Marad a választás előtti 14 napos moratórium

A Smer és az SNS javaslatát Zuzana Čaputová köztársasági elnök ugyan nem írta alá, de a parlamenti képviselők megtörték az elnöki vétót, és újra elfogadták, hogy a választások előtt 50 nappal már ne lehessen közölni a közvéleménykutató intézetek pártpreferenciákra vonatkozó adatait. Az Alkotmánybíróság döntésének értelmében tehát továbbra is a 14 napos moratórium lesz érvényben. A szigorítással Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök sem értett egyet. Többször is elmondta, hogy a módosítással Tunéziával és Kamerunnal kerültünk egy csoportba. A Smer és az SNS képviselői mellett a javaslatot Kotlebáék is támogatták.

Az államfő előre jelezte, hogy amennyiben a parlament megtöri vétóját, Alkotmánybíróságra adja az ügyet, szerinte ugyanis a szigorítás sérti a szabad információhoz való hozzáférés és terjesztés jogát. A testület egyelőre azonban arról nem döntött, hogy az 50 napos moratórium sérti-e az alkotmányt. Čaputová ugyanis korábban kifejezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy a módosítás ellentétben lehet az alkotmánnyal. Az elnök továbbá arra is figyelmeztetett, hogy a törvény diszkriminatív: ugyanis a politikusok, illetve a politikai pártok ugyanúgy rendelhettek volna közvélemény-kutatásokat mint eddig, ezek eredményei azonban a nagyközönség elől rejtve maradtak volna. „A mai döntést pozitív lépésnek értékelem a polgárok információhoz való joguk, valamint a választás előtti egyenlő kampány felé” – mondta az államfő az Alkotmánybíróság határozatára.

Ján Mažgút, a Smer szóvivője lapunkkal tudatta, a kormánypárt elfogadja az Alkotmánybíróság döntését. „Hisszük, hogy a témáról szóló nyilvános vita, amelyet a javaslat megnyitott, eredményeként kritikusabb lesz a felmérésekhez és az azok közzétételéhez való hozzáállás is” – véli Mažgút, aki arra figyelmeztetett, hogy a szigorítás mozgatórugója a dezinformáció terjedésének meggátolása volt.

Ravasz Ábel, a Híd alelnöke üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. „Mi a parlamentben sem támogattuk a javaslatot, hiszen azt gondoljuk, hogy bár egyre több érdekes közvélemény-kutatás jelenik meg, erre nem az a válasz, hogy kiszorítsuk azokat, akik jó minőségű felméréseket csinálnak. Különösen a parlamenti választás előtt, ez egy nagyon kockázatos változás volna” – nyilatkozta lapunknak Ravasz.

Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) elnöke szintén üdvözli a döntést. Lapunknak úgy nyilatkozott, a kormánykoalíció célja ezzel a törvényjavaslattal a népszerűség-vesztésük eltitkolása volt.