A Smer sem tudja, miből fog osztogatni

Az intézkedések tervezetét a Smer részéről kedden jelentette be Peter Pellegrini kormányfő; az SNS pedig csak úgy volt hajlandó csatlakozni a javaslathoz, ha az autópálya-matricák eltörléséről is tárgyalnak. Az utóbbi intézkedés a 3,5 tonnánál nem nehezebb járműveket üzemben tartó magán- és jogi személyekre vonatkozik, és a jövő év elejétől léphet életbe. A kormány által elfogadott javaslat szerint az egy gyerek után járó családi pótlék a jövő év elejétől 24,90-ről 50 euróra emelkedne, ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok már idén decemberben hozzá-jutnának a 13. nyugdíjhoz. Ez utóbbinak az összege megegyezne az átlagos havi nyugdíjéval, azaz elérné a 460, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba, azoké a 433 eurót. 

Az árvasági ellátás átlagos összege 138 euró, az özvegyi nyugdíjé 263, illetve 208 euró. A fogyatékossággal élők, ha a rokkantságuk 100 százalékos, 379 euróra, 70 százalékos rokkantságnál 209 euróra számíthatnának, ha a kormány javaslatára a parlament is rábólint.

„Színtiszta populizmus”

– állítja a kormány által elfogadott javaslatokról Peter Goliaš, az INEKO gazdaságkutató intézet igazgatója. Szerinte az idei állami költségvetés teljesítése már így is erősen kétséges, amire e héten már az államkassza őrének számító Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet.

„A költségvetési hiány akár a háromszorosa is lehet az eredetileg tervezettnek. A kormány számára rendkívül nehéz lesz megtalálni a most elfogadott intézkedésekhez szükséges forrásokat. Ha nem vezet be megszorító intézkedéseket, megszegheti a nemzeti és uniós szinten érvényes költségvetési szabályokat is” – tette hozzá Goliaš.

Szerinte az említett intézkedéseket a kormány az elmúlt négy évben bármikor benyújthatta volna, hogy ezzel csak most rukkolt elő, az Goliaš szerint csak azzal magyarázható, hogy a kormánypártok így szeretnék növelni a csökkenő népszerűségüket a közelgő választás előtt. Ivan Šramko, a Költségvetési Tanács elnöke tegnap közölte, a pánikszerűen, tárcaközi egyeztetések nélkül bevezetendő intézkedések csak idén a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 0,5%-kal mélyítik el az államháztartás hiányát, és a deficit a következő években 0,8%-ra nőhet. Ebben az esetben az Európai Bizottság eljárást indíthat Szlovákia ellen a költségvetési fegyelem be nem tartása miatt.

Hogy az intézkedésekkel gond lesz, azt közvetve a pénzügyminisztérium is elismerte.

„Tárcánk a költségvetés keretein belül fog forrásokat keresni a költségek fedezésére, de már most elmondható, hogy a nemrég elfogadott költségvetési korlátozások miatt ez nagyon nehéz feladat lesz”

– nyilatkozta Alexandra Gogová, a pénzügyminisztérium szóvivője. Ján Richter munkaügyi miniszter szerint a családi pótlék megduplázása évente nagyjából 320 millió euróval terhelné meg a költségvetést, miközben nagyjából 1,09 millió gyermeket érintene. A 13. nyugdíj bevezetése idén 442, jövőre 477, 2022-ben 514, 2023-ban pedig már 553 millió eurós pluszterhet jelentene az államkasszának, miközben az intézkedés nagyjából 1,4 millió nyugdíjast érint. Az autópálya-matricák eltörlése évente 70 millió eurós kiesést jelentene az államnak. Pellegrini szerint Szlovákia megengedheti magának a kormánya által szerdán elfogadott intézkedéseket. Szerinte az ehhez szükséges összeget az adóbehajtás hatékonyságának a növelésével, és más kiadások lefaragásával szeretnék előteremteni.

Az elemzők kemény kritikának vetették alá az autópálya-matricák eltörlésével kapcsolatos javaslatot is.

„Tény, hogy a sztrádák építésében nem állunk a legjobban. Ugyanakkor, csak emiatt megszüntetni a díjfizetést, nem a leglogikusabb lépés. Azon kívül, hogy az állam nagyobb összegtől esik el, senkin sem segítünk” – állítja Ľubomír Palčák, a Közlekedési Kutatóintézet (VÚD) vezérigazgatója. Szerinte az intézkedés ráadásul a külföldi autósokra is érvényes lenne, vagyis csak azt érnénk el, hogy még több autó lenne a szlovákiai utakon anélkül, hogy egy centtel is hozzájárulnának az utak felújításához.

