A települések eurómillióktól esnek el, mivel az állam nem számol a külföldiekkel

Leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy az állam figyelmen kívül hagyja a szlovákiai városokban élő összes olyan külföldit, akinek nincs itteni állandó lakhelye. Ez utóbbiak száma azonban eddig is nőtt, és a kormány azon igyekezete miatt, hogy még több külföldi vendégmunkást vonzzon az országba, ez a tendencia az elkövetkező időszakban még fel is gyorsulhat.

A vállalatok számára ez minden kétséget kizáróan előnyös lépésnek számít, de mit jelentenek az állandó lakhellyel nem rendelkező külföldiek azon települések számára, ahol élnek? A jövedelemadóból befolyt, önkormányzatoknak visszaosztott összeggel kapcsolatos szabályok miatt a külföldiek manapság inkább gondot, mintsem előnyt jelentenek a településeknek, ami leginkább a települési szolgáltatásokkal kapcsolatos kapacitásproblémákban és a kiadások növekedésében mutatkozik meg.

A legégetőbb probléma

A szlovák gazdaságnak munkaerőre van szüksége, és a cégek ezt egyre kevésbé képesek kielégíteni a hazai álláskeresőkkel. A vállalatok igényeit pedig a kormány sem hagyhatja figyelmen kívül, így fokozatosan módosítja a törvényeket, hogy megkönnyítse a külföldiek foglalkoztatását. Márciusban magasabb kvótákat hagyott jóvá a nemzeti vízumokra. Az iparban például ötszörösére, az eredeti kétezerről tízezerre emelték a számukat. Emellett március végén a munkavállalók ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos engedélyezési folyamat felgyorsítása is szóba került. A munkaadók természetesen örülnek. A külföldiek ideiglenes tartózkodása azonban egy olyan téma, amelynek más dimenziója is van. A szlovákiai vállalatok által foglalkoztatott külföldieknek valahol élniük és lakniuk kell, ezért azoknak a városoknak, ahol ezen vállalatok székhelye van, szintén meg kell birkózniuk a külföldiek növekvő táborával.

A legégetőbb probléma az, hogy a jövedelemadó visszaosztása során az ideiglenesen vagy megtűrt módon ott tartózkodó külföldieket nem veszik figyelembe. 

„Azért küzdünk, hogy erre jogosultak legyünk azon külföldiek után is, akik több mint tizenkét hónapja tartózkodnak a városban”

 – mondta el Ivona Fraňová, a Nyitrai Városi Hivatal külföldiek integrációjával foglalkozó koordinátora. A városok célja tehát az, hogy az ideiglenes tartózkodással rendelkező külföldiek azonos elbírálás alá essenek az állandó lakhellyel rendelkező külföldiekkel, ami nagyobb adóbevételt hozna a települések kasszájába. „Nem kis összegről van szó, amivel szerintem az állam is tisztában van” – mutatott rá Fraňová.

Egyre több a külföldi

A belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt év végén 150 országból 311 ezer külföldi élt Szlovákiában. Nagyjából az ötödüknek volt állandó szlovákiai lakóhelye, a többiek vagy ideiglenes tartózkodással, vagy megtűrt tartózkodással rendelkező külföldi állampolgárok voltak. Ide tartoznak a szlovákiai cégek munkavállalói is, akik a munkavállalással kapcsolatos nemzeti vízummal rendelkeznek. A nem uniós országokból 255 ezer külföldi érkezett, akiknek túlnyomó többsége vagy ideiglenes (109 ezer), vagy megtűrt tartózkodással (112 ezer) rendelkezett valamely szlovákiai városban. A hivatalos adatok alapján mintegy 110 ezer külföldi dolgozik az országban.

Milliókat veszítenek

Példaként vegyük Nyitrát, ahol olyan vállalatok működnek, amelyek rengeteg külföldit vonzanak, a városban így országos összehasonlításban is az egyik legnagyobb a külföldiek aránya. Nyitrának a személyi jövedelemadóból idén várhatóan több mint 41 millió eurót osztanak vissza. Ezt a város azonban csak az állandó lakosai után kapja, akikből Nyitrán 77 ezren élnek, közülük több mint 1200 a külföldi. A városháza szerint azonban sokkal több külföldi él Nyitrán ideiglenes vagy megtűrt tartózkodással. A becslések szerint a Nyitrán élők mintegy 15 százalékát teszik ki, miközben nagyjából 10 százaléknyi az ukrán állampolgárok aránya. Közülük senkit sem vesznek figyelembe a jövedelemadó visszaosztásánál. 

„Nyitra emiatt évente mintegy 6 millió eurótól esik el”

 – figyelmeztet Ivan Daniš, a Nyitrai Városi Hivatal gazdasági és költségvetési osztályának a vezetője.

Pozsony esetében, ahol a legtöbb külföldi él, ez az összeg számításaink szerint ennek a többszöröse lenne. Az önkormányzat szerint 2022 végén több mint 73 ezer külföldi élt Pozsonyban. Miután levonjuk a lakosságszámba beszámított 11 ezer állandó lakóhellyel rendelkező külföldit, több mint 60 ezer ideiglenes vagy megtűrt tartózkodással rendelkező személy marad. Pozsony adóvisszaosztásból származó egy főre jutó bevételeinek a becsült összege közel 700 euró. Elméletileg ez azt jelenti, hogy ha a város bevételi képletébe az ideiglenesen itt tartózkodókat is beleszámítanák, Pozsony bevételei több mint 40 millió euróval lennének magasabbak.

