A kettős állampolgárság kérdése nem zárult le

Pozsony. Elégedett a Magyar Koalíció Pártja a magyar honosítási eljárás egyszerűsítését célzó törvénytervezetekkel, bár a szlovákiai magyarság e téren különösebben nem érdekelt, hiszen nem jellemző a tömeges elvándorlás.

„Az MKP örömmel fogad minden olyan változtatást, mely megkönnyíti az ügyintézést” – reagált a az Országgyűlés hétfői döntésére Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Szerinte ebben az esetben nincs értelme azt vizsgálni, milyen volt az együttműködés a határon túli magyarok és Budapest között, mert a külhoniak kezdettől fogva egyértelműen támogatták a hétfőn jóváhagyott változtatásokat, és a törvények nem váltak a belpolitikai csatározás eszközeivé. Ilyen szempontból Magyarországon és a határon túli közösségekben sem okozott problémát a téma.

„Csak annyit jegyeznék meg, hogy a most elfogadott egyszerűsítést már korábban is jóvá lehetett volna hagyni” – tette hozzá Bárdos. Ugyanakkor az MKP úgy véli, az idegenrendészeti és az állampolgársági törvény módosításával a kettős állampolgárság kérdése nem zárult le, ahhoz a külhoniak – köztük a szlovákiai magyarok – továbbra is ragaszkodnak. „A honosítási eljárás megváltoztatása nem pótolja azt az intézkedési csomagot, melyekről korábban beszéltünk, s melyeket a Magyar Állandó Értekezlet keretében szeretnénk megvitatni. A Máértnak még a nyári szünet előtt kellene összeülnie” – fűzte hozzá a frakcióvezető.

A kettős állampolgárság intézménye a már uniós taggá vált Szlovákia számára nem létfontosságú kérdés, inkább az Európai Unión kívül rekedt magyarok számára az. A. Nagy László szerint, aki a magyar pártot a korábbi budapesti szakértői egyeztetéseken képviselte, a magyarországi letelepedés könnyítésének is inkább rájuk nézve van jelentősége, hiszen az elmúlt 10-15 évben e téren a szlovákiai magyarság nem volt különösen érdekelt, s az emberjogi bizottság elnöke reméli, a jövőben sem lesz az. „Kis számú a Magyarországra való áttelepülés, inkább természetes folyamatról beszélhetünk. Ha ez megtörtént, családegyesítésről volt szó, vagy akik ott tanultak, férjhez mentek, megnősültek. Romániában, Kárpátalján, Újvidéken már beszélhetnénk tömeges elszármazásról, és a mostani módosítás az ő méltánytalan helyzetüket könnyíti” – mutatott rá korábban lapunknak A. Nagy. (sza)