A lakosság szerint az utóbbi években sem csökkent a korrupció mértéke Szlovákiában

A felmérés készítői általánosságban a korrupció mértékéről kérdezték az adatközlőket, de kitértek a hazai intézményrendszer megítélésére, valamint arra is, hogy az emberek a hétköznapjaik során találkoznak-e korrupt magatartással.

Arra a kérdésre, hogy Szlovákiában mennyire tartják elterjedtnek a korrupciót, a válaszadók 83 százaléka azt felelte, hogy nagyon is gyakori problémának számít. Ezzel szemben csak a megkérdezettek 14 százaléka gondolja úgy, hogy a hatalommal való visszaélés kevésbé jellemző az országra (a fennmaradó 3 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre).

Szlovákia lakossága jóval korruptabbnak látja a saját országát, mint egy átlagos uniós állampolgár, hiszen a felmérés alapján az EU-ban átlagban 68 százalék gondolja elterjedtnek a hatalommal való visszaélést. Görögországban a legrosszabb a helyzet, ott ez az arány 98 százalék, vagyis szinte minden ott élő ember úgy véli, hogy a görög állam velejéig korrupt. A V4-es országok közül Magyarország áll a legrosszabbul, a megkérdezettek 91 százaléka tartja elterjedtnek a korrupciót. Csehország és Lengyelország viszont jobban áll Szlovákiánál, előbbinél 78, utóbbinál pedig 55 százalékot mértek. Nem meglepő módon a lista végében a skandináv országok foglalnak helyet. Az utolsó helyen Dánia áll, az ott élők mindössze 16 százaléka gondolja elterjedt problémának a korrupciót.

A korrupció ellen

A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogy a mennyire változott a korrupció mértéke az előző három évben. Az elemzők azért választották ezt az időtartamot, mert a legutóbbi, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérés adatgyűjtése még 2019 telén zajlott. Szlovákia szempontjából ez azért is érdekes, mert pár hónappal később tartották a parlamenti választást, amelyet az OĽaNO javarészt a korrupcióellenes harcra alapozva tudott nagy fölénnyel megnyerni, sőt, Igor Matovič pártelnök még mindig ezt tartja az egyik legfontosabb kampányeszközének. Ez abból is látszik, hogy a jelenlegi kormányválságot is erre a témára szeretné kifuttatni, legutóbbi Facebook-bejegyzésében például azzal vádolta az SaS-t, hogy minden egyes korrupcióellenes kormányt meg akarnak buktatni.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy az utóbbi három évben jelentős számú korrupciós botrányt derített fel a rendőrség. Hamran István országos rendőrfőkapitány az előző héten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, amióta átvette a testület vezetését, 17 magas beosztású hivatalnokot és vállalkozót ítélt el jogerősen a bíróság, és a legtöbbjüket még az előző kormányok idején nevezték ki. Az elítélt köztisztviselők szinte kivétel nélkül valamilyen korrupciós ügy miatt kerültek bíróság elé.

Pesszimizmus

Azonban hiába az OĽaNO elnökének és a rendőrfőkapitánynak az igyekezete, Szlovákia lakossága továbbra sem hiszi el, hogy az utóbbi három évben jelentősen javult volna a helyzet. A friss felmérésben a megkérdezettek 45 százaléka válaszolta azt, hogy a korrupció mértéke most is ugyanakkora, mint három évvel ezelőtt. További 41 százalék viszont azt mondta, hogy a helyzet csak romlott, és mindössze a válaszadók 10 százaléka gondolta úgy, hogy jobban áll az ország, mint három évvel ezelőtt (a fennmaradó 4 százalék nem tudta megítélni a helyzetet).

Az időzítéssel kapcsolatban még fontos megjegyezni, hogy az új felmérés adatgyűjtése 2022 márciusa és áprilisa között zajlott, de a folyamat még azelőtt lezárult, hogy az utóbbi hónapok egyik legnagyobb korrupciós botránya kirobbant volna. Ez volt az úgynevezett Alkony-botrány (Súmrak), amely során Robert Fico egykori miniszterelnököt és Robert Kaliňák volt belügyminisztert (mindketten Smer) is megvádolták.

Kérdés, hogy ennek az ügynek a megítélése mennyire befolyásolta volna a korrupcióval kapcsolatos vélekedést, annyi viszont biztos, hogy a hazai felmérésekben a Smer támogatottságát különösebben nem tépázta meg a párt két legfontosabb alakjának meggyanúsítása.

Az intézményrendszer

Ami az egyes intézményrendszerek megítélését illeti, érdekes eltérések figyelhetők meg az EU-ban és a Szlovákiában mért adatok között. Az talán kevésbé meglepő, hogy az emberek az állami, a regionális és a helyi szinten tevékenykedő politikusokat tartják a legkorruptabbnak, a válaszadók 59 százaléka választotta ezt a lehetőséget a felsoroltak listájáról. Az viszont már meglepőbb eredmény, hogy az egészségügyet általánosságban korruptabbnak tartják, mint például a politikai pártokat, a bíróságokat, vagy a magáncégeket. A megkérdezettek 58 százaléka szerint ebben az ágazatban is gyakori a hatalommal való visszaélés, ezzel szemben az uniós átlag csak 29 százalék.

Bár a szlovák egészségügyben is előfordulnak korrupciós ügyek, ezek nem kapnak különösen nagy médiafigyelmet. Ha figyelembe vesszük az előző évek legnagyobb botrányait, legyen szó akár a Kuciak-gyilkosságról, akár a Marhapásztor-, a Júdás-, a Tisztítótűz- vagy az Alkony-ügyről, egyik sem kötődik az egészségügyi intézményekhez, sokkal inkább politikusokhoz és vállalkozókhoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberek inkább a saját bőrükön, a hétköznapi helyzetekben tapasztalhatják meg a hatalommal való visszaélést az egészségügyben. Ezzel a felmérés készítői is tisztában voltak, így külön rá is kérdeztek, hogy kellett-e valamilyen extra juttatást fizetni az orvosoknak vagy a nővéreknek az egészségügyi ellátásért. Erre azonban már csak a válaszadók 9 százaléka válaszolt igennel.

Közömbösség

Szlovákia lakosságára egyébként is jellemző, hogy nem szívesen beszél a korrupcióról, sőt, gyakran közömbösen viszonyul hozzá. Arra a kérdésre, hogy a hatalommal való visszaélés mennyire jelen van-e a hétköznapi életükben, az emberek 36 százaléka válaszolt igennel, viszont csak 7 százalék mondta azt, hogy az előző egy évben tanúja is volt a korrupció valamely formájának. Az sem ritka, hogy a korrupciót gyakran csak a magas politikai körökkel azonosítják, és az apróbb formáját teljesen elfogadhatónak tekintik. Erre jó példa, hogy a szlovákiai válaszadók 49 százaléka nem lát problémát abban, hogy valamilyen szívességet kell tenni egy közintézményben az ügyintézésért cserébe.