A legújabb iskolai szemafor még a legkreatívabb igazgatót is próbára teszi

A Szlovák Tanári Kamara képviselői szerint ismét nagyon nehéz tanévre számíthatunk. Soňa Puterková, a szervezet elnöke úgy véli, a minisztérium által ismertetett intézkedések – melyek célja a jelenléti oktatás lehető legtovábbi fenntartása – bonyolult szervezést, valamint rendkívüli elkötelezettséget igényel a tanárok, és főként az igazgatók részéről. Puterková szerint nem lesz könnyű úgy megszervezni az oktatást, hogy részben online, részben pedig tantermi tanulást biztosítsanak az iskolák. „A pedagógusok nagy része be van oltva, tehát védettek a megbetegedés súlyos lefolyásával szemben, a diákok azonban alacsony arányban oltottak” – közölte a kamara elnöke a TASR hírügynökséggel. 

Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója lapunk érdeklődésére elárulta, ő maga is rosszabb tanévre számít. A távoktatás és a jelenléti oktatás kombinációja fejtörést okoz az iskolák vezetőinek, hiszen erre korábban még nem volt példa. Azok a diákok, akik kivétel élveznek a karantén alól, elméletileg járhatnak iskolába akkor is, ha az osztály nagy része távoktatásra kényszerül. Ha például az osztályból öten be vannak oltva, vagy átestek a fertőzésen az elmúlt 180 napban, akkor rájuk nem vonatkozik a kötelező izoláció. Egyelőre azonban kérdéses, hogy tud egy tanár egyszerre online oktatni és párhuzamosan a tanteremben ülő gyerekekkel foglalkozni. Matus figyelmeztetett, a valóságban ez megint dupla munkát fog eredményezni a pedagógusok számára. „Lehetetlen, hogy egy pedagógus öt tanulót tanítson, s közben a többi 17-et kamerán kísérje, mert az nem tanítás. Az is lehetetlen, hogy a kamerán keresztül online oktatási anyagokkal foglalkozzék, hiszen az öt tanulót nem tudjuk ellátni számítógépekkel” – mutat rá a gyakorlati kihívásokra az iskola vezetője. 

Felesleges bezárás
A szemafor, illetve a kézikönyv alapján tehát közel sem lesz egyszerű megszervezni az oktatást. „Azt, hogy központilag nem fogják bezárni az iskolát, pozitívumnak tartom. Ha országosan gondolkodom, nagyon sajnálom a keleti iskolákat, mert az átoltottság alapján már harmadik éve nem fognak tanulni a gyerekek. Ha önmagunkat nézem, itt, a Szenci járásban, ahol nagyon magas az átoltottság, és valószínűleg nem kerülünk a szemafor piros részénél súlyosabb helyzetbe, akkor azt gondolom, hogy ez egy pozitív döntés” – véli az igazgatónő. „Feleslegesnek tartom bezárni azt az iskolát, ahol nem lesz súlyos a járványügyi helyzet” – tette hozzá, majd emlékeztetett, ahol szükséges lesz, ott a regionális közegészségügyi hivatal közbelép, és elrendeli a kellő intézkedéseket. 

Elkésett tesztelés
Az iskolák tegnap kezdték felmérni, a diákok közül hányan tartanak igényt az otthon végezhető koronavírustesztre, melyet a tárca szeptembertől ingyenesen biztosít. „A 250 tanulóból hétfő délig 124-en igényelték a tesztet. Sokak számára nem volt világos, kötelezően hétfőn vagy csütörtökön kell-e elvégezni tesztet” – árulta el Matus. Az iskola vezetője szerint az önkéntes tesztelés lehetőségét többen üdvözölték, mivel így viszonylag egyszerűen megbizonyosodhatnak róla, hogy gyermekük megfertőződött-e a koronavírussal, vagy csak egy megfázás tünetei jelentkeztek nála. Ennek köszönhetően nem kell attól tartaniuk, ha elengedik a gyereküket az iskolába, megfertőzi a többi diákot.

Gröhling hangsúlyozta, a tesztelés teljes mértékben önkéntes alapon működik, senkit nem zárhatnak ki az oktatási folyamatból csak azért, mert nem tudja igazolni fertőzésmentességét. A jövő heti tanévkezdésre azonban azt javasolja, teszteljék a tanulókat gargalizálós teszttel, hogy minimalizálják a fertőzésveszélyt. A gyakorlatban azonban ez az ötlet is hagy némi kivetnivalót maga után, hiszen a tesztelésre szeptember 2. és 5. között kerül sor, az eredmény leküldése pedig akár 72 óráig is eltarthat. „A gargalizálós tesztet nem fogjuk felhasználni. A tavalyi általános szlovákiai tapasztalatból kiindulva, amikor 5-6 nap múlva érkezett meg az eredmény, ha 3-án teszteljük a gyerekeinket, akkor a következő csütörtökön derül ki, hogy ki volt fertőzött, és ki nem” – hangsúlyozta Matus, aki ezt a megoldást nem tartja célravezetőnek. Michal Rehúš, az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) egykori igazgatója szintén úgy véli, rossz az időzítés. A hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a gargalizálós tesztet még a tanév megkezdése előtt kellett volna elvégezni, nem pedig az első napokban. „Az iskolaév első napjain már kapcsolatba kerülnek egymással a gyerekek, így előfordulhat, hogy már az év elején karanténba kell mennie néhány osztálynak, miközben ezt meg lehetett volna előzni” – figyelmeztet a szakember.

Minimális keveredés
A minisztérium szakértői többször felhívták a figyelmet, meg kell előzni, hogy az egyes osztályok tanulói keveredjenek, az ideális felállás szerintük az lenne, ha a diákok a nap folyamán csak a saját osztálytársaikkal kerülnének kapcsolatba. Ezt azonban egyszerűbb javasolni, mint megvalósítani, hiszen a pedagógusok száma véges és bizonyos esetekben szinte lehetetlen megoldani az elkülönített csoportok biztosítását. „Reggel nem lesz vegyes napközi, a kollégák korábban jönnek be, és így nem keverednek majd az alsó tagozatos gyerekek” – mondta Matus. Az ebédeltetés azonban már jóval bonyolultabb, csak az évfolyamok számára tudják biztosítani, hogy ne érintkezzenek egymással a diákok. „Az osztályok számára ez megvalósíthatatlan, ha párhuzamos osztályokat külön vennénk, akkor lehetetlen lenne biztosítani az étkeztetést” – folytatta, majd hozzátette, korábban már így is sok panasz volt rá, hogy későn kerülnek sorra a diákok. „Ez egy nagyon nagy teher, a szülő számára viszont biztonságot jelent. Ha félti a gyermekét, akkor biztos lehet benne, hogy reggeltől egészen az ebédeltetés végéig az évfolyamok nem keverednek. Ezt viszont már nem tudjuk biztosítani az esti napköziben, mert napközis pedagógusokat kellene pluszban felvenni, és erre nincs keret a költségvetésben.” Matus szerint a lehetséges helyettesítésekre való tekintettel ezt egyszerűen képtelenség lenne megoldani.