Az ellenzéki Smer szerint kellő felhatalmazás nélkül vesz részt a vilniusi NATO-csúcson Zuzana Čaputová államfő. A párt azt állítja, az elnök senkivel sem egyeztetett, megkerülte a pártokat és intézményeket. Az államfő azzal reagált, elutazását a hagyományos egyeztetés előzte meg a kormányzattal, és pontosan olyan felhatalmazással vesz részt a NATO-csúcson, mint a korábbi találkozókon, beleértve a Smer kormányzása alatt rendezett 2019-es NATO-csúcsot is.
A Smer szerint kellő felhatalmazás nélkül vesz részt a NATO-csúcson az államfő
„Nem néhány nap vagy hét alatt lettek kialakítva azok az álláspontok, amelyekkel Szlovákiát képviselem a találkozón, hosszú hónapok megbeszéléseiről van szó az egyes minisztériumokkal, még az előző, illetve a mostani kormány részéről, minden a hagyományos kormányzati eljárások keretében történt” – szögezte le Čaputová. Hozzátette, a NATO-csúcson nem születik döntés Ukrajna NATO-csatlakozásáról, csupán a politikai és gyakorlati együttműködés erősítéséről.
Marián Giba alkotmányjogász, az államfő tanácsadója kifejtette, az alkotmány és a nemzetközi jog szerint is a köztársasági elnök az adott állam és annak szuverenitásának első számú képviselője. Ennek felel meg az állam legmagasabb szintű jogi és politikai képviselete is külföldön, amihez az államfőnek nincs szüksége semmilyen külön felhatalmazásra. „Tekintettel arra, hogy az államfő egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, a NATO pedig nemzetközi katonai-védelmi szövetség, inkább az a kérdés lenne helyénvaló, hogy vajon ki más képviselhetné az országot a NATO-csúcson, ha nem az államfő” – tette hozzá Giba.
Robert Fico, a Smer elnöke feltette a kérdést, ki garantálja az államfőnek, hogy konkrét formát ölt majd Szlovákiában kormányzati vagy parlamenti szinten az, ahogyan ő a NATO-csúcson szavaz. „Egyáltalán nem tartjuk magunkra nézve kötelezőnek mindazt, amit az államfő a vilniusi csúcson képvisel, mert az ő szubjektív döntéseiről lesz szó, melyekről senkivel sem egyeztetett” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Fico.
A Smer elnöke azt is kifogásolja, hogy a NATO-csúcson meg akarják szabni, hogy a tagállamok kötelesek a GDP-jük minimum 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítani, szerinte fontosabb területek is vannak, az egészségügyet említette. Hozzátette, Ukrajna NATO-csatlakozása nem felel meg Szlovákia nemzeti érdekeinek, a régióbeli feszültség növekedésére és a háború veszélyére figyelmeztet. Megismételte, hogy Ukrajnának ütközőzónát kell képeznie Oroszország és a NATO között. Ugyanakkor Fico megerősítette, támogatja Szlovákia NATO-tagságának megőrzését és vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.