A szlovákiai magyarság két évtizede

Az ország megalakulásakor még a „sokpártrendszer” volt jellemző a magyar térfélre, az MKDM–Együttélés a parlamentben, az MPP azon kívül működött, s létezett egy Magyar Néppárt nevű formáció is. Először 1994-ben indult közösen a három párt (MKDM–Együttélés–MPP), az egyesülésre 1998-ban került sor. 2009-ben a Híd megalakulásával szűnt meg az „egypártrendszer”.

1993-ban a második Mečiar-kabinet megbuktatása után felálló Moravčík-kormányt kívülről támogatta az akkori Magyar Koalíció. Ha nem számítjuk a VPN listáján bejutott FMK-képviselőket, akkor szlovákiai magyar párt először 1998-ban lett tagja kormánykoalíciónak. Az MKP végül két cikluson keresztül, 2006-ig volt a végrehajtó hatalom része. A következő magyar kormánytagság (Híd) 2010–2012 közé esik.

A 90-es években a mostaninál fagyosabb volt a szlovák–magyar viszony, sokak számára még a jobboldalon is elképzelhetetlen volt, hogy magyar pártot kormányra engedjenek. A Mečiar-kormányok magyarellenes politikája ellenére 1995-ben megszületett a magyar–szlovák alapszerződés. Ezt a magyarországi jobboldal és a szlovákiai magyar pártok is több szempontból kritizálták.

1993-ban engedélyezték a nem szlovák keresztnevek használatát és az „ová” női végződés elhagyását, szintén a 90-es években fogadták el a „táblatörvényt” – ennek köszönhetően lehetett magyarul is kiírni a magyarlakta települések neveit.

A parlament 1999-ben fogadta el a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényt, mely a mai napig a köz- és államigazgatásban való magyar nyelvhasználat alapját képezi. Ezt a jogszabályt módosította a parlament a Híd kezdeményezésére 2011-ben. A Selye János Egyetem alapítását 2003-ban hagyta jóvá a parlament. Azokban az években függetlenedett a nyitrai „magyar kar” is.

Nem sikerült ugyanakkor kedvező megyei felosztást elérnie a magyar képviseletnek, pedig emiatt a koalícióból való kilépéssel is fenyegetőzött az MKP – végül maradt. Ugyancsak hosszú évek óta megoldatlan a kisebbségi kultúrák finanszírozásának törvényi szintű rendezése. Sem a második Dzurinda-kormány, sem a Radičová-kormány alatt nem sikerült ebben a kérdésben dűlőre jutni. Oktatási és kulturális jellegű önkormányzat kiépítésére szintén nem került sor, pedig ez valamennyi – egykori és jelenlegi – magyar párt programjában vagy távlati elképzelései között megtalálható.

Ugyancsak megoldatlan a kettős állampolgárság büntetésének kérdésre, s a „magyar jellegű” szlovákiai atrocitásokat sem sikerült kivizsgálni – legyen szó az 1993-as „Fradi-verésről”, a Malina Hedvig-ügyről vagy a DAC–Slovan mérkőzés közben történt rendőrattakról.

Míg a kisebbségi jogok terén voltak sikerek az elmúlt 20 évben, gazdasági és szociális téren a déli magyarlakta régiók a vesztesek közé tartoznak. A magyar kormánytagságok ellenére viszonylag kevés infrastrukturális beruházás realizálódott itt, s a déli járásokban a legnagyobb a munkanélküliség is.