A nők alacsony bérezése nyugdíjkorban üt vissza

 „A nemek közti bérszakadék pedig évről évre inkább növekvő tendenciát mutat. Így aztán míg Európában március elejére esik az úgynevezett egyenlő fizetések szimbolikus napja, Szlovákiában csak március 19-re. Nálunk ugyanis a nőknek átlagban 78 nappal kell többet dolgozniuk ahhoz, hogy bérük elérje a férfiak fizetésének szintjét” – közölte lapunkkal Ingrid Ludvíková, az Európai Bizottság (EB) szlovákiai képviseletének szóvivője.

Brüsszel szigorítana

Az EB tegnap felszólította az unió tagállamait, írják elő az egyes cégek és állami intézmények számára a férfiak és a nők közti bérkülönbség közzétételét. Viviane Reding alapjogi biztos kijelentése szerint ha a munkaadók betartják az azonos bérezés elvét, akkor nincs mit a véka alá rejteniük. „Ha kötelező lenne a nemek közti bérkülönbség közzététele, nagyon könnyen kideríthetnénk, mely munkaadók elfogultak az egyik nemmel szemben, s hol diszkriminálják a nőket. Igazságtalan, hogy a nőknek nem árulják el, mennyit keresnek az azonos beosztásban dolgozó férfiak” – állítja Reding.

Az ajánlás szerint a tagállamoknak 2015 végéig kell jelenteniük a bizottságnak, milyen intézkedéseket foganatosítottak ezen a téren.

Szegényebb elváltak

A nemzetközi nőnap alkalmából az Allianz biztosító felmérte, hogy a férfiak és nők közti bérkülönbség negatív hatását a gyengébb nem képviselői leginkább öregkorukra érzik meg.

Az országban élő, 65 évesnél idősebb nők 8,4 százalékának havi bevétele a szegénység határát sem éri el. Ezen a téren a visegrádi országok közül Szlovákia az utolsó helyen van; Csehországban az idősebb nők 2,9, Lengyelországban 6,1 és Magyarországon 6,6 százaléka él a szegénység küszöbén.

„Az elvált nőknél ráadásul sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy öregkorukra gondjuk lesz a megélhetéssel. A kevesebb házasságkötés, növekvő válások, s az emelkedő átlagéletkor mind hozzájárul ahhoz, hogy a nők a nyugdíjkorhatár eléréséig kimerítik megtakarított pénzüket” – közölte Lucia Muthová, az Allianz szóvivője.

A felmérés szerint nemcsak a nemek közti bérkülönbség, de a nyugdíjkülönbség is jelentős. Ezt egyrészt befolyásolja a nők alacsonyabb fizetése és az is, hogy gyermekeik nevelése miatt évekig szünetelnek munkájukkal. A későbbi problémák következő eredője, hogy a háztartások költségvetésének kezelését gyakran a férfiakra bízzák, s csak a válás vagy partnerük halála után szembesülnek valódi anyagi helyzetükkel.