A romák számára nemegyszer az alapiskola az első oktatási intézmény, amellyel találkoznak, ott pedig csak nagyon nehezen tudnak megkapaszkodni
A romák fele a 9. osztályig sem jut el
Még mindig magas a munkanélküliség a roma lakosok körében – derült ki a pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének (IFP) elemzéseiből. Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatottak száma évről évre növekszik, tehát az állam intézkedései – még ha lassan is – de működnek.
Az IFP által elemzett adatok a Roma Közösségek Atlaszából származnak, ezekből kiderült, hogy a szegregáltan élő roma lakosság mindössze 21 százalékának volt hivatalos munkaviszonya 2017-ben. A korábbi adatokkal összevetve ez növekedésnek számít, hiszen például 2015-ben ez az arány 18,6% volt, 2016-ban pedig 20,2%. A fejlődés ellenére a dolgozó romák száma így is nagyon alacsony: 2017-ben az aktív korú népesség mintegy 71 százalékának volt munkája, tehát a telepeken élő roma lakosság több mint 50 százalékponttal elmarad az átlagtól.
Az IFP felhívta a figyelmet arra is, hogy foglalkoztatottság tekintetében jelentős a különbség a nemek között: a roma nők mintegy 16 százaléka dolgozik, ezzel szemben a férfiak csaknem 26 százaléka. Az elemzők szerint a különbség a romák tradicionális családfelfogásából ered: a nők otthon maradnak, hogy a gyermekneveléssel és a háztartás vezetésével foglalkozzanak, míg a férfiak keresik a pénzt.
A pénzügyminisztérium szerint ezzel az elemzéssel sikerült igazán feltárni a roma kisebbség jelenlegi társadalmi helyzetét. Ravasz Ábel szerint nagyon fontos kiemelni, hogy a felmérés kifejezetten a koncentrációban élő romákra vonatkozik.
„A számok nem vetíthetőek ki a roma összlakosságra, hiszen csak azokat érintik, akik romatelepeken élnek. Azt is hozzátenném, hogy jelenleg rekordértékről beszélünk. A romák foglalkoztatottsága a 2008-as gazdasági válság előtt 18–19 százalékon mozgott, 2009-re visszaesett 16%-ra, viszont azóta folyamatosan növekszik. Úgy gondolom, hogy mindkét értelmezés igaznak tekinthető: az összlakossághoz viszonyítva a 21 százalék valóban alacsonynak tűnik, azonban az is tény, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a romák foglalkoztatottsága, amiből véleményem szerint az látszik, hogy azok az intézkedések, melyeket az állam foganatosított az utóbbi pár évben, ugyan lassan, de működnek” – jelentette ki Ravasz.
A roma kormánybiztos szerint az alacsony foglalkoztatottság legfőbb okai közé tartozik a romák alacsony iskolázottsága, valamint az is, hogy ezek a telepek olyan régiókban találhatóak, melyekben eleve kevesebb a munkalehetőség.
A rendkívül magas munkanélküliség okait Slavomir Hidas, az IFP szakembere elsősorban a romák alacsony szintű iskolázottságában látja.
„Azt mondhatjuk, hogy a szegény körülmények, amelyek között a roma gyerekek nagy része felnő, erősen befolyásolják a tanulmányi eredményeiket. A szülők kevésbé iskolázottak, így a gyermekek nem látnak jó példát otthon. Ezeknek a háztartásoknak csaknem fele szociális segélyekből él. Hangsúlyozni kell az óvodai nevelés hibáit is, hiszen nem készítik fel kellően a roma gyermekeket az iskolára” – mondta a szakember.
Az elemzésből kiderült, hogy a roma diákok mindössze feleannyira sikeresek az általános iskolában, mint a nem romák, sőt, közel 50 százalékuk el sem jut a 9. osztályig. Ennek következtében később sokkal nehezebben találnak munkát, mint a nem roma közösségek tagjai.
Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos szerint nem feltétlenül az óvodai nevelés minőségével van gond, hiszen a telepeken élő gyerekek közül csak minden harmadik jár óvodába. „Számukra nagyon fontos lenne, hogy ez az arány magasabb legyen, hiszen nyelvi és viselkedési problémákkal is küzdenek. Az első oktatási intézmény, amivel találkoznak, az az alapiskola, ott pedig csak nagyon nehezen tudnak megkapaszkodni. Ettől függetlenül az oktatási rendszerünk is hibás, hiszen a Szlovákiából Angliába kivándorló roma családok gyermekei az angol iskolákban jóval eredményesebbek, mint az itthon maradt társaik. Az már a mi felelősségünk, hogy ezen javítsunk” – nyilatkozta lapunknak a kormánybiztos.
Meggyőződése, hogy az alacsony iskolázottságon kívül a munkáltatók diszkriminatív hozzáállása is nehezíti a romák munkavállalását. „A felméréseink azt mutatják, hogy ha valaki romás hangzású névvel jelentkezik egy állásra, azt sokkal kisebb valószínűséggel veszik fel, mint egy olyan jelentkezőt, akinek mondjuk szlovákosan hangzik a neve” – mondta a kormánybiztos.
A pénzügyminisztérium a helyzet javítása érdekében egy új stratégián dolgozik. „Mindenképpen meg kell erősítenünk a roma integrációs politikát, hogy könnyebben el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. A roma kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek azt javasolják Szlovákiának, hogy fejlesszék a probléma megfigyelésére és elemzésére szánt eszközöket is, ezáltal hatékonyabbá válhat az integrációs stratégiánk” – tájékoztatott a pénzügyi tárca.
Az IFP a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) segítségével hozzákezdett egy még részletesebb elemzéshez, melynek köszönhetően mélyebb betekintést nyerhetnek a roma közösségeket érintő legsúlyosabb problémákba. (nar, SITA)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.