A kormány új stratégiát fogadott el a szélsőségesség elleni küzdelemben, csak éppen az önreflexió maradt el

A belügyi tárca szerint a radikalizáció az Európai Unióban a koronavírus elterjedésével nagyobb lendületet vett, majd az orosz–ukrán háború kirobbanása és az azzal kapcsolatos politikai, illetve társadalmi megosztottság még inkább tetézte az egyébként is kiélezett helyzetet.

A szélsőjobb térnyerése

A dokumentum tanulságai alapján Szlovákiában a radikális politikai ideológiák közül leginkább a szélsőjobb erősödött meg, melyek közé főként az ultranacionalizmust, a rasszizmust, az idegengyűlöletet (xenofóbia), illetve az egyéb olyan antidemokratikus elképzeléseket sorolják, amelyek egy „erős kezű államot” szorgalmaznak, a jogállamiságot pedig eltörölnék.

A belügyi tárca szerint a szélsőjobboldali ideológiák erőteljesen összefonódtak a koronavírus-járvány idején megjelent összeesküvés-elméletekkel és álhírekkel, melyeknek elsősorban a közösségi média biztosított teret.

Nem véletlen, hogy a gyűlölködő ideológiák éppen a gyengén szabályozott közösségi hálókon terjednek – elsősorban a Telegramon, de a TikTokon is.

Ebből is adódik, hogy a radikalizálódásnak leginkább a fiatalok vannak kitéve.

A szélsőjobboldali csoportokra jellemző, hogy az erőszakos módszerektől sem riadnak vissza. A közösségi médiában gyakran terjesztenek különféle fegyverek elkészítéséről szóló útmutatókat, illetve olyan csoportok is előfordulnak, akik a szélsőséges terrorcselekmények elkövetőit dicsőítik – például a norvég tömeggyilkos Anders Breiviket, aki 77 emberrel végzett.

A szélsőségesség és az erőszak összefonódására Szlovákiában is akadt példa: a javaslatban a 2022-es Vár utcai terrortámadást említik, mely során két férfit gyilkolt meg egy magányos elkövető identitásuk és orientációjuk miatt.

A politikai felelősségről nem sok szó esik 

A szélsőségesség erősödésével kapcsolatos második példa a Robert Fico (Smer) miniszterelnök ellen elkövetett merénylet: 2024. május 15-én Nyitrabányán egy magányos elkövető öt lövést adott le a kormányfőre.

Mindkét eset kapcsán kiemelik, hogy a történtek után a közösségi médiában érezhetően megnövekedett a gyűlöletet támogató hozzászólások száma, melyek az elkövetők cselekedeteit éltették.

A dokumentum kidolgozói azt is megemlítik, hogy az aktuális trendek közé tartozik a politikai képviselők és köztisztviselők nyilvános fenyegetése, akár a fizikai bántalmazásra való felbujtás is.

Azt azonban nem taglalják, hogy a gyűlöletet gyakran maguk a politikusok szítják.

A koronavírus-járvány idején éppen Robert Fico volt az, aki tömegdemonstrációkat szervezett, és az intézkedések megszegésére biztatta az embereket, illetve a 2023-as parlamenti választás előtt ismét a migráció témájával riogatott, ráerősítve a szlovák társadalomban uralkodó idegengyűlöletre. A folyamatos személyeskedés – amelyben a koalíció és az ellenzék képviselői egyaránt érintettek –, az érvek hiánya, az ellenfél lejáratása és az ehhez hasonló kommunikációs stratégiák sem járulnak hozzá a polarizáció csökkentéséhez.

Emlékezetes példák az elmúlt évekből:

De mi a megoldás?

A politikai kultúra megváltoztatása ugyan nem merült fel a lehetséges megoldások között, de a belügyminisztérium összeállított egy listát a feladatokról, amelyeket 2028-ig teljesíteni kell a radikalizáció visszaszorítására.

Ezek közé tartozik például a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) élénkebb beavatkozása a közösségi médiában zajló gyűlöletkeltés azonosításába, tehát a szélsőséges ideológiákat terjesztő személyekről való információszerzés, valamint a külföldi titkosszolgálatokkal való erősebb együttműködés.

Emellett a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt fektetnének – a tárca szerint sokkal inkább oda kellene figyelni a fiatalok nézeteinek kialakulására és fejlődésére, és ezt elsősorban az iskolákban kell megtenni.

A kormányzati feladatok között említik még a szélsőségesség alakulásával kapcsolatos időszakos jelentések kidolgozását, a különféle felméréseket a lakosság álláspontjáról, de a belügyminisztérium úgy látja, a politikai és vallási szélsőségességre szakosodott bírák munkáját is vonzóbbá kellene tenni.