A lakosság negyede diktatúrát szeretne

A lakosság 40%-a inkább rossznak, sőt hitványnak tartja a demokrácia minőségét Szlovákiában, a lakosságnak csupán 26%-a elégedett a demokrácia jelenlegi állapotával. A megkérdezettek 43%-a szerint az elmúlt öt évben romlott a demokrácia szintje, a lakosság 18%-a viszont úgy véli, javult a demokrácia minősége – derül ki az INEKO társadalomkutató intézet és a Focus közvélemény-kutató intézet felméréséből.

„A legkevésbé a Marian Kotleba-féle ĽSNS, az OĽaNO–Nova és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) választói elégedettek a demokrácia állapotával, ugyanebbe a táborba sorolhatók továbbá a nem választók is. Ellenben a Smer és az SNS szavazói pozitívan értékelik a demokrácia helyzetét” – tájékoztatott Peter Goliáš, az INEKO igazgatója. A felmérésből kiderül, hogy az ĽSNS és a Sme rodina szavazói kevésbé tudatosítják a demokrácia és az életszínvonal közötti összefüggést, éppen ezért készek elfogadni a radikálisabb megoldásokat.

Goliáš elmondta, hogy az elégedetlenek tábora a kritika megfogalmazásakor azzal érvelt, hogy a politikusok nem a köz, hanem önös érdekeiket, vagy a hozzájuk közel álló vállalkozók érdekeit szolgálják. „Problémának tartják az állami pénzek nem hatékony felhasználását, és hogy nem minden emberre vonatkoznak egyformán a törvények, továbbá nagyon gyengének tartják a jogérvényesítést” – magyarázta Goliáš. Arra is rámutatott, hogy a hatalommal való visszaélés miatt az elégedetlenek az extrémizmus felé fordulnak. „Szlovákia csaknem minden negyedik polgára a parlamentáris rendszer felbomlását és a diktatúra bevezetését a jelenlegi demokratikus viszonyok alternatívájának tekinti. Az 1989 előtti szocialista rendszerhez a megkérdezettek 28%-a térne vissza, 35%-uk pedig el tudja képzelni, hogy Szlovákia kilépjen az EU-ból” – mondta Peter Goliáš. Bár a demokráciát és az EU-t elutasítók kisebbségben vannak, az elégedetlenek magas számaránya a szakértő szerint intő jel, melynek nagyobb figyelmet kell fordítani. „Ez táptalaj lehet a populista és a szélsőséges csoportok megerősödésének a politikai palettán” – figyelmeztet Peter Goliáš. „A megkérdezettek kétharmada szerint a demokrácia helyzetén jelentősen javítana, ha a tisztességes emberek nagyobb szerephez jutnának a közügyek terén. Ugyancsak kétharmad pedig a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok és az ellenőrző szervek függetlenségének és szakmaiságának növelésében látja a megoldást, mellyel egyben csökkentenék a hatalommal való visszaélés kockázatát is” – mondta Goliáš.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"259128","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"417","style":"width: 600px; height: 277px;","title":"Kattintásra nagyobb lesz!","typeof":"foaf:Image","width":"904"}}]]

Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője szerint a felmérés alapján a megkérdezettek 16%-a egyetértene az EU-ból való kilépéssel, és a totalitárius rendszer bevezetésével. Hozzátette, ezzel elsősorban az alacsony keresetűek és az aluliskolázottak tudtak azonosulni. A Focus igazgatója arra is rámutatott, hogy bár az utóbbiakkal elsősorban az ĽSNS és a Sme rodina szavazói azonosultak leginkább, a nem rendszerszerű pártok mellett a standard pártok szavazói 11–19%-ban szintén egyetértettek.

Kritikus szakértők

Az INEKO ugyanezt a felmérést a társadalom különböző területén tevékenykedő szakértők között is elvégezte. Ők még kritikusabbak a demokrácia állapotával kapcsolatban. A 80 szakértő fele rossznak, hitványnak tartja a demokrácia szintjét, 71%-uk szerint az elmúlt öt évben romlott a demokrácia minősége. Véleményük szerint azonnali javulást eredményezne Ladislav Bašternák adócsalási botrányának hiteles kivizsgálása, a több millió eurós informatikai, egészségügyi és autópálya-építési pályázatok szisztematikus ellenőrzése, a részletes adóbevallások bevezetése, a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok függetlenségének erősítése. Hosszú távon a demokrácia javulását eredményezné az oktatásügy átalakítása – javasolják, hogy a diákokat kritikai gondolkodásra oktassák, és a diákok megértsék a demokrácia jelentését –, továbbá, ha növelnénk a hatóságok – rendőrség, ügyészség, bíróságok – függetlenségét, illetve ha nyilvánosan ellenőrizhetőek lennének. A szakértők szerint is fontos, hogy az állam javítsa szolgáltatásait az egészségügy, az oktatás, az igazságszolgáltatás és a biztonság terén. Fontosnak tartják az új, hiteles politikusok megjelenését a politikai palettán. A szakértőkkel készített felmérésből az is kiderül, hogy Ausztriában és Csehországban jobb a demokrácia színvonala, mint Szlovákiában. Lengyelországban inkább rossz, míg Magyarországon rosszabb, Ukrajnában pedig nagyon rossz a demokrácia állapota.

Veszélyesek Kotlebáék

Leginkább Marian Kotleba ĽSNS és Boris Kollár Sme rodina pártja jelent veszélyt a hazai demokráciára, ugyanakkor a Smer és az SNS is veszélyezteti. Enyhén pozitív hatással van a demokráciára a KDH, az SaS, az OĽaNO–NOVA és a Híd, miközben jelentősen egyetlen hazai politikai párt sem járul hozzá a demokrácia minőségének javulásához.