vadasban a cég közgyűlésének jogait. Tudni kell, hogy ez a jogkör nemcsak felügyeleti, hanem ennek értelmében a képviselő-testület döntéshozó szervként is szerepel a fürdő fejlesztéseiben, beruházásaiban. A polgármester szerint az üzleti törvénykönyv és az önkormányzatokról szóló törvény összekeveréséről van szó, ráadásul a legutóbbi ülésen Ján Oravec egy besztercebányai kerületi bírósági döntésre is hivatkozott, amely kimondja, hogy egy képviselő-testület nem gyakorolhatja egy városi cég közgyűlésének jogait. „Ennek a bírósági döntésnek az értelmében Besztercebányán visszamenőleg is hatálytalanítani kellett az ottani képviselő-testület néhány városi céget érintő határozatát. Eddig lehetett azt mondani, hogy ez csak az én személyes nézetem, mármint hogy ebben a képviselő-testület nem illetékes, de most már nem. Lényeg, hogy a képviselő-testület nem lehet a cég közgyűlése. Ebben az esetben aláírási joggal is rendelkeznie kellene. Márpedig a testületnek aláírási joga nincs, ugyanis nem önálló jogi személy. Olyasmi tehát nem fordulhat elő, hogy ők döntenek, én pedig aláírom. Én ugyanis nem vagyok tagja az önkormányzatnak. A képviselő-testület ugyanakkor önkormányzati szerv, ám egy vállalat közgyűlése – még ha az a cég városi is – már nem az. Mindez kizárólag gazdasági, üzleti jogkörökön alapszik – az üzleti törvénykönyv alapján. A kft. működtetése tehát kizárólag gazdasági kérdés. Az önkormányzati törvény kimondja, hogy az önkormányzat létrehozhat gazdasági szervezeteket is, viszont ezzel az ő szerepe befejeződött. Ők tehát létrehozhatnak egy városi kft.-t, de az összes további jogkört a működésben a város gyakorolja, és nem a képviselő-testület” – taglalta a polgármester. Kérdésünkre, hogy a cég – mivel városi kft.-ről van szó – köteles-e beszámolni tevékenységéről a képviselő-testületnek, a polgármester egyértelmű nemmel válaszolt, és hozzátette: ez csak azon cégek esetében érvényes, amelyek közvetlenül a város költségvetéséből kapnak támogatást, tehát ennek rendelődnek alá, de a városi kft.-kre nem. Ha például a Lakáskezelőség transzformációja befejeződik, és szintén kft.-ként működik majd tovább, akkor ugyanaz lesz rá érvényes, mint adott esetben a Vadasra – szögezte le Ján Oravec. „Még egyszer hangsúlyozom: a képviselő-testületnek nincs közvetlen beleszólási joga a Vadas működésébe, ez a jogkör a várost és annak polgármesterét illeti, hiszen az már nem városi vagyon – természetesen a polgármester és a város köteles arról beszámolni, hogy miként és hogyan bánik a céggel.”

Gyetven Miklós, a Vadas igazgatója más véleményen van: „Abban igaza van a polgármester úrnak, hogy a várost illetik ezek a jogkörök, csakhogy a város döntéshozó szerve a képviselő-testület, a végrehajtó szerve pedig a polgármester, tehát a polgármesternek a testület döntését kell képviselnie. Az önkormányzati törvény szerint ugyanis a képviselő-testület minden olyan jogkört gyakorolhat és fenntarthat magának, amilyen jogköröket a város alkotmányába beemelt, s amit a törvény nem kimondottan a polgármester hatáskörébe utal. Márpedig a jelenleg érvényes statútum szerint a vonatkozó tárgykörökben a döntési jogot a képviselő-testület gyakorolja. A polgármester megvétózhatja a határozatokat, adott esetben a Vadasról szólókat, viszont ő nem hozhat egy személyben döntést ezekben az ügyekben. Ha viszont nem írja alá a határozatokat – s ez vétót jelent –, akkor a testület újra megszavazhatja ezeket – s akkor a határozatok végrehajthatók. A polgármesternek természetesen joga van ezek után bírósághoz fordulni, jogi úton apellálni” – taglalta Gyetven Miklós. A Vadas igazgatója és a képviselő-testület zöme azt is kifogásolja, hogy a polgármester nem mutatta be a testületnek azt a bírósági döntést, amelyre hivatkozik, tehát nem tudják pontosan, mire vonatkozik, jogerős-e, mit szab meg és hatálytalanít stb. „Szlovákia jelenleg érvényes jogrendjében precedens értékű ítéletek nem léteznek, egyedül a Legfelsőbb Bíróság döntései kötelező érvényűek a többi bíróság számára. Mi ezt az ítéletet nem láttuk, én ugyan beleolvashattam a fénymásolatba, de abból számomra egyáltalán nem derül ki, hogy a besztercebányai kiinduló helyzet, amely alapján az ottani bíróság döntött, ugyanaz volt-e, mint nálunk, továbbá azt se, hogy ez jogerős döntés-e. Ám a jogi út egyszerű: ha a polgármester úr indítványára az ügyész tiltakozni fog, akkor a képviselő-testületnek ezzel foglalkoznia kell. Ha a testület nem tesz eleget a tiltakozásnak, akkor a polgármester úr bírósághoz fordulhat, s az majd eldönti: kinek van igaza. Magyarán: meg kell-e változtatni a statútumot? Márpedig addig a statútumot tiszteletben kell tartania mindkét félnek. Ami pedig a felügyeleti-tulajdonosi jogköröket illeti: míg a közvetlenül a városi költségvetésből gazdálkodó cégek esetében az önkormányzati törvény szerint a képviselő-testület a felügyeleti szerv, addig a városi kft.-k esetében ezt a jogkört az önkormányzati törvény nyitva hagyja, tehát ha a testület nem tart jogot magának erre a statútumban, akkor a polgármesterre hagyhatja. Csakhogy Párkány esetében a helyi alkotmány szerint ez a jogkör a testületé” – szögezte le a Vadas igazgatója.

Lapzártakor még nem dőlt el, mi lesz a vita vége, értesüléseink szerint a Vadas és a városháza is konzultál jogászokkal, a polgármester pedig a járási ügyészséggel is. A rendkívüli önkormányzati ülésről szintén beszámolunk majd olvasóinknak.