A parlament nem bizalom kérdése

Pavol Paška a sajtó mellett az ellenzéket vádolta, hogy rontja a parlament hitelét, mivel nincs más témájuk. Grigorij Mesežnikov, az IVO társadalompolitikai intézet elnöke szerint a parlament elnöke túllőtt a célon. „Ha az ellenzék valakinek ártani akar, rontani akarja népszerűségét, akkor az a kormánykoalíció, nem pedig a parlament – mondta lapunknak a politológus. – Ez teljesen téves magyarázat.” Igaz, a parlament népszerűsége a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt, például a második Dzurinda-kormány idején, az előző választási ciklus végén mindössze a lakosság 20 százaléka bízott benne. A törvényhozással szembeni bizalom azonban hullámzó volt az elmúlt 10 évben. A legtöbben az 1998-as választások után megalakult parlamentben bíztak, az első Dzurinda-kormány alatt, 1998 decemberében a lakosság 48 százaléka tartotta hitelesnek a törvényhozást. A jelenlegi 38 százalékos bizalmi index azonban kimagasló a környező országok parlamentjeihez viszonyítva – Ausztriát kivéve mindegyiket megelőzi.

Kiábrándult Kelet-Európa

A legrosszabb a lengyel parlament megítélése, melynek csak a lakosság 10 százaléka hisz. A cseh törvényhozás is csak 16 százalékos bizalmi indexszel rendelkezik, kicsit jobb a magyar megítélése, melynek tavaly ősszel a lakosság 21 százaléka hitt. „A közép-európai országok parlamentjeiben a lakosság viszonylag alacsony százaléka bízik, ez jóval elmarad a fejlett országok parlamentjeivel szembeni bizalomtól” – mondta a politológus. Ausztriában például a lakosság 54 százaléka hisz a parlamentnek, az európai éllovas az Eurobarométer szerint azonban Dánia (74%). Az első ötben az északi államok mellett helyet kapott Hollandia, a sort pedig a már említett Lengyelország zárja.

Bizalom vagy népszerűség?

Paška szerint a választások utáni bizalomerősödés a parlament munkájának köszönhető. Szerinte a lakosság így mutatja ki, hogy elégedett az elfogadott törvényekkel. Mesežnikov szerint azonban a parlamenttel szembeni bizalmat nem elsősorban annak munkája, hanem a benne többségben lévő pártok népszerűsége határozza meg. „A kormánypártok választói az előző parlamenttel szembeni bizalmatlanságukat bizalomra váltották – magyarázta a politológus. – A 37%-os népszerűség valójában azt mutatja, hogy a Smer, a HZDS és az SNS választói elégedettek pártjaik választási eredményével.”

A régióban viszonylag magasnak számító népszerűség ellenére a szlovák törvényhozás a népszerűtlen intézmények közé tartozik. Megelőzi például a sajtó, a hadsereg, a köztársasági elnök, de néhány százalékponttal még a kormány is. Jobb az értékelése azonban a rendőrségnél, az igazságszolgáltatásnál és a politikai pártok megítélésénél. „Az állami intézmények közül általában azokban bíznak kevésbé, amelyekben jelen van a politikai versengés, a pártok közti konfliktusok” – mondta az IVO elnöke.