A szabadság bedekkere

Aligha gondolta Karl Baedeker 1827-ben, első útikalauzának kiadása idején, hogy neve néhány emberöltő múltán is — bár kissé eltorzított formában — közszájon forog majd, olyannyira, hogy szerte e világon napjainkban is bedekkernek nevezik azokat a hasznos információkat tartalmazó könyveket, amelyek a turisták pontos tájékozódását szolgálják.

Tájainkon nemcsak az utazás terén szenvedünk szinte behozhatatlan hátrányban a fejlett, szerencsésebb országok polgáraival szemben, de életünk, kis és nagyobb közösségeink szervezésének terén is, hiszen az elmúlt fél évszázadban polgári önszerveződésekről szó sem lehetett szűkebb pátriánkban. ĺgy aztán a rendszerváltást követő vákuumban az állami paternalizmushoz szokott polgár kétségbeesetten tekingetett körbe: hogy folytassa korábbi életét a hirtelen rászakadt szabadságban? Hiszen írmagja sem maradt azoknak az alulról építkező kulturális, jótékonysági, érdekvédelmi szervezeteknek, amelyek a polgári demokráciákban több évszázados folyamatos fejlődésen mentek keresztül.

Ilyen helyzetben aranyat ér a kezdeményezés, amely kiutat mutat a változások örvényében reménytelennek tűnő helyzetből, sőt hamisítatlan baedekerként segít tájékozódni az új gazdasági-társadalmi viszonyok között. Az úttörő szerepet a Fórum Intézet munkatársai vállalták magukra: tapasztalataikat egy formás kötetben adják át, ez jelent meg a Lilium Aurum gondozásában Nonprofit 1x1 címen.

Napjainkban sok szó esik a nők szerepéről a társadalomban, súlyukról a gazdasági és politikai döntéshozatalban, felvetve, hogy kevéssé tudják befolyásolni az eseményeket. Nos e könyv szerzőinek fele a gyengébb nem képviselője, és ami ennél is fontosabb, a kezdeményezés Nagy Myrtil és Kulcsár Mária nevéhez fűződik: az általuk elindított, nonprofit szervezetek számára szervezett oktatási és gyakorlati programok alkotják e kötet törzsanyagát, frappáns választ adva a kuvikolók riogatására.

A szerzőknek az alapoktól kellett kezdeniük: először meg kellett hallgatóikat — ezúttal olvasóikat — ismertetni a nem profitorientált szervezetek fogalmával, működésével, azokkal az írott és íratlan szabályokkal, amelyek elsajátítása nélkül aligha tudnának sikereket elérni. Amire annál is inkább szükség van, mivel a modern civil társadalom egyik fontos alapköve, az egyéni és kisközösségi szabadságjogok érvényesítésének a módja az anyagi függetlenség biztosítása az állami szervektől, a shakespeare-i „hívatalnak packázásai”-tól. E könyv hasznos tudnivalókat közöl a nonprofit szervezetek alapításával, működtetésével kapcsolatban, kezdve a törvényes keretek biztosításától egészen a támogatások, szponzori pénzek, grantok megszerzése fortélyainak elsajátításáig, a költségvetés elkészítésétől az elszámolás és könyvvitel vezetéséig bezárólag. Segít behatárolni, hogy az adott kisközösség melyik törvény — az alapítványi vagy a társulási — alapján tudja hatékonyabban kifejteni tevékenységét, s a könnyebb tájékozódás kedvéért mindkettőt teljes terjedelmében közli.

A célok, stratégiai tervek eléréséhez elengedhetetlenül szükséges azoknak az eljárási módszereknek — taktikáknak — a kidolgozása, amelyek nélkül a siker elképzelhetetlen. E kézikönyv szerzői — Kulcsár Mária, Nagy Myrtil, Szarka Krisztina, Tóth Károly és Tuba Lajos — hasznos tanácsokkal vértezik fel a kezdőket arra nézvést, milyen módszerekkel nyerjék el a pénzes körök bizalmát, hogy társulásuk megfelelő anyagi forrásait biztosíthassák.

Az alcímében útikalauznak nevezett kötet azok közé tartozik, amelyeket érdemes naponta lapozniuk a már működő szervezetek tagjainak, vezetőinek, de ami ennél fontosabb, mindazoknak, akik kisebb-nagyobb közösségük anyagi-szellemi felemelkedése céljával egy ilyen önszerveződésben kívánnak részt venni. Jobban ránk fér, mint ahogy gondolnánk: tipikus megkésettségünk bizonyítéka, hogy míg Szlovákiában napjainkban csaknem tizennyolcezer nonprofit szervezet működik, szűkebb régióinkban, a magyarlakta vidékeken csupán hatszázötven, ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy csupán harmada az országos átlagnak. Ez nem kevesebbet jelez, mint hogy még ezerkétszáz kisközösségi önszerveződéssel adósai vagyunk magunknak és az utánunk jövő nemzedéknek.

Ez az útikalauz jó szívvel ajánlható mindazoknak, akik hasznos tevékenységet kívánnak kifejteni. Ráadásul nemcsak a nonprofit szférában. A vállalkozásoktól ezt a területet csak egy apróság különbözteti meg: nyereségüket nem oszthatják szét, eredeti céljaik megvalósítására kell fordítaniuk. Magyarán: minden kezdő vállalkozó is tanulhat belőle.

Őszintén remélem — hasznossága miatt —, e kötet több kiadást is megér. Ez esetre a kiadó figyelmébe ajánlanám, hogy kemény borítóval, fűzve jelentesse meg. A ragasztott paperback napi lapozgatással könnyen salátává válik. Ozogány Ernő