Közélet

A magyar politikai erők megosztása (Cseh)szlovákiában 1918-tól napjainkig

Napjainkban újra megosztódott a Felvidék magyarsága. Megalakult Bugár Béla vezetésével a MOST–HÍD politikai párt, amelyik mind magyar, mind szlovák polgártársaink szavazataival számol.
ÚJ SZÓ ONLINE

2012. augusztus 19. 14:05

hacker

SIDÓ ZSOLT

Kialakult tehát az MKP (Magyar Koalíció Pártja) mellett egy új politikai szubjektum a magyarság érdekeinek védelmére. Eredményessége még csak a jövőben, az őszi önkormányzati és a 2010-es parlamenti választásokon fog bebizonyosodni, de az már most nyilvánvaló, hogy megosztja a magyar szavazókat Szlovákiában.

Pártképviselet

1918 és 1945 között

Ez a megosztottság nem új keletű történelmünkben (a csehszlovákiai magyarság életében). Az 1918-ban megalakult Csehszlovák Köztársaság területén is több magyar párt működött, s összefogásuk egy cél érdekében nem volt felhőtlen. Magyarország a trianoni csonkítás után elveszítette területeinek kétharmadát s ebből Csehszlovákia „örökölt” 637 183 (1921-es népszámlálási adat) magyar nemzetiségű lakost.

Az első választásokra a nemzetgyűlésbe 1920 áprilisában került sor, ezen több magyar politikai párt is indult.

Az első párt, amely élvezte Magyarország politikai és anyagi támogatását is, az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) volt, 179 helyi szervezettel. 1920. március 23-án tartotta első országos kongresszusát, melyen elnökké Lelley Jenő nyitrai ügyvéd lett megválasztva.

A második az Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt volt, amelyik főleg Komáromban és Gömör megyében szervezkedett. Alakuló kongresszusa Komáromban volt, 1920 februárjában, vezetői Mohácsy János, Füssy Kálmán és Lukovich Ferenc voltak.

A harmadik a Magyar Nemzeti Párt, amelyik szintén Komáromból indult, s főleg arisztokraták alkották. A párt célja a magyarok egyesítése volt, hivatalos megalakulása: 1920. február 29. A párt vezetője Kürthy István (nyugalmazott főispán), Kamrás József ügyvéd, Tuba János takarékpénztári elnök és Palkovich Viktor gútai plébános lett.

A kisgazdapárt és a keresztényszocialista párt közötti fő különbség abban rejlett, hogy a kisgazdapárt főleg protestáns vallású magyar választókra támaszkodott.

Említést érdemel még a Magyar és Német Szociáldemokrata Párt, amelynek listájáról szintén bejutott két képviselő a csehszlovák parlamentbe.

Az említett pártok együttműködése nem volt felhőtlen. Az OKSZP lapja, a Népakarat és a Barázda (a kisgazdák komáromi lapja) egymást támadták – ki az igazibb magyar. A magyarság összefogása a továbbiakban sem volt eredményes. Személyes ellentétek, saját politikai érdekek előtérbe helyezése mérgezte a viszonyt.

1923-ban alakult Dr. Csánki Aladár vezetésével a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetsége, amely támogatta a Csehszlovák Köztársaság kormányát.

1924-ben egy új párt alakult Országos Parasztpárt néven, Mikle Vince vezetése alatt. Támadta a többi magyar pártot, megalkuvással, a magyar érdekek elárulásával vádolva őket.

Az első próbálkozásra a magyar pártok egyesítésére 1925-ben került sor Szent-Ivány József (1884–1941) vezetése alatt, akit a magyarországi hivatalos politikai körök is támogattak törekvéseiben. Magyar Nemzeti Párt (MNP) néven (ez már a harmadik ilyen nevű párt volt) 1925-ben alakult meg, célja a felvidéki magyarság összefogása volt. Az OKSZP támadta a MNP politikáját, főként liberális programja miatt, ennek ellenére 1927-ben az OKSZP és a MNP a községi választások során sikeresen megegyezett a választási együttműködésben.

A Csallóköz kisgazdái elégedetlenségüket kifejezve az MNP eredménytelen politikáját illetően a kisgazdák érdekében 1928-ban megalapították pártjukat Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt néven, amivel tovább osztódott a magyar szavazótábor Csehszlovákiában.

