A legények regölni járnak

A karácsony, a legnépszerűbb keresztény ünnep, mely köré a legkülönbözőbb eredetű szokások és képzetek csoportosultak századok folyamán. A télközépi ünnepeket az egyház által szabályozott ünnepi szakasz fogja össze. Ez az ünnepkör november végén, december elején kezdődik az adventtel. Minden közbeeső ünnepeknek sajátos szokásai vannak. Ezek részben vallási eredetűek, részben népi hiedelmeken alapulnak, a jövőhöz, a jövő év terméséhez kötődnek.

A karácsonyi népszokások sok újévet köszöntő elemet is megőriztek a régi időkből. Ilyen szokások a különböző zajkeltések: kolompolás, kiabálás; az alakoskodás: jelmezek, álarcok, álltabőrök viselése, melyek a gonosz, ártó szellemek elűzésére szolgáltak. Falun házról házra járnak a legények regölni, köszönteni. Kifordított bundában, kezükben bottal, csengővel kopognak, hogy jó termést, sok állatot, bőséget kívánjanak az új esztendőben. December 27-én Szent János napjához kapcsolódik a borszentelés szokása. A szent bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert, állatot gyógyítottak vele. Öntöttek belőle a hordókba, hogy ne romoljon el a bor. December 28. Aprószentek napja, a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emléknapja. Ezen a napon vesszőből kis korbácsot fonnak, és a gyerekeket vagy az egész háznépet megveregetik, hogy frissek, egészségesek legyenek. A betlehemezés és a regölés időpontja végigvezet az egész karácsonyi tizenketteden. A betlehemezés fő alkalmai karácsony és vízkereszt, a regölésé pedig István protomártír ünnepe. Az ünnepsor vége január 6-a, vízkereszt napja. A vizek megszentelésének és Jézus keresztelésének ünnepnapja. (i)