A KDH hevesen ellenzi a pozitív megkülönböztetést

Pozsony. Csak három hete hatályos az antidiszkriminációs törvény, ám a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) máris bejelentette: a jogszabályt megtámadják az alkotmánybíróságon. A beadványon Daniel Lipšic igazságügyi miniszter dolgozik, és mielőtt továbbítja a taláros testületnek, augusztus végén a kormány elé terjeszti.

A diszkriminációellenes norma ellen a KDH rendszeresen tiltakozik. Először a homoszexuálisokra vonatkozó rész miatt voltak felháborodva; attól tartottak, a törvény lehetővé teszi a regisztrált párkapcsolatokat, majd pedig azt, hogy azonos nemű párok gyerekeket fogadhassanak örökbe. A törvényben ez nem szerepelt, hiszen csak azt mondja ki: senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni az élet egyetlen területén sem, ez alól a szexuális irányultság sem kivétel.

Miután a parlament május végén a KDH számára elfogadhatatlan formában szavazta meg a törvényt, Lipšic bejelentette: fontolgatják az ellenlépéseket. Ezúttal nem a homoszexuálisokra támadtak, hanem azt állítják: a norma alkotmányellenes, mert lehetővé teszi a pozitív diszkriminációt, míg alaptörvényünk mindenféle megkülönböztetést tilt. A jogszabály nem tartalmazza a pozitív diszkrimináció kifejezést, hanem bizonyos kiegyenlítő, esélyegyenlőséget biztosító intézkedésekről szól. Ez azt jelenti, hogy faji és etnikai szempont alapján előnyös bánásmódban is lehet részesíteni közösségeket, népcsoportokat – főleg akkor, ha e csoportokat hátrányosan megkülönböztették. „Ilyen volt a magyar közösség is Szlovákiában, sőt az oktatás és a nyelvhasználat területén még ma is olykor tapasztalható a diszkrimináció. A romákkal kapcsolatban e hátrányos megkülönböztetésnek drámai következményei voltak Esetükben ezért helyes, hogy a kormány olykor az átlagosnál nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a különbségek megszűnjenek” – mondta lapunknak közvetlenül a törvény megszavazása után A. Nagy László. A parlament emberjogi bizottságának elnöke elismerte: a hátrányos helyzet megakadályozása érdekében foganatosítandó átmeneti kiegyenlítő intézkedések kifejezés is erős megfogalmazás, ugyanakkor Szlovákia már beemelte jogrendjébe az Európa Tanács 2000/43-as irányelvét a személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról, az antidiszkriminációs törvény csak ezt konkretizálja. Nem kizárt, ez valóban nincs összhangban alaptörvényünk 12. cikkével, ez esetben a mi jogrendünk ellentétben áll az európaival; a megoldás az lenne, hogy a szlovák alkotmányt az érvényes európai joghoz igazítanák. Martin Urmanič, Csáky Pál szóvivője szerint a szlovák antidiszkriminációs törvény az egyik legmodernebb norma Európában. (sza)