A nagykövet pironkodhatott Gašparovič miatt

 

Az államfő kijelentette, a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a szintén az ország részét képező  Szerb Köztársaság viszonya olyan, mint Szlovákiáé és Csehországé. Miközben a balkáni országban nagyon hangsúlyos az a narratíva, hogy ők egy országot alkotnak. Az 1995. novemberi daytoni békeszerződés - amely a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság nevét Bosznia-Hercegovinára (Bosna i Hercegovina) változtatta - kimondta a boszniai állam függetlenségét és integritását, de az ország 49%-án elismerte a Szerb Köztársaság fennhatóságát, amely az ország területének 51%-át kitevő Föderáció mellett Bosznia és Hercegovina másik szövetségi egységévé vált. A Daytoni egyezmény alapján a nemzetközi közösség hozta létre az ország alkotmányát, amely szabályozza a bonyolult nemzetiségi kvóták szerint, számtalan kormánnyal és parlamenttel rendelkező, bürokratikus föderális állam működését.  Az állam három elnökét négy évre választják, az egyes nemzetiségek egyet-egyet, akik minden 8 hónapban cserélik az elnöki széket. Az elnök feladata továbbá a kormány, a külügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter kijelölése a parlament alsóházából.A bosnyák parlament kétkamarás, a felsőház 15, az alsóház 42 képviselőből áll, mindenhol szigorúan szem előtt tartva a nemzetiségek egyharmadnyi arányát. A Szerb Köztársaság különválása ellentétes lenne az ország alkotmányával, és a Daytoni Egyezménnyel. Az ország három elnöke közül az egyik, Bakir Izetbegovics behívatta Miroslav Mojžita szlovák nagykövetet, akinek meg kellett magyarázni az elnök szavait. A szlovák államfő kijelentése ellen boszniai értelmiségiek is felemelték a szavukat. „Bakir Izetbegovics elégedetlenségét fejezte ki a Szlovák Köztársaság elnökének kijelentése miatt. Hangsúlyozta, elfogadhatatlan, politikailag és jogilag tarthatatlan, hogy Bosznia-Hercegovina berendezkedését két olyan önálló országhoz hasonlítsák, mint Csehország és Szlovákia. A Szerb Köztársaság agresszió és népirtás útján jött létre, ezért nem léteznek semmilyen erkölcs, jogi vagy történelmi okok az önállósulására. Gašparovič nyilatkozata azt a téves benyomást keltheti, hogy a Szerb Köztársaság önállósulása lehetséges lenne békés úton” – áll a boszniai politikus által kiadott nyilatkozatban.