<p>Róma. Ferenc pápa csütörtökön megtartotta első pápai miséjét, átvette vatikáni lakosztályát, majd tegnap fogadta a bíborosi testületet. Közben a Vatikánnak a pápa korábbi, az argentin diktatúra alatti tetteit kellett magyaráznia.</p>
ÖSSZEFOGLALÓ
Az őt megválasztó bíborosokat és a nyolcvan évnél idősebb, nem pápaválasztó bíborosokat együtt fogadta pénteken a vatikáni Kelemen Teremben Ferenc pápa. XVI. Benedeknek mondott köszönettel kezdte beszédét Ferenc pápa, akit a terembe való belépésekor a bíborosi testület tagjai tapssal fogadtak. A nyugalmazott pápát utódja az egész egyház „lelki örökségének” és „éltető lángjának” nevezett. Ferenc pápa úgy fogalmazott, XVI. Benedek lemondásának „alázatos és bátor gesztusa új erőt adott az egyháznak”.
„Soha ne engedjünk a pesszimizmusnak, a keserűségnek, az elbátortalanodásnak” – hangsúlyozta az egyházfő, kiemelve, hogy „a világban fel kell támasztani a keresztény lét örömét”. Ferenc pápa „új evangelizációs módszereket” szorgalmazott. Testvéreknek nevezett bíborostársainak a 76 éves pápa azt mondta: a testület „fele az öreg korban jár, de az öregség a bölcsesség kora”. Megválasztása után két nappal az egyházfő az összes bíborossal a vatikáni Kelemen Teremben találkozott, ugyanott ahol XVI. Benedek február 28-án, a Vatikánból való távozásának és lemondásának napján búcsúzott el a bíborosoktól.
Ködös múlt
Tegnap a Vatikán szóvivője reagált a médiában megjelent, a pápa évtizedekkel ezelőtti tevékenységével kapcsolatos kritikákra. A szóvivő szerint „baloldali antiklerikális támadás” indult az új egyházfő ellen egyes argentin lapokban, amelyek Ferenc pápának az argentin katonai diktatúra alatt játszott szerepével foglalkoznak.
„Jól ismert rágalmazó kampány folyik. A vádakat szilárdan és világosan cáfolni kell” – jelentette ki pénteken Federico Lombardi, és hangsúlyozta, hogy „az argentin igazságszolgáltatás kihallgatta ugyan Jorge Mario Bergogliót, de soha semmit sem róttak a terhére”. Lombardi szerint Bergoglio „sokat tett az emberek megvédése érdekében” az 1976-tól 1983-ig tartó katonai diktatúra alatt, és amikor Buenos Aires érsekévé nevezték ki, „bocsánatot kért az egyház nevében azért, hogy nem tett eleget ebben az időszakban”.
A pápa argentin kritikusai szerint jezsuita provinciálisként nem emelte fel szavát a katonai diktatúra ellen, sőt, a legfőbb vád ellene az, hogy szerepet játszott két jezsuita atya, Orland Yorio és a magyar származású Francisco Jalics elrablásában. Mindkettőjüket 1976 májusában hurcolták el az argentin haditengerészet tisztjei, s embertelen körülmények között tartották fogva, mert missziós tevékenységet folytattak az ország szegénynegyedeiben. A most megválasztott pápa legfőbb vádlója, egy újságíró azt állítja, hogy Bergoglio megvonta a jezsuiták által adott védelmet a két paptól, s ezzel gyakorlatilag zöld jelzést adott a katonáknak az elrablásukhoz. A vádat Jaliccsal folytatott beszélgetéseire alapozza.
Rágalomnak tartja
Bergoglio viszont rágalomnak mondja mindezt, s az ellenkezőjét állítja: a színfalak mögött azon ügyködött, hogy megmentse a két pap életét, és másokét, akiket ő maga bújtatott el a halálkommandók elől. Egy esetben például még saját igazolványát is odaadta egy – hozzá hasonlító – menekülőnek, hogy az kijuthasson az országból.
A pápa a tervek szerint ma találkozik a sajtó képviselőivel, lehet, hogy a sajtótájékoztatón ez a kérdés is felmerül. Ferenc vasárnap délben áll a nyilvánosság elé, amikor a pápai lakosztály ablakából egyházfőként első alkalommal elimádkozza az Úrangyala-imádságot a téren összegyűlt hívekkel. Március 19-én, kedden délelőtt fél 10-kor a Szent Péter téren ünnepi szentmisére kerül sor Ferenc pápa péteri szolgálatának kezdete alkalmából. (MTI, ú)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.