A szlovákok és a magyarok történelméből

Ezekben a hetekben kerül a szlovák nagyközönség elé Kollai István, Demmel József, Kiss Balázs, Lagzi Gábor, Sályi Lőrinc, Zahorán Csaba, Maurovich Horvat Lajos Rozštie?pená minulosť. Kapitoly z histórie Slovákov a Maďarov (Meghasadt Múlt. Fejezetek a szlovákok és a magyarok történelméből) című munkája. Ez a könyv az első eredménye annak az elképzelésnek, hogy idővel sikerül összeállítani egy közös szlovák–magyar történelemkönyvet. Az ötletet hat magyarországi és egy szlovákiai magyar fiatalember valósította meg. Egy ilyen munka elkészítéséhez a fiatalság alapvető követelmény: csak a még be nem gyepesedett, előítéletektől nem fertőzött fiatalok merhetnek belevágni ilyen szentségtörő vállalkozásba. A hét fiatal nem várta meg, amíg a két ország szakemberei megpróbálnak alakítani egy közös bizottságot, nem kívántak hosszú-hosszú, minden részletbe menő vitákat folytatni, hanem letett valamit az asztalra. Mint ismeretes, már egy bizonyos ideje dolgozik egy szlo?vák–ma?gyar történész-vegyesbizottság, nekik azonban egyelőre még nem sikerült eljutniuk a közös kiadványig. Az elsőség babérja mostantól Kollai Istvánt és társait illeti.

A könyv alapvető célja nyíltan beszélni a problémákról, amelyek, mint tudjuk, akadnak szép számmal. Ez a kiadás elsősorban a szlovák olvasók számára készült, de nemsokára megjelenik a magyar eredeti is. A könyv megpróbálja őszintén bemutatni a szlovák olvasónak, mit is jelent a magyarság számára a Felvidék – Szlovákia, s miként tekint a múltra, a jelenre és a szlovák nemzetre. A szerzők nézőpontja elsősorban a magyarországi magyarság elképzeléseit tükrözi. A munka a lehető legbarátibb hangnemben íródott, bárminemű konfrontatív megnyilatkozás nélkül. Bizonyos szempontból zavaró, hogy a személynevek írásakor nem konzekvens: a történelmi neveket hol a szlovák, hol a magyar helyesírás szabályai szerint, hol pedig mindkét formában írja. Annak ellenére, hogy szöveg jegyzetekkel van ellátva, egyáltalán nem íródott tudományos stílusban, nem nehézkes és könnyen olvasható.

A könyv tizenhat fejezetre oszlik, és megkísérli felölelni az magyar–szlovák együttélés ezer esztendejét, de a hangsúlyt az utóbbi kétszáz évre helyezi. A fejezetek egy-egy téma köré tagolódnak. Az első fejezet a közös szülőföldről szól: mit jelent a Felvidék, Magyarország, Uhorsko, Hungaria a magyaroknak. A másodikban és harmadikban azokról a közös gyökerekről olvashatunk, amelyek az évszázados együttélés során alakultak ki. A 4–6. fejezet a nemzeti öntudatra ébredést taglalja. Itt a szerzők felsorolnak néhány tipikus életutat, amilyet többek között Kossuth Lajos és Ján Palárik is bejárt, s azt vizsgáljék, miként vált egyikük magyarrá, a másik szlovákká. A következő három fejezet beszél a magyarosításról, amikor az öntudatra ébredt szlovákokat csak pánszlávoknak tartották. De megemlíti magyar részről azokat is, akik nem ezen az úton indultak el. A 10. fejezet az első Csehszlovák Köztársaságról, a következő a revíziós politikáról szól. Párhuzamba kerül Trianon és az első bécsi döntés. A 12. fejezet a mai magyar közgondolkodást mutatja be, hogy mennyit változott a világháború óta, s hogy a határrevízió gondolata teljesen eltűnt. A 14. fejezet a beneši dekrétumok, a 15. az asszimiláció, a 16. pedig Magyarország támogatási lehetőségeit írja le. Bár a „magyar szempont” mindenütt központban van, a párhuzamos példákra (a felsoroltakon kívül például még a jelenkori kisebbségi helyzet) mindig kitér.

A könyvet lehet ajánlani a szlovákiai magyarság számára is, mert az itteni magyarság a megelőző évtizedekben gyakorlatilag a szlovák nemzeti koncepció alapján ismerte meg a történelmet: a Szlovákiában használt tankönyvek a szlovák tankönyvek tükörfordításai voltak, ahol több, a közös múltat megosztó kérdésben alapvetően a szlovák szempontot ismerhették meg, s korábban több magyar pedagógus is kritika nélkül magáévá tette ezt a koncepciót. A könyvhöz Roman Holec, a pozsonyi Comenius Egyetem történész professzora írt előszót.

A magyar kiadás bemutatója Budapesten lesz május 14-én, a szlovák fordításé Pozsonyban, május 15-én, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében.

(Kollai István, Demmel József, Kiss Balázs, Lagzi Gábor, Sályi Lőrince, Zahorán, Csaba Maurovich, Horvat Lajos: Rozštiepená minu?losť. Kapitoly z histórie Slovákov a Maďarov. Terra Recognita Alapítvány, Budapest 2008, 256.)