A szakszervezetek szerint szabályozni kellene a vendégmunkások behozatalát

A munkaadók, a szakszervezetek és a kormány képviselői az érdekegyeztető tanács e heti ülésén megvitatták annak a lehetőségét, hogy Szlovákia nemzeti vízumot adjon ki olyan, harmadik országbeli, vagyis nem uniós országokból érkező állampolgároknak, akik a munkaerőhiány által leginkább sújtott ágazatokban (pl. szállodaipar, kereskedelem, szolgáltatások) szeretnének elhelyezkedni. A munkáltatók szerint ugyanis aggasztóan alacsony a szakképzett munkaerő aránya, ráadásul több olyan munkakör is van, amelyek iránt a hazai dolgozók nem érdeklődnek. Zuzana Rumiz, a Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségének (APAS) az elnöke lapunknak nemrég elismerte, hogy míg tíz évvel ezelőtt a szlovákiai vállalatok mintegy 45 százalékának okozott gondot a munkaerőhiány, mára ezek aránya eléri a 75 százalékot, a cégek pedig több mint 100 ezer álláshelyet képtelenek betölteni. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy egyre több cég külföldi vendégmunkásokkal igyekszik pótolni a hiányt. „Míg 2013-ban hivatalosan alig valamivel több mint 13 ezer külföldi dolgozott Szlovákiában, a számuk mára megközelíti a 100 ezret” – derül ki a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) legutóbbi jelentéséből.

Munkáltatói trükkök

A szakszervezetek szerint azonban a munkáltatók is gyakran visszaélnek ezzel a helyzettel.

„Nem elszigetelt jelenség a munkáltatók részéről, hogy külföldieket toboroznak törzsalkalmazotti státuszba, míg a hazaiakat a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül átmeneti időszakra veszik fel, kiszolgáltatottabb helyzetbe juttatva őket”

– mondta el Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Országos Szövetségének (KOZ) az elnöke. Szerinte nem jelent megoldást a külföldi munkaerő ellenőrizetlen beáramlása, a munkaerőhiánynak ugyanis több oka is van, amelyeket ideje lenne orvosolni.

„Ahelyett, hogy csak a vállalkozók versenyképességének a növelésével foglalkoznánk, beszélnünk kell a munkapiaci helyzetről, az alkalmazottak motiválásáról is” – mondta el Uhlerová. Szerinte az alacsony szlovákiai fizetések és az ebből következő munkaerő-elvándorlás egyik oka az elhibázott gazdasági modellben rejlik, amely régóta az olcsó munkaerőre, az alkalmazottak kizsigerelésére, az innováció alacsony szintjére és a közvetlen külföldi befektetésektől való túlzott függőségre épül, miközben teljesen elhanyagolják az oktatási rendszert. Folyamatosan nő azonban azok aránya is, akiknek ugyan van munkájuk, mégis szegénységben élnek. Míg ezek aránya 2019-ben 4,4 százalék körül mozgott, 2021-re már megközelítette a 7 százalékot, ami több mint 150 ezer olyan foglalkoztatottat jelent, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb alatt van.

Kevés a részmunkaidős

További probléma, hogy az uniós országokhoz képest viszonylag kevés a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Az alkalmazottak szívesen fogadnák a rövidebb munkaidőt, például akkor, ha gyermekekről vagy családtagokról gondoskodnak. A munkáltatók azonban nem szívesen alkalmazkodnak a munkavállalókhoz, főként az adóterhek és a rövidített munkaidő miatt megnövekedett munkaerőköltségek miatt. A Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly így a 2,214 millió alkalmazottból mindössze 77,6 ezer munkavállaló dolgozott részmunkaidőben.

„Ráadásul a részmunkaidős ajánlatok többségénél a fizetés alig haladja meg az órabérminimumot, ami korántsem elegendő a megélhetéshez”

– tette hozzá Uhlerová. Szerinte ilyen körülmények között még a harmadik országokból érkező külföldiek sem maradnak sokáig Szlovákiában, és más olyan európai országokba távoznak, amelyek szintén munkaerőhiánnyal küzdenek, ám jobb feltételeket kínálnak.