„A kormánypártok csak azt folytatják, amit eddig is tettek. Az államkasszát pártcélokra használják fel, csak hogy pár százalékkal növeljék a népszerűségüket” – mondta František Palko, a Gazdaságpolitikai Intézet (IHP) igazgatója. Szerinte különösen felháborító, hogy a kormány azt követően rukkol elő az ilyen intézkedésekkel, miután korlátozta a költségvetési kiadásokat, és felelős költségvetési gazdálkodással kecsegtetett. Hasonló véleményen van Ján Kovalčík, az INEKO elemzője is, aki szerint egyszerű szavazatvásárlásról beszélhetünk.

„Most, amikor az állam gazdálkodása egyébként is romlik, rendkívül felelőtlen dolog olyan ötletekkel előrukkolni, amelyek a következő kormány életét nehezítik meg”

– vallja Kovalčík. Arról nem is szólva, hogy még inkább távolabb kerülünk a 2018 óta tervezett, ám meg nem valósított kiegyenlített költségvetéstől.

A kormánypártok rendkívüli parlamenti ülés összehívását javasolják, hogy a javaslatokat gyorsított eljárásban még a parlamenti választás (február 29.) előtt elfogadhassák. Andrej Danko, az SNS és a parlament elnöke keddre (február 18.), délután 13 órára tervezi összehívni a parlament rendkívüli ülését.

„Megfelelő támogatottsággal rendelkezünk az ülés összehívásához, amelyet úgy időzítünk, hogy ha a köztársasági elnök vissza is dobná az elfogadott jogszabályokat, még a választás előtt egy újabb ülést is összehívhassunk” – mondta Robert Fico, a Smer elnöke. Pellegrini ezzel kapcsolatban megjegyezte: kíváncsi lesz arra, hogy „az elnök, Zuzana Čaputová hogyan fogja megmagyarázni az esetleges visszautasítást, vagyis azt, hogy a szlovákiai gyerekektől elvesz 25 eurót”.

A javasolt intézkedések sorsa azonban egyelőre bizonytalan. A kormánypártok közül ezeket csak a Smer és az SNS támogatja. A Híd már kedden jelezte, hogy nem támogatja a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, a miniszterei pedig a szerdai kormányülésen ott sem voltak. A párt szerint kampány idején ilyesmivel előrukkolni nem számít felelősségteljes hozzáállásnak. Pfundtner Edit, a Híd igazságügyi államtitkára elmondta: a kormányülésen egyedül ő emelte fel a szavát az ellen, hogy az említett intézkedéseket gyorsított eljárásban kívánják elfogadni. Bugár Béla, a Híd elnöke emlékeztetett, a kormánypártok decemberben megegyeztek, hogy már nem terjesztenek új javaslatokat a parlament elé. Fico abban bízik, hogy Bugár még megváltoztatja a véleményét.

„Nagyon meglepett Bugár Béla reakciója. Nem értem. Nagyon jól tudja, hogy van erre pénz. Magyar nyugdíjasok is vannak. Tőle függ, mit tesz”

– mondta Fico. Az SNS és a Smer javaslatait az ellenzék és a Híd szavazatai nélkül is elfogadhatja a parlament, ugyanis az ĽSNS képviselői már jelezték, hogy támogatják a javaslatokat. 

Ezután Zuzana Čaputová államfőnek 15 napja lesz, hogy aláírja a törvényeket, tehát nem biztos, hogy ezt még a parlamenti választás előtt megteszi. Fico azt mondta, államfői vétó esetén készek összehívni még egy rendkívüli ülést a törvények ismételt elfogadására.

„A bazini szemétlerakat excellenciás asszonya mondja meg, ha nem akarja aláírni a törvényeket” – üzente Fico az államfőnek.

Az ellenzéki ĽSNS ugyan támogatja az ülés összehívását, az ellenzék nagy többsége azonban minden bizonnyal ellene lesz. Veronika Remišová független parlamenti képviselő, a Za ľudí jelöltje szerint Robert Fico még tesz egy utolsó kétségbeesett próbálkozást, hogy felhasználja a parlamentet a választási kampányához.

„A Smer számára ezen a választáson múlik minden, és tényleg mindent meg fog tenni azért, hogy hatalmon maradhasson. Négy évük volt, hogy a családok érdekében politizáljanak, nem pedig az oligarchák érdekei szerint”

– mondta Remišová, aki szerint ez a parttalan populizmus óriási problémákat okoz az országnak, végül pedig a legszegényebbek, a fiatalok és a nyugdíjasok fizethetnek rá a legjobban. A PS/Spolu pártszövetség szerdán a kormány által elfogadottak miatt a Főügyészségen tett feljelentést a miniszterek ellen, Miroslav Beblavý, a Spolu elnöke szerint ugyanis a gyorsított eljárás ez esetben nem jogszerű, ráadásul a kiadási plafonnal kapcsolatos szabályokat is megszegik.

(mi, TASR)