A V4-ek elutasítják az Északi Áramlatot

A térségbeli gázpiacok diverzifikációjának szentelt szombati ülésszakról beszámolva Kiska elmondta: egyértelműen elutasították az Északi Áramlat (Nordstream 2)  gázvezeték  kiépítésének tervét, és nagyon aggódnának Ukrajna jövőjéért, ha az mégis megvalósulna. Andrzej Duda lengyel elnök hozzátette:  egyértelműen az volt a közös álláspont, hogy az Oroszországból Németországba vezető, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat  gázvezeték terve gazdaságilag nem megalapozott és politikai jellegű. A legfontosabb kifogás az, hogy az Északi Áramlat "megvalósítása akadályozza a hatékony energetikai unió létrehozását Európában" - szögezte le Duda. A sajtóértekezletet a kétnapos találkozó harmadik, a kelet-közép-európai gázpiac biztonságának szentelt plenáris ülése után tartották meg. A V4 államfői mellett részt vett rajta Maros Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke is, aki úgy értékelt: az energetikai függetlenség a térség stratégiai prioritása. Elmondta: ennek növeléséhez a Norvégiából Dánián keresztül Lengyelországba vezető új gázvezeték is hozzá fog járulni.  KISKA: NE HASZNÁLJÁK A V4-EKET BELPOLITIKAI CÉLOKRA Šefčovič azt is a V4-ek stratégiai érdekének nevezte, hogy 2019-ben is megmaradjon az Ukrajnán keresztüli gázszállítás lehetősége Európába. Zeman védelmébe vette Magyarországot Áder János a találkozót záró sajtókonferencián a megbeszélések egyik témájára, az európai önazonosságra utalva elmondta: a V4 legújabb kori történelmének legmeghatározóbb fogalma a szabadság. Felidézve az 1956-os poznani munkásfelkelés júniusi évfordulós megemlékezéseit - amelyeknek résztvevője volt -, valamint a magyar forradalom közelgő 60. évfordulóját, elmondta: a témáról napjainkban főként azért indokolt beszélni, mert a visegrádi négyekre a szabadság nemzeteiként tekinthetünk.  Felsorolva a kommunizmus idején tanúsított ellenállás egyes stációit - az ´56-os események mellett a csehszlovákiai 1968-as reformtörekvéseket, az 1970-es lengyelországi munkáslázadásokat, valamint az 1981-es lengyel tömegmozgalmakat -, rámutatott: a kommunizmus időszakában "egymás szabadságküzdelméből meríthettünk erőt," még akkor is, ha annak idején ezeket a forradalmakat, felkeléseket leverték.  "Egymásra figyelve, egymástól tanulva jutottunk" az 1989-es rendszerváltáshoz, melynek révén a térség mindegyik nemzete szabaddá vált - mondta Áder János, és úgy értékelt: ez az összefogás a NATO-hoz, az Európai Unióhoz való csatlakozási időszakra is jellemző volt.  2016-ban új kérdés merült fel, ez pedig a biztonság kérdése: "saját országunk, a V4-ek biztonsága, valamint Európa, az EU biztonsága" - jelentette ki Áder János. "Azt gondolom, hogy ebben a kérdésben is legalább olyan következetes magatartásra lesz szükség a következő hónapokban és években, mint amilyen következetes magatartást tanúsítottunk a szabadságért folyó küzdelemben az elmúlt 40 évben" - hangsúlyozta. Áder János elmondta: a migráció problémája nem fog megoldódni rövid időn belül, részben a háborúk miatt, részben a klímaváltozásból adódóan újabb és újabb emberek kényszerülhetnek otthonuk elhagyására. A megelőzés elősegítése pedig nemcsak az EU felelőssége, hanem az olyan fejlett országoké is, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, sőt, Kína - tette hozzá Áder János. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"250778","attributes":{"alt":"","author":"MTI","class":"media-image","height":"379","title":"Visegrádi államfői találkozó Lengyelországban","typeof":"foaf:Image","width":"600"}}]] Miloš Zeman cseh államfő méltányolta a V4-es kormányfőknek a menekültkvóták elutasítása során tanúsított összefogását. Hozzátette: az "emberközelibb", demokratikusabb EU gondolatát pártolja. Zeman élesen elutasította a luxemburgi külügyminiszter felvetését, miszerint Magyarországnak távoznia kellene az unióból. "Ez az arrogancia jele, amit egyetlen miniszter sem engedhet meg magának" - mondta Zeman. Duda: "Lengyelországba senki sem fog vonatokkal hozni menekülteket"   A migráció témájában változik a nyugat-európai politikusok gondolkodása, nemzeti érdekeket áthidalva Európában ez ügyben kompromisszumra lehet jutni - hangoztatta Andrzej Duda lengyel elnök. A lengyel államfő a csúcsot záró sajtóértekezleten kérdésre válaszolva rámutatott: Lengyelországba "igazából nem jönnek" a közel-keleti menekültek, Magyarországot pedig tranzitországnak tekintették. A témára a Nyugat ezért másképp tekint, "mint mi" - tette hozzá.  Felidézte: a V4-ek a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson a migráció témájában a rugalmas szolidaritás elvét javasolták. Ez egyetértésre talált az Európai Bizottság részéről is, ami azt mutatja, hogy a hozzáállás változik - mondta, hozzáfűzve: az EU-tagállamoknak természetesen vannak saját érdekeik, de kompromisszumra lehet jutni. Megerősítette: Lengyelország és a V4-ek nem egyeznek bele a menekültelosztási kvótákba, a migránsok Európán belüli kényszerű átirányításába. "Lengyelországba senki sem fog vonatokkal hozni menekülteket" - jelentette ki, feltéve a kérdést: "Mit kezdjenek velük a lengyel hatóságok? Zárják be őket?" Kifejtette: amennyiben a migránsok élhetnek a szabad mozgás jogával, mindig elhagyhatják Lengyelországot. "És meg is teszik ezt, mi pedig nem tartjuk vissza őket, mert mi minden embernek meghagyjuk a jogait" - hangsúlyozta.     Egyenlő államok Európája A Rzeszów vajdasági központban, valamint a városhoz közel eső Lancutban rendezett csúcs fő témái az energiabiztonság és az európai önazonosság mellett a regionális ifjúságpolitika volt. Az utóbbit illetően a politikusok megegyeztek abban: a térség dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy javuljon a négy ország fiataljainak helyzete, meg kell állítani elvándorlásukat, egyebek között a startupok támogatásával, de segítséget kell nyújtani nekik a családalapításhoz is. Úgy döntöttek, hogy a fiatalok támogatásának regionális szinten is testet kell öltenie, egyebek között közös ösztöndíjakban. A megbeszéléseket a V4-ek EU-beli szerepének is szentelték, megegyeztek abban, hogy az országcsoportnak az erős nemzetállamokból álló, egységes EU-hoz kell hozzájárulnia. Andrzej Duda ebben az összefüggésben pénteken hangsúlyozta: a közép-európai térség országai nem a gyengébb és erősebb, hanem az egyenlő államok Európáját akarják, a kontinensen sok nemzeti identitás létezik, ezek "együtt képezik az európai civilizáció szövetét, melyet védeni akarunk." (TASR, MTI)