A szürke zónában vagyunk

Bár az elmúlt években komoly dezinformációs kampányok zajlottak, és egyértelműen EU- és NATO-ellenes erők is láthatóvá váltak a politikai színpadon, Szlovákia lakossága nem fordult el az uniótól és az atlanti irányultságtól. 

Ugyanakkor egyszerre kedveljük Emmanuel Macront és Vlagyimir Putyint. 

A Globsec biztonságpolitikai intézet friss felmérése – melyet a Focus ügynökséggel készített – rámutat néhány pozitív trendre. Míg idén áprilisban csak a válaszadók 59%-a mondta azt, hogy Szlovákiának az EU-ban kell maradnia, novemberben már 69%-osra nőtt az ország uniós tagságának támogatottsága. Ezzel párhuzamosan áprilishoz képest 7 százalékponttal, 63%-ra növekedett azok tábora, akik a NATO-tagságban látják Szlovákia biztonságának garanciáját. A felmérésből azonban kiderült,enyhénnőttazokszámais,akik ellenzik az EU-t és a NATO-t. Katarína Klingová, a Globsec elemzője szerint a legutóbbi felmérésükhöz képest jelentősen csökkent azok száma, akik nem tudtak vagy nem akartak állást foglalni az EU- és NATOtagság kérdésében, a bizonytalanok inkább a támogatók táborába álltak be. Az elemző szerint nagyon sokat nyom a latban, hogy a szlovák politika egyre határozottabban foglal állást Szlovákia jelenlegi geopolitikai irányultsága mellett, tisztább üzeneteket küld – a három legfőbb közjogi méltóság, Andrej Kiska államfő, Robert Fico kormányfő és Andrej Danko házelnök például közös nyilatkozatban állt ki az európai és atlanti elkötelezettségünk mellett. Az ország azonban még mindig nem tudja eldönteni, Kelethez vagy Nyugathoz tartozunk-e, ha Szlovákia geopolitikai besorolásáról van szó. A válaszadók 59%-a szerint valahol középen, a szürke zónában helyezkedünk el. 

Sokat elárul a lakosság geopolitikai irányultságáról az is, kit tartunk a legszimpatikusabb külföldi vezetőnek. Némileg meglepő, de Szlovákiában jelenleg a hazájában nem túl népszerű Emmanuel Macron francia államfő áll az élen. „Új és fiatal európai politikus, és az, hogy Szlovákia lakossága őt tartja a legszimpatikusabbnak, jelzi, nő az unióba vetett bizalmunk” – vélekedett Klingová. Ebbe a trendbe illik, hogy bár Angela Merkel német kancellár, aki menekültpolitikája miatt rendkívül népszerűtlen volt Közép-Európában, áprilishoz képest javított megítélésén, most a válaszadók 23%-a szimpatizál vele. Így is messze elmarad azonban a második helyen álló Vlagyimir Putyin orosz államfő mögött, őt 44% tartja szimpatikusnak. A legkevésbé népszerű külföldi vezető Donald Trump amerikai elnök, akit csak 14 százalék tart rokonszenvesnek. 

Sokan hisznek a háttérhatalomban

Az, hogy Szlovákia lakossága egyre inkább jónak tartja az ország uniós tagságát, részben annak is köszönhető, hogy háttérbe szorult az EU-ellenes propagandát szajkózó dezinformációs sajtó. A Globsec felmérése szerint egyre kevesebben használják őket elsődleges vagy másodlagos hírforrásként. Láthatóan hatásosak azok az álhíreket kiszűrő intézkedések és szigorítások, melyeket az olyan techóriások vezettek be, mint a Google és a Facebook. A Globsec biztonságpolitikai intézet felmérése szerint az elmúlt hat hónapban 22,4 százalékról 18 százalékra esett vissza azon válaszadók aránya, akik innen szerzik az információjukat – a megkérdezettek nagy része, több mint 60 százaléka elsősorban a televízióból és a rádióból tájékozódik, a másodlagos hírforrások között pedig egyértelműen a véleményformáló közéleti napi- és hetilapok állnak az első helyen. 

A fősodorbeli sajtónak azonban meggyűlik a baja azzal, hogy hitelességét több frontról is támadják – az egyik oldalon egyes hazai és külföldi vezetők, például Donald Trump vagy Robert Fico nyúl ehhez a stratégiához, a másik oldalon pedig a dezinformációs portálok gyakorlatilag erre építik fel létezésüket. Részben ennek eredménye, hogy a felmérés szerint válaszadók többsége, 49,3 százaléka úgy véli, hogy a sajtó nem nyújt objektív képet arról, ami Szlovákiában és a világban történik, ráadásul április óta 9 százalékponttal nőtt a bizalmatlanok aránya. A fősodorbeli média hitelességében maradéktalanul csak 47,3 százaléka hisz. 

A dezinformációs portálokon terjedő álhíreknek ugyanakkor visszaszorulásuk ellenére egy komoly, látványos hatása is megmutatkozott a Globsec felmérésében. A válaszadók 52,2 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy titkos egyletek és társaságok, egyfajta háttérhatalom irányítja a történéseket a világban, és egy totalitárius világhatalmat akarnak kiépíteni. Daniel Milo, a Globsec elemzője szerint a kérdést egyértelműen úgy tették fel, hogy az obskúrus összeesküvéselméletekből ismert „háttérhatalomra” céloztak, és nem azokra a vállalkozói csoportokra, melyek hazai tevékenységéről például a Gorilla-botrány medializálása során szereztek tudomást az emberek. Ennek ellenére a globális háttérhatalomban az emberek több mint fele hisz, az 55–64 évesek kategóriájában ráadásul az arány több mint 59 százalékos. A 15–17 évesek korcsoportjában ugyanakkor ez az arány mindössze 28 százalékos.