A többség szlovákiai magyarként jellemezné önmagát

 Többek között ez is kiderült a Focus és a Publicus Slovensko 2013. április-májusában a Híd párt megbízásából szlovákiai magyarok körében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásból. A felmérés, melyben 741 Dél-Szlovákia járásaiban élő, 18 éven felüli magyar vett részt, és amely nemek, életkor, iskolázottság, járások, a lakhely mérete alapján is reprezentatív volt, elsősorban politikai kérdésekre kereste a választ. A két hete ismertetett eredmények szerint a Híd 37, az MKP 20 százalékot ért volna el a megkérdezettek körében, 10 százaléknyi szlovák pártot választó, 10 százaléknyi bizonytalan és 23 százaléknyi nem választó mellett. A kutatás azonban emellett identitáskérdésekre is kereste a választ. Arra a kérdésre, hogy a megadott három lehetőség közül hogyan jellemeznék magukat, a megkérdezettek szűk többsége a szlovákiai magyart választotta, mintegy harmaduk a magyar kifejezést választotta, miközben a felvidéki magyar csak mintegy 5 százalékban fordult elő válaszként, 2 százalék pedig egyéb (elsősorban szociális jellegű) leírást adott magáról.  Gyakorlatilag tükörfordított eredményeket produkált a két legnagyobb kategóriában a Híd és az MKP szavazótábora: a Hídnál 58 százalék a szlovákiai magyar és 34 százalék a magyar, miközben az MKP-nál 58 a magyar és 32 a szlovákiai magyar. A legtöbb felvidéki magyar az MKP táborában van, 9.6 százalék, arányuk az egyéb csoportokban ennél is jóval alacsonyabb. A minta egyéb kategóriáiban (szlovák pártok szavazói, bizonytalanok, nem választók) a Hídnál látotthoz hasonló tendenciák érzékelhetőek, ami arra utal, hogy identitáspolitikai szempontból a Híd könnyebb helyzetben van a ma nem a két pártot választók megszólításával kapcsolatban. Ha a magyarországi pártpreferenciákat nézzük, úgy nagyon hasonló tendenciákat láthatunk. A Fidesz potenciális választóinak körében 64 százalék a magyar és 28 százalék a szlovákiai magyar, miközben a balközép ellenzék pártjainak az elemzés kedvéért összevont táborában 66 százalék a szlovákiai magyar és 28 százalék a magyar. (A Jobbik szimpatizánsok a túl alacsony mintanagyság miatt maradtak ki ebből a felsorolásból.) Ez egyébként arra is utal, hogy a Híd-táborban tapasztalt relatív alacsony Fidesz-támogatottság (a pártválasztók körében 42 százalék, miközben az MKP-nál 67 százalék) identitáspolitikai megalapozottságú is lehet, egyebek mellett. Az egyéb kategóriákba kerülők ezúttal is nagyobb arányban érzik magukat szlovákiai magyarnak, mint magyarnak.Jelentős eltérés van az egyes korcsoportok között is: a 65 éven felüliek esetében 52 százalékkal a magukat magyarként definiálók vannak többségben, a szlovákiai magyarok pedig 41 százalékot tesznek ki. A 24 évnél fiatalabbak körében viszont 57 százalék szlovákiai magyar mellett 32 százaléknyi magyar öndefiníció fordul elő, minden korcsoport közül a legalacsonyabb adatot produkálva. Az identitásra vonatkozó kérdés volt az is, amikor a válaszadókat az „európai”, „magyar” és „szlovák állampolgár” kifejezések saját személyükre vonatkozó fontosságuk alapján történő sorbarendezésére kértük. A megkérdezettek 52 százaléka a magyar kategóriát jelölte meg elsőként, 37 százalék pedig a szlovák állampolgárságot. A megkérdezettek 70 százaléka e két kategóriát tette az első két helyre, csak mintegy 30 százalék volt, aki az európait nem a legkevésbé fontos helyre sorolta a három közül. Úgyszintén eltérések mutatkoztak a pártválasztás kapcsán. A Híd táborában a magyar legfontosabb elemként 49 százalék esetében jelent meg, ezt 41 százalékkal a szlovák állampolgárság követte. Az MKP esetében sokkal homogénebbek a válaszok: itt 71 százalék jelölte meg magyarságát a legfontosabb kategóriaként, és csupán 24 százalék az állampolgárságot. Ez az eltérés azonban a második elem után eltűnik: a Híd-tábor 72 százaléka tette a szlovákiai+magyar valamely kombinációját az első két helyre, az MKP-szimpatizánsoknak pedig 75 százaléka. Az európaiság a nem választók körében jelent meg leginkább fontos elemként, 10.5 százalékban az első helyen. A korcsoportok tekintetében a magyar öndefiníció elsőbbségének visszaszorulása jellemző: a válaszvonal az 55 éven felüliek (65 százalék) és a fiatalabb korcsoportok (együttes átlaguk 46 százalék) között van. Az európai identitás esetében viszont épp a legfiatalabbak (12 százalék) és a 24 éven felüli korcsoportok (együttes átlaguk 7 százalék) között látható jelentősebb különbség. A szlovák állampolgárság kihangsúlyozása a 35-44 korcsoportban a legerősebb (50 százalék), 65 év felett a leggyengébb (23 százalék). Megfigyelhetőek voltak az elemválasztás visszatérő mintázatai is. A válaszadók 40 százaléka a „magyar, szlovákiai, európai” (MSE) kombinációt jelölte meg, további 30 százalék pedig a „szlovákiai, magyar, európai” (SME) sorrendet. Mintegy 10 százalék döntött a „magyar, európai, szlovákiai” (MES) verzió mellett. Megintcsak jelentős különbség van a két párt tábora között: a Híd esetében az MSE és az SME kombinációk kiegyenlítve (38 százalék, 34 százalék) fordulnak elő, az MKP-nál viszont egyértelműen az MSE a befutó, 53 százalékkal, miközben az SME 23 százalékát megközelíti a szlovákiai állampolgárságot a magyar identitástól leginkább elválasztó MES, 17 százalékkal.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"113228","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"224","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]