A rendőrség vizsgálja, mire használta Sokol az amerikai hagyatékot

VRABEC MÁRIA

A lapunk által megszerzett végrendelet alapján vizsgálódik a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség az amerikai Garba házaspár öröksége ügyében. Garbáék vagyonuk egy részét a Pozsony–Nagyszombati Érsekségre hagyták, de fennáll a gyanú, hogy Ján Sokol nyugalmazott érsek a hozamokat a végrendelkező akaratával ellentétben használta fel.

Mint arról beszámoltunk, Edward A. Garba a Pozsony–Nagyszombati és a New York-i Érsekségre, valamint a pápára hagyta az általa létrehozott jótékonysági alap hozamait. Minden kedvezményezett a jövedelem egyharmad részéről rendelkezhetett, de csak jótékonysági célokra használhatta. Sokol viszont maga jelentette ki, hogy az alapból származó pénzből 20 millió koronát (666 ezer eurót) adományozott a szülőfalujában épülő nyugdíjasotthon építésére. Mivel luxuspanzióról van szó, ahol a lakók fizetni fognak, ez vélhetően ellentétben áll a végrendelet szellemiségével.

Értesüléseink szerint az ügyben újra beidézik Sokolt a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség nyitrai irodájába, ahol a múlt héten hét és fél órás kihallgatásnak vetették alá. Nem csak őt hallgatták ki tanúként, hanem utódját, Róbert Bezákot is, aki érsekként több visszásságot is felfedezett a nagyszombati főegyházmegye gazdálkodásában. 2012 júniusában az általa megbízott könyvvizsgáló tett feljelentést az ügyészségen az érsekség gazdasági és könyvelési adatainak megváltoztatása és hamisítása miatt.

A könyvvizsgálat eredménye szerint 1997 és 2009 között Sokol több mint 80 „mellékes” számlát nyitott, amelyeknek az érsekség könyvelésében nem volt nyomuk. Sokol érsek nyugdíjba vonulása után a számlákon lévő pénzt – több mint 24 millió eurót – sem találják. Mivel az egyháznak „nem hiányzik” a pénz – legalábbis az érsekség új vezetésének –, a rendőrség sem keresi különösebben. Lapunk megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség csak az érsekségnek az állammal szembeni kötelezettségeire összpontosít.

Vagyis ha az ingatlaneladások után az adót kifizette, a banki utalások látszatra rendben voltak, az állam nem firtatja az egyház pénzügyeit. Kivételt képezhetnek azok a kettős bérleti szerződések, amelyeknél a főbérlő és azt albérlő is ugyanaz. A Nagyszombati Érsekségben bevett gyakorlat volt, hogy jelképes összegekért adott bérbe földterületeket, majd a bérlő az összeg többszöröséért újra bérbe adta az ingatlant. Ez történt egy ezerhektáros csallóközaranyosi földterület esetében is, amelyet az érsekség 2006-ban évi 70 ezer euróért az Agrolov cégnek adott bérbe. Ez a cég évi 190 ezer euróért újra bérbe adta az ingatlant a helyi földműves- szövetkezetnek, vagyis évente 120 ezer eurót keresett rajta.

A két céget egy név köti össze, az Agrolov társtulajdonosa ugyanaz a Ladislav Nagy, aki a csallóközaranyosi szövetkezet elnöke. Nagyot a múlt héten hallgatták ki Nyitrán, és értesüléseink szerint más „többszörös bérlőket” is beidéznek. A vizsgálat kimenetele azonban kérdéses, mert a Nagyszombati Érsekség az elúszott százezrek ellenére sem érzi károsultnak magát.