„A magyar szuverenitás nem csorbult a NATO-csatlakozással”

Hogyan alakult meg a Tanács és mi a feladata?

Társadalmi szervezetünket 1998-ban alapítottuk: az alapítótagok – néhány kivételtől eltekintve – aktív részesei voltak a magyar NATO-csatlakozási folyamat során a társadalom felkészítésének. Bemutattuk a katonai tömb megalakulásának politikai környezetét, működési és szervezeti felépítését, lakossági fórumokon tájékoztatást nyújttunk biztonságpolitikai irányvonaláról. Személyesen mintegy százötven településen próbáltam vázolni, milyen változásokat eredményez az ország és a polgárok számára Magyarország NATO-taggá válása. Nagy örömmel fogadtam, amikor a népszavazáson a polgárok döntő többsége a csatlakozás mellett voksolt. A fórumok szervezése közben született meg a Tanács alapításának gondolata. Úgy is mondhatnám, a lakosság információ iránti igénye hozta létre a szervezetet. Feladatunk kettős: lakossági fórumokat szervezünk, amelyeken bemutatjuk a az Európai Uniót és folyamatosan bővítjük a polgárok NATO-ismereteit. Rendszeresen tartunk iskolai vetélkedőket, amelyeken természetesen a versenyzőkért szurkoló hallgatóság is bőven szerezhet fontos ismereteket. Munkánkat tanácsokkal, kiadványokkal a brüsszeli NATO Főtitkárság, az Európai Tájékoztatási Központ, az Európai Unió Magyarországi Delegációja, a magyar külügyminisztérium illetve a honvédelmi minisztérium támogatja.

Magyarország határain kívül is rendeznek tájékoztató fórumokat?

NATO- és EU-tárgykörben természetesen a határon túl is igyekszünk tájékoztatni a magyar nyelvet beszélő lakosságot – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Szervezetünk nyitott és politikamentes. Örülök annak, hogy előadásainkat egye több nem magyar nemzetiségű is látogatja. A révkomáromi előadáson a NATO Főtitkárság egyik munkatársa is részt vett.

Szlovákia NATO-csatlakozásáról ki így, ki úgy vélekedik. Sokan az ország szuverenitását féltik.

Egy NATO tagállam polgáraként szeretném leszögezni, Magyarország szuverenitásán a csatlakozás után nem esett csorba. Pedig ettől sokan tartottak nálunk is. A biztonságérzet viszont jelentősen nőtt. Rendszeresen utazom külföldre, jól emlékszem, hogyan fogadtak korábban a határátlépéskor és hogyan most mint egy NATO-tagállam polgárát. Számomra meghatározó élményt jelentett, amikor a szervezetnek morális kötelessége volt humanitárius beavatkozást végrehajtani a Milosevics-vezette Jugoszlávia ellen. Néhány kilométerre a magyar határtól katonai akciók zajlottak, bombák hullottak, de Magyarország polgárai biztonságban voltak. A két határt elválasztó szakasz, a tíz méter senki földjének megtétele után a háborúból a békébe értem. Mindez a NATO védőernyőjének tudható be.

Az új évezredben új kihívásokkal találkozik a NATO. Hogyan készül ezekre?

A NATO minden kihívásra rugalmasan és késedelem nélkül válaszol. Richard P. Sentner, a NATO nemzetközi katonai törzsének hírszerzésért felelős igazgatóhelyettese magyarországi látogatásán elmondta: a szövetségnek fel kell készülnie váratlan eseményekre is. A terrorizmus súlyos fenyegetés a biztonságra, a stabilitásra és komolyan veszélyezteti az állampolgárok életét és emberi, valamint szabadságjogait. A szövetség elleni terrortámadások veszélye továbbra is fennáll. A NATO struktúrája és politikája összhangban van a változó biztonsági követelményekkel. Tevékenysége új területekre is kiterjed, ezért lehetőség nyílik olyan célok megvalósítására, amelyek a hidegháború idején csak távlatiak voltak. Európa ideológiai, katonai megosztottságának végével a NATO tevékenysége megváltozott, kulcsszerepet kapott az együttműködés és a párbeszéd fejlesztése. A szövetségen belül számos reformfolyamat zajlott le, módosult a katonai stratégia. Minderről lényegében megbizonyosodhatunk az afganisztáni konfliktus során is. Végezetül szeretném megjegyezni: büszkeséggel tölt el, hogy az IFOR, SFOR és KFOR katonái között ott vannak a Magyar Honvédség katonái is, akik a nemzetközi megmérettetés során is kiválóan, nagy szakértelemmel végzik feladataikat. Ezt nem én mondom, ez az általános nemzetközi vélemény.