A menekült még nem terrorista

Elképzelhetőnek tartja, hogy Szlovákián keresztül terroristák utaznak át?

Semmi sem alapozza meg ezt az állítást. Kitalációnak és képtelenségnek, sőt valamiféle újságírói játéknak tartom az egészet, mert az öszszes feltartóztatott illegális bevándorlót vagy gyűjtőtáborba, vagy – ha menekültstátusért folyamodnak – menekülttáborba helyezik, és mindenképpen ujjlenyomatot vesznek tőlük. Megvizsgálják, nincs-e érvényben ellenük elfogatóparancs, nem tagjai-e valamilyen terrorista szervezetnek, és idáig egyetlen menekültet sem sikerült terroristaként azonosítani. Természetesen az összes illegális bevándorló bizonyos mértékig gyanús. Legtöbbjük délről, Magyarországon keresztül érkezik, de tudomásom szerint ott sem lepleztek le egyetlen terroristát sem, aki menekültnek adta ki magát. Szlovákia nem célország, és a legtöbb menekült nem Szlovákián keresztül utazik Európába. Még ha az összes illegális bevándorlót lehetséges gyanús személynek is minősítenénk, akkor sem lenne érvényes az a megállapítás, hogy Szlovákia a terroristák tranzitországa, mert a főbb útvonalak nem rajtunk keresztül vezetnek.

Jól értesült, a neve elhallgatását kérő forrásunk nem zárta ki, hogy az országba illegálisan érkezők között lehetnek terroristák...

Az ilyen forrás nem érdekel, ne is folytassa a kérdést, névtelen informátorokkal nem foglalkozom.

Ha leleplezett terroristákról nem is, illegális határátlépőkről mindenképpen lehet beszélni. Lapunk értesülései szerint Dél-Szlovákiában, csak Párkány körzetében naponta akár 30-40 személy is illegálisan lépi át a határt.

Nem érdekelnek a nem hivatalos adatok, mert bárki bármilyen számot kigondolhat. Nekem a tényekre kell támaszkodnom. Az illegális bevándorlás létezik, de nem nagyobb mértékű, mint más országokban. Amikor a bevándorlókról beszélünk, azt is tudatosítani kell, hogy sokan elsősorban az ázsiai országokból távoznak. Az ázsiaiak megpróbálnak eljutni Európába, ahol jobb, méltóságteljes életet szeretnének élni. Úgyhogy a menekültekre nemcsak mint törvénysértőkre, lehetséges bűnözőkre és terroristákra kell tekinteni, hanem mint olyan emberekre is, akiknek egyedüli bűnük, hogy rossz helyre születtek. Nekünk, akik a földgolyó szerencsésebb, nyugodtabb részén jöttünk a világra, szolidaritást kell vállalnunk a nálunk rosszabb körülmények között élőkkel. Ezért van a bonyolult menekültjogi rendszer, melynek segítségével ezek az emberek új otthonra találhatnak. A közelmúltban a szlovák–ukrán határon voltak problémák, és úgy tűnik, a szlovák–magyar szakaszon sincs minden rendben. Délen mikor erősítik meg a határ védelmét?

Elsősorban az Európai Unió jövőbeli külső határának a védelmét kell biztosítani, vagyis Szlovákia az ukrán–szlovák szakaszért felelős. Délen Magyarországnak kell majd megfelelő intézkedéseket foganatosítania, hiszen az EU déli külső határa felett ő fog őrködni. Ami a mi közös szlovák–magyar határunkat illeti, az a jövőben az Unió belső határai közé tartozik majd, és ott ugyanolyan rezsim lesz érvényben, mint a jelenlegi uniós tagországokban: gond nélkül átjárhatók lesznek, bár bizonyos, rendkívüli esetekben le lehet majd zárni őket. Minden a szlovák és a magyar vámhatóság és határőrség együttműködésétől függ majd. Jelenleg nagyon jók a kapcsolatok, és az, hogy van példa az illegális határátlépésre, nem ok arra, hogy a határokat úgy lezárják, mint a kommunizmus alatt, mert az illegális bevándorlás tágabb probléma.Állítólag a menekültek gyakran csak bekopognak a rendőrség ablakán, elég annyit mondaniuk: „azil”, majd némi ügyintézés után kapnak egy vonatjegyet, és kísérő nélkül indulnak a kijelölt gyűjtőtáborba. Ez nem felelőtlenség? Nem túl veszélyes?

Ez így működik az összes civilizált országban. Nem állítom, hogy elégedett vagyok ezzel a megoldással, más európai országbeli kollégáimmal többször feszegettük ezt a kérdést. Néhányan egyetértettek velem, hogy szükséges a változtatás, de idáig nem sikerült megfelelő nyomást gyakorolni ahhoz, hogy valóban javuljon a helyzet. Ön milyen megoldást javasolna?

Véleményem szerint a rendőrségen önként jelentkező menekülteket továbbra is a megfelelő menekülttáborba lehetne küldeni, az érvényes menekültjogi rezsim vonatkozna rájuk, azaz bármikor elhagyhatnák a tábort. Viszont azokra, akiket a hatóságok fognak el, még ha menekültstátusért folyamodnak is, amíg nem ellenőrzik őket, és amíg nem bizonyosodnak meg róla, hogy nem szerepelnek-e a különböző okokból ország- és világszerte keresett személyek listáján, rájuk speciális rezsimnek kellene vonatkoznia, amit például az illegális bevándorlókkal szembeni eljárásnak nevezhetnénk. Csakhogy ezt a nemzetközi menekültjogi eljárás jelenleg nem teszi lehetővé, mert a nemzetközi standard szerint akár önként jelentkezik, akár a hatóságok fogják el, ha a bevándorló menekültstátust kér, a megszokott menekültjogi eljárást kell vele szemben alkalmazni. És ez nemcsak Szlovákiának, hanem az összes demokratikus államnak gondot okoz.