A többség fizetős PET-palackot akar

A környezetvédelmi minisztérium a műanyag palackok és fémdobozok visszaváltására alkalmas rendszer létrehozásán dolgozik. Ha a tervük valóra válik, a jövőben a PET-palackokat is ugyanúgy visszaválthatjuk majd az üzletekben, mint például a sörös- vagy borosüvegeket. Sólymos László (Híd), a tárca vezetője úgy véli, hogy a visszaváltási rendszernek köszönhetően a flakonokból származó hulladék csaknem teljesen újrahasznosíthatóvá válna, így a környezetszennyezés elleni küzdelem is hatékonyabb lehetne. A palackok betétdíja az előzetes elemzések szerint nagyjából 10–12 cent között mozogna. Ezt az összeget a vásárlók a palackok leadása után kapnák vissza.

A többség bevezetné

Az AKO közvélemény-kutató intézet témával kapcsolatos felméréséből kiderül, hogy az emberek több mint 86 százaléka egyetért a betétdíjas rendszer bevezetésével. A megkérdezettek csupán 10 százaléka ellenzi a tárca intézkedéseit. 3,5 százalékuk nem tudott dönteni a kérdésben, fél százalékukat pedig nem érdekli a probléma. 

„A felmérés bizonyítja, hogy Szlovákiában az emberek készek a visszaváltási rendszer bevezetésére. Évente közel egymilliárd PET-palack kerül forgalomba az országban. Jelenleg ennek 60 százalékát vagyunk képesek elkülönítve visszagyűjteni. A betétdíjas rendszer bevezetésével ez az arány 90 százalékra emelhető, és azt hiszem, ez megéri” – jelentette ki Sólymos.

A felmérés adatai szerint az embereket az sem zavarná, ha az új rendszer költségesebb lenne. A válaszadók 96 százalékának ugyanis nem számítana, hogy az italvásárláskor ki kell fizetniük a betétdíjat. Sőt, a felmérés szerint 80 százalékuk hajlandó lenne az újrahasznosított műanyag palackokért akár többet is fizetni, ha ezzel óvnák a környezetet.
A megkérdezettek csaknem 77 százaléka vallja, hogy ugyanúgy szelektálna, mint eddig, közel 16 százalékuk pedig még inkább odafigyelne a hulladékgyűjtésre, mint korábban. Mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a betétdíjas rendszer után már nem szelektálnának, 2 százalék eddig sem szelektált, további 2 százalék pedig tartózkodott a válaszadástól.

A gyártók fizetnek

A Környezetpolitikai Intézet (IEP) szerint a 80 millió euró egyszeri befektetést követően évente körülbelül 3–5 millió euróba kerülhetne a rendszer fenntartása – a kiadásokat nem az állam, hanem az fizetné, aki forgalomba helyezi a PET-palackokat.
A kereskedelmi szövetség élesen bírálta a tárca terveit. Szerintük a betétdíjas rendszer bevezetésével a környezetvédelem legnagyobb problémái nem oldódnának meg. A PET-palackok ugyanis az egyik legkönnyebben újrahasznosítható műanyagok közé tartoznak, ráadásul a piacra bocsátott csomagolóeszközök mindössze 5 százalékát teszik ki. A gyártók attól is tartanak, hogy a betétdíjas rendszer költségei jóval magasabbak lennének, mint ahogy az IEP elemzése mutatja.

„Ezeket a költségeket nagyobb problémák kezelésére is fordíthatnánk. A közösen elfogadott irányelveknek köszönhetően a mostani rendszer segítéségével 10 éven belül szintén 90 százalékra lehetne emelni a palackok újrahasznosításának mértékét” – mondta Michal Sebíň, a szövetség környezetvédelmi osztályának vezetője.

A felmérés sem jó?

Pavol Konštiak, a kereskedelmi szövetség alelnöke állítja, a fogyasztók hozzáállása is kérdéses. „Nem szívesen bonyolítják a bevásárlásaikat. A betétdíjas rendszer rákényszerítené őket, hogy otthon össze-gyűjtsék a palackokat, és ezeket nagy mennyiségben visszavigyék az üzletbe, ahol a leadásukkal sok időt vesztegetnének. Elképzelhető, hogy az emberek türelme elfogyna, és a palackok olyan helyen kötnének ki, ahová nem valók” – jelentette ki Konštiak. A szövetség alelnöke a felmérés adatainak hitelességét is megkérdőjelezte. „Persze, ha az embereket megkérdezik, hogy mennyire védik a környezetet, akkor a legnagyobb részük nem fogja azt válaszolni, hogy semennyire. A gyakorlatban azonban már kérdéses, hogy ki alkalmazkodna a rendszerhez” – tette hozzá Konštiak.

A tárca szerint lépni kell

A környezetvédelmi tárca szerint a PET-palackok gyűjtésének problémáját nem szabad elhanyagolni. „A PET-palackok elárasztják az országot, jut belőlük a természetbe, a folyókba, ellepik az utcákat. A vízgazdászok egy év alatt 400 ezer eurót fordítottak a folyók és tavak megtisztítására. 2017-ben 700 tonna hulladékot távolítottak el a folyókból, ennek nagy részét műanyag flakonok alkották” – közölte Szabó Mónika, a tárca kommunikációs osztályának munkatársa. Hozzátette, hogy a rendszer már más országokban is bevált.

„Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy Horvátországban, Litvániában és Észtországban is megbirkóztak a feladattal. Litvániában például a PET-palackok 60 százalékát a parkolókban kihelyezett automatákon keresztül gyűjtik vissza” – mondta lapunknak Szabó. 

Csalás elleni praktikák

A minisztérium több intézkedést is bevezet a csalások elkerülése érdekében. Például a 2020 után gyártott flakonokat kóddal jelölnék meg, így gátolnák meg azt, hogy a külföldről behozott csomagolóanyag is bekerüljön a rendszerbe. A bevezetés előtt piacra került üdítős dobozokért sem lehetne visszaigényelni a betétdíjat, ezeket továbbra is műanyag-hulladékként osztályoznák. A kiürült tisztítószeres csomagolásokat azonban nem lehet majd visszaváltani. 
A jogszabály 2020-ban léphet hatályba, a visszaváltás 2022-ben kezdődhetne.