A hídszerep, a hídeszme megbukott

Az MKP Országos Tanácsa a hétvégén elfogadásra ajánlotta a párt stratégiai programját, melyben nem szerepel az ön által gyakran használt autonómia kifejezés, melyért önt a szlovák közvélemény nagy része elutasítja. Miért nincs a programban az autonómia szó?

Ezt a program kidolgozóitól kell megkérdezni. Nyilván nem volt szándékukban beletenni. A stratégiai tanácsnak semmi köze ehhez a programhoz.

Mint a párt stratégiai alelnöke nem szorgalmazta, hogy az autonómia bekerüljön a párt legfontosabb programdokumentumába?

Én átnyújtottam az elnökség minden tagjának a stratégiai tanács anyagait.

Azokban szerepelt az autonómia?

A jog és önkormányzat műhelye több vonatkozásban foglalkozik az autonómiaformákkal, mint lehetséges igazgatási formákkal.

Mennyire hiteles, ha ön autonómiáról beszél, míg pártja 20 évre írt programjából ez hiányzik. Nem lát ebben ellentmondást?

Autonómiáról lehet beszélni, mert ez egy demokratikus igazgatási forma. Az autonómiát el lehet utasítani, mint egy demokratikus igazgatási formát. Vagy lehet nem felvenni a programba.

Az OT döntött arról is, hogy a kongresszuson bizalmi szavazást tartanak a pártelnök személyéről. Van ennek értelme azután, hogy az elégedetlenek távoztak a pártból?

A bizalmi szavazást annak idején Csáky Pál elnök vetette fel.

De akkor Bugárék még a párt tagjai voltak.

Igen, de ő ezt akkor megígérte, s úgy érzi, teljesítenie is kell.

Ön egyébként mennyire elégedett Csáky Pál tevékenységével?

Mi nem egymás munkájának minősítésével szoktunk foglalkozni, hanem egymás véleményének a kiegészítésével és ilyen szempontból kölcsönösen mindenki megtesz mindent annak érdekében, hogy minél szélesebb szemléleti választékból lehessen kialakítani a véleményeket.

De biztos megvan a véleménye arról, hogyan végzi teendőit.

Az embernek természetesen van véleménye, de véleményének egy részét meg szokta hagyni magának. Nem szokás minősíteni a kollégákat akkor, amikor nem a minősítés időszaka van.

A kongresszus, a bizalmi szavazás előtti napok nem a minősítés időszaka?

Én a bizalmi szavazást csak formalitásnak tartom, személy szerint fölöslegesnek. De ez kizárólag annak a személynek az ügye, aki kérte.

A. Nagy László a hetekben lapunknak adott interjújában azt nyilatkozta: az MKP és a Híd közötti különbséget abban látja, hogy ez utóbbi az együttműködés útján kíván sikereket elérni a szlovák–magyar kapcsolatokban, míg az MKP a „dél-tiroli utat“ választotta, kívülről próbálnak nyomást gyakorolni a kormányzatra. Ön ezt hogy látja?

A. Nagy elég tapasztalt politikus és szakember ahhoz, hogy tudhassa: egy politikai párt számára a más politikai párttal való együttműködés mindig a megmérettetések után válik reálissá. Egy pártprogramot az együttműködésre felépíteni olyan, mintha a megszületendő gyermek mindjárt arra számítana, hogy fölösleges a két láb, elég az egy, mert anyjának is van lába. Politológiailag helytelennek tartom, ha egy párt alapvető célkitűzése az együttműködés. A párt alapvető célkitűzése lehet saját választóinak megszólítása, meggyőzése, jó eredmény elérése. Az együttműködésről a választások után, a partnerkeresés időszakában kell beszélni. Ez így volt 1990-ben és most is. Ez nem azt jelenti, hogy az együttműködés, mint munkaforma nem követendő.

A teljes interjú szerdai nyomtatott kiadásunkban olvasható.