A következő kísérlet a magyar pártok egyesítésére 1936-ban történt, Budapesten. Az OKSZP és a MNP képviselői megegyeztek az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt (ismertebb az Egyesült Magyar Párt elnevezés) megalapításában. A két párt 1936. június 21-én egyesült, elnöke Jaross Andor, ügyvezető elnöke gróf Esterházy János lett. Az európai történések (szudétanémet függetlenségi igények, Hitler agresszív keleti politikája) hatására a csehszlovák kormány tárgyalásokba kezdett a magyar kisebbség képviselőivel is. Az első találkozó Beneš köztársasági elnök és Esterházy János között zajlott le Kistapolcsányban, 1936. szeptember 11-én. A megbeszélésen a magyar párt által benyújtott kisebbségvédelmi (magyar sérelmek felsorolása és lehetséges megoldások) memorandum volt. A következő tárgyalásra 1937. április 23-án került sor, szintén kézzelfogható eredmény nélkül. A magyar kisebbség problémáinak megoldása a kormány halogató hozzáállása miatt elhúzódott, és 1938-ban már nem is volt aktuális a külpolitikai történések következtében (müncheni egyezmény – 1938. szeptember 29-én, 1. bécsi döntés – 1938. november 2-án, az önálló Szlovákia megalakulása – 1939. március 14-én).

Az önálló Szlovákiában Esterházy János Magyar Pártja képviselte a magyarok érdekeit, s egyetlen képviselője volt a szlovák parlamentnek, aki 1942-ben a zsidótörvények ellen szavazott.

A háború vége után gyakorlatilag nem volt a magyarságnak szószólója Csehszlovákiában, ahol a magyarokra mint árulókra tekintettek – elkezdődtek a kitelepítések és a lakosságcsere Magyarország és Csehszlovákia között (kb. 74 ezer magyar lett áttelepítve Magyarországra és kb. 44 ezer pedig Csehországba, a kitelepített németek helyére).

Nem lett jobb a helyzet 1948, a kommunista hatalomátvétel után sem, a magyarság csak kulturális téren képviselhette magát (CSEMADOK).

Pártképviselet 1989 után

Változást az 1989-es fordulat hozott, amikor is Csehszlovákia visszatért a demokratikus országok soraiba.

Az 1989-es forradalom idején megalakult a Független Magyar Kezdeményezés (FMK), utána az Együttélés Politikai Mozgalom, majd a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM). Az 1990-ben tartott első szabad választásokon az FMK 9, a koalícióra lépett Együttélésnek és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak 25 képviselője foglalt helyet a pozsonyi és a prágai parlamentben. 1991-ben alakult meg a Magyar Néppárt, 1992-ben a Magyar Polgári Párt (MPP) mint a Független Magyar Kezdeményezés jogutódja.

A Szlovákiában élő magyarság egyik legnagyobb politikai sikere az 1998-as pártegyesítés (1998. június 20., Dunaszerdahely) volt, amikor is a szlovákiai magyar pártok, az MKDM, az Együttélés és az MPP egyesültek Magyar Koalíció Pártja (MKP) néven. A párt 1998-tól része volt a szlovák kormánynak a 2006-ban történő parlamenti választásokig, amikor is a Robert Fico vezette győztes párt, a Smer-SD a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) alakított kormányt.

Ez a helyzet napjainkig állt fenn, míg meg nem alakult a MOST–HÍD. Külső szemlélőként egy kis félelemmel tekintek a szlovákiai magyarság további képviselésére, mert ha egyik magyar párt sem jut be a parlamentbe, ki fogja képviselni a magyarság érdekeit?

Önnek ajánljuk

Napokkal a robbanás előtt is már erős gázszag érződött az eperjesi tömbházban

Kalavská törvénye elbukott, a nem beoltott gyermekek is mehetnek óvodába

Új módszerrel lopják el a pénzünket a hackerek

Megbízhatatlan vallomás

Kisorsolták a pártok sorszámait

Čižnár felfüggesztette az ügyészt, aki Kočnerrel kommunikált

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.