Cseh példa

Szlovákiában jelenleg csak az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező külföldieket veszik figyelembe az adóvisszaosztás során, mivel a demográfiai statisztika csak a Szlovákiában állandó lakóhellyel rendelkezőket tartalmazza. Hosszú távon azonban az ideiglenes tartózkodások 80-90 százaléka tizenkét hónapra vagy annál hosszabb időre szól. Ilyen esetekben pedig az állandó és ideiglenes tartózkodások között gyakorlatilag nincs különbség. Így az sem meglepő, hogy az európai ESA módszertan szerint az ideiglenes tartózkodással rendelkező külföldieket is be kellene számítani a népességbe.

„Csehországban 2001 óta a 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező külföldieket és a menedékjoggal rendelkezőket is beleszámítják a népességbe. 2002 óta pedig ebbe beletartoznak a Csehország területén ideiglenesen tartózkodó uniós országok állampolgárai és a hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok is”

 – magyarázza Petr Habáň, a cseh pénzügyminisztérium kommunikációs osztályának a munkatársa. Csehországban tehát a külföldiek jóval szélesebb körét veszik figyelembe az önkormányzatok személyi jövedelemadóból származó adóbevételeinek a kiszámításánál, mint Szlovákiában.

Problémás helyi adók

Van azonban egy másik probléma is. A külföldiek tartózkodásáról szóló törvény értelmében még az ideiglenes tartózkodással rendelkezők is kötelesek helyi adókat és illetékeket fizetni, Fraňová szerint azonban egy dolog a törvény és egy másik a gyakorlat. A külföldiek esetében a helyzetet nehezíti például az, hogy sokszor nincsenek is tisztában az összes kötelezettségükkel, ezért nem jelentkeznek be a helyi hatóságnál, és nem fizetnek helyi adókat és illetékeket. A nagyobb városokban az önkormányzatoknak így gyakran fogalmuk sincs arról, hogy hány ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi él a városukban.

A városok ehhez az adathoz elméletileg hozzájuthatnának a lakossági nyilvántartásból, amelyhez megvan a hozzáférésük. „A törvény azonban nem határozza meg, hogy a város mire használhatja fel ezeket az adatokat” – magyarázza Fraňová. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szlovákiai kirendeltsége szerint ez a probléma inkább gyakorlati, mint jogi jellegű. „Ezért az önkormányzaton múlik, hogy milyen eszközöket választ kötelezettségeinek a teljesítéséhez” – mondta Dominika Gadušová, az IOM kommunikációs osztályának a munkatársa.

Az önkormányzatok ezzel összefüggésben a kapacitástervezéssel kapcsolatos problémákra is felhívták a figyelmet. Ezek például abban nyilvánulnak meg, hogy növelni kell az óvodák és iskolák kapacitását vagy a városi közlekedését, különösen azokon a részeken, ahol a legsűrűbb a vállalatok külföldi munkavállalóinak a koncentrációja. 

„Az, hogy ezt a problémát nem kezelik megfelelően, azt eredményezi, hogy az eredetileg kis problémák egyre nagyobbak lesznek, ahogy nő a külföldiek száma”

 – figyelmeztet Jana Červenáková, a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) az ügyvezető alelnöke. A nagy kérdés az, hogy az állandó lakosokat mikor kezdi majd zavarni, hogy az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek többsége közvetve az ő számlájukra veszi igénybe a város által nyújtott szolgáltatásokat.

A külföldieknek nemcsak a vállalatok számára kellene előnyösnek lenniük, hanem a városoknak is, ahol élnek. Ha az állam ehhez nem járul hozzá, a városokat semmi sem motiválja majd arra, hogy külön figyelmet fordítsanak a külföldiekre. Nem rendelkeznek ugyanis az ehhez szükséges pénzeszközökkel. „Ha ez megváltozik, az önkormányzatok jóval motiváltabbak lesznek, és talán jobban érdeklődnek majd a külföldiek iránt is” – tette hozzá Elena Gallová Kriglerová, az Etnikai és Kulturális Kutatóközpont igazgatója.

Nem éri meg halogatni

A Szlovákiai Városok Uniója felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy foglalkozzon a helyzettel. „Már tartottunk egy megbeszélést, amelyen felvázoltuk a problémákat, amelyeket meg kell oldani” – mondta Červenáková. A minisztérium válasza azonban eddig meglehetősen langyos volt. Azon kívül, hogy elismerte a kérés jogosságát, az ÚMS még nem kapott hivatalos választ a szaktárcától. 

„Ezért ma még nem tudjuk megjósolni, hogy mikor és egyáltalán lesz-e lehetőség a változtatásra”

 – tette hozzá Červenáková.

Lapunk ez ügyben a pénzügyminisztérium véleményét is kikérte, a szaktárca azonban a nekünk megküldött válaszában rendkívül diplomatikusan fogalmazott. „A pénzügyminisztérium regisztrálta ezt a kérést. Jelenleg azonban korai lenne következtetésekről vagy konkrét javaslatokról beszélni. Minden döntést alapos szakmai vitának kell megelőznie” – áll a közleményben.

JURAJ SKAČAN

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa