A Híd víziója nem etnikai program

25 éve van a politikában, ül a parlamentben, ez alatt negatív és pozitív dolgok egyaránt történtek az országban, lezajlott az euroatlanti integráció, közelebb kerültünk Nyugat-Európához, ugyanakkor nagy problémákkal küszködik az egészségügy, az oktatásügy, a mezőgazdaság, 110 ezerrel kevesebben vallják magukat magyarnak. Hogy látja a saját szerepét ezekben a folyamatokban?Amikor kormányon voltunk, annak mindig stabilizáló tényezője voltunk. Egyetlenegy kormányt sem buktattunk meg. Minden kormányban kell tudni kompromisszumot kötni. Biztosan pozitívumként emelhető ki az euroatlanti integráció, a magyarok nélkül ma Szlovákia nem volna sem a NATO, sem az Európai Unió tagja. Ugyanakkor el lehet mondani, hogy bár mindenki csak a negatívumot látja, volt fejlődés. Megnézhetjük, a környezetvédelmi tárcától, amelyet többször irányítottunk, mennyi támogatás jutott a vidéknek, hány helyen használták ezt szennyvíztisztító vagy más befektetések elindítására. 25 év alatt biztosan fejlődtek a városaink, falvaink is. Másrészt mindig, amikor elindult valamiféle változás, mondjuk a két Dzurinda-kormány idején, jött valaki, mondjuk Mečiar vagy Fico, aki nemhogy nem folytatta, hanem leállította a reformokat, és feleslegesen szétszórta a pénzt. Ezért mindig az „jött ki”, hogy a jobboldali kormányok megszorító intézkedéseket vezetnek be. Ugyanis amikor az első Fico-kormány után örököltük a kormányháztartást, kiderült, hogy 8 százalékos a deficit. Egy év alatt 1,6 milliárdot sikerült megspórolni. Természetesen nem növekedtek a fizetések. Ennek ellenére azt gondolom, ha olyan kormányok folytatják, amelyek befejezik a reformokat, akkor ma biztos jobban élnénk. Nem volna probléma sem az oktatásügyben, sem az egészségügyben, folytatódhatott volna a Radičová-kormány idején elindított korrupcióellenes harc – ami hozzásegített, hogy le lehetett leplezni például a CT-ügyet vagy a komppal kapcsolatos visszaéléseket. A második Fico-kormány viszont ezt nem folytatta. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220955","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]] Azt gondolja tehát, a Fico-kormányok tevékenységére vezethető vissza az emberek kiábrándultsága is a politikából? Nagyon erős politika- és politikusellenes hangulat figyelhető meg az országban.Ennek több oka van. Az egyik, hogy a jobboldali kormány mindig megpróbálja rendbe tenni az államháztartást, nem szórja fölöslegesen a pénzt például szociális csomagokra. A másik oka, hogy az emberek azt várták, sokkal jobban fognak élni és sokkal hamarabb sikerül megvalósítani azokat a célokat, amiket a politikusok ígértek. Van egy harmadik oka is, a Radičová-kormány idején kipattant Gorilla-ügy. Ezt néhányan, akik nem tartják magukat politikusnak, de a politikában tevékenykednek, meglovagolták, elmondták, hogy minden politikus rossz. Az úgynevezett protestszavazatok nagy részét olyanok viszik el, akik nem vallják magukat politikusnak. Ez alapján az emberek azt gondolják, a politika rossz dolog. Ez nem igaz. Politika nélkül nem lehet egy országot kormányozni, a politika megoldhatja az emberek helyzetét, de sajnos ronthat is rajta. Ez mindig az adott politikustól és politikai párttól függ. A Gorilla-ügy azért is táplálja az emberekben a bizalmatlanságot, mert nem sikerült semmilyen vizsgálati eredményre jutni benne. Hogyha a Híd kormányra kerül, tenne lépéseket ebben az ügyben?Ez nem a kormány dolga. Ha azt mondjuk, ez a kormány dolga, nem demokratikus, hanem diktatórikus államban élünk. Ez a bűnüldöző szervek feladata volna, de szerintem ma már olyan állapotban van a Gorilla-ügy aktája, hogy ebből nemigen lesz semmi. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de szerintem ezt már tisztességesen kivizsgálni nem lehet. Amennyiben igaz, hogy eltűntek az eredeti felvételek, amennyiben igaz, hogy nem sikerült egyetlenegy dolgot sem bizonyítani, ami ott le van írva, nem hiszem, hogy – bármilyen kormány jön is – úgy le tudná zárni az ügyet a rendőrség és az ügyészség, hogy pont kerüljön a végére. Szerintem nekünk arra kell koncentrálnunk, hogy állítsuk meg a korrupciót, hogy folytassuk azt a folyamatot, amelyet a Radičová-kormány alatt elindítottunk. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220956","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]] A választók közötti apátia a szlovákiai magyarok körében a felmérések szerint még magasabb, amit a választási részvételi mutatók is jeleznek. Hol látja a szlovákiai magyar politikum felelősségét ebben a helyzetben?Én inkább mást mondanék. Mikor volt jó a szlovákiai magyaroknak az elmúlt huszonöt évben? Akkor, amikor egy erős képviseletük volt a kormányban. Nem lehet elmondani, hogy akkor már Kánaán volt, de akkor volt jó. Akkor sikerült befektetéseket hozni, akkor sikerült megoldani problémákat. Az elmúlt hat évben erre törekedett a Híd. Egy, erős programmal rendelkező, értékközpontú képviseletet teremtett meg, amelynek a programját egyik napról a másikra be lehet olvasztani a kormányprogramba. Az elmúlt tíz évből abban a nyolc évben, amikor Ficóék kormányoztak, kiéheztették Dél-Szlovákiát. Ide befektetések jóformán nem jöttek. Ha valami jött, az sem a Fico-kormánynak köszönhető. Nézzük meg például a Dunaszerdahelyen megtelepedett üzemeket – nem a Fico-kormány hozta oda őket, hanem a környékbeli polgármesterek, akik nem kaptak támogatást a kormánytól. A szlovák közvélemény részéről gyakran megfogalmazódik a Híddal szemben a kritika, hogy a Híd még nem hagyta maga mögött az etnikai párt örökségét. Mit gondol erről?Szerintem ez éppen olyan félreértés, mint amikor északon magyar pártnak tartanak bennünket, Dél-Szlovákiában pedig azzal harcol ellenünk a rivális, hogy mi nem vagyunk magyar párt. Ezzel nem tudunk mit kezdeni. Tesszük a dolgunkat, letettünk az asztalra egy olyan programot, a Polgári Víziót, amely négyszáz konkrét elképzelést tartalmaz, és a szakértők az egyik legjobb programnak tartják. Ha valaki elolvassa, láthatja, hogy ez nem etnikai program. Az is igaz, hogy a Híd az egyedüli párt, amelynek van magyar nemzetstratégiája. De ha ezt valaki felrója nekünk, lelke rajta. Mi nem fogjuk elfelejteni, hogy magyarok vagyunk. De a párton belül vannak más nemzetiségűek, és természetesen a szlovák többség képviselői is. Erről szól a polgári párt, az együttműködésről. A Híd a kommunikációjával nem segít rá erre a kettősségre, tehát hogy másként néznek rá északon, mint délen? Amikor egy szlovák interjúban felmerül, hogy a Híd a másik magyar párt, általában azt szokták válaszolni, a Híd nem etnikai párt, hanem polgári párt. Másrészt amikor a konkurens párt azt mondja, csak egy magyar párt van, ezt általában kikérik maguknak.Nem ezzel van a probléma. A választási gyűléseken a programunkból három dolgot emelünk ki. A regionális csomagot, a jogállamisági és korrupcióellenes, illetve a kisebbségi csomagot. Ez a szlovák vidékeken is elhangzik. A szlovák vidékeken is elmondjuk, ahhoz, hogy egy kisebbség otthon érezze magát Szlovákiában, három dolgot kell kézben tartani: nyelvhasználat, kultúra, oktatásügy. Ennek alapján nem lehet azt mondani, hogy mi csak magyar párt vagyunk. Mi egy polgári párt vagyunk, amely megmutatta azt – talán egyedüliként Európában –, hogy egy párton belül lehet csökkenteni a feszültséget. A szlovák–magyar feszültség csökkenését többek között a Hídnak tulajdonítják. Az emberek 22%-a gondolja, hogy a Híd járult hozzá ennek a feszültségnek a csökkentéséhez. Nem hiszem, hogy mi kettős kommunikációt folytatnánk. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220958","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"321","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Ám ha a konkurencia felveti, hogy csak egy magyar párt van, ezt visszautasítják.Nem azzal van a probléma, hogy egy magyar pártról beszélnek, hanem hogy ki képviseli a magyarok érdekeit. Ha naponta fogom ismételgetni, hogy én ilyen vagy olyan párt vagyok, az még nem jelent semmit. Ha viszont azt mondom, én leteszek valamit az asztalra… Ellenzékből is sikerült például védenünk a kisiskoláinkat, sikerült változtatnunk a magyarok szlovákok általi megítélésén. A magyarlakta vidékeken vannak kétnyelvű billboardok, ám a Pozsonyban elhelyezettekre nem fért sehova a magyar szöveg.Északon is csak szlovák billboardok vannak. Viszont Pozsonyban van 4–5 százaléknyi magyar.Pozsonynak része Püspöki? Ott magyarul van a fő felirat, alatta szlovákul. Pozsony többi részén viszont ez nincs így.A szlovákok között nem fogunk magyarul hirdetni. Mindig arról fogok beszélni, ami az adott régióban a legnagyobb probléma. Nem fogom magyarul megszólítani a szlovák választókat, ugyanakkor a magyarokat sem vagyok hajlandó megszólítani szlovákul. Bármelyik oldalról jövünk be Pozsonyba és a magyarlakta városrészekben vannak kétnyelvű billboardok. Aki ezt látja, annak lehet olyan érzése, hogy ez is kettős kommunikáció, illetve, hogy szégyellik kiírni magyarul. Ezt nagyon keményen kikérem magamnak. Nincs kettős kommunikáció.  Hogy értékeli a kampányt?Ahhoz képest, hogy vannak olyan pártok, amelyeknek egyedül a migránsokkal való ijesztgetés a fontos, az utolsó egy hónapban fordulatot vett a kampány, új témák merültek fel, mint az oktatásügy, az egészségügy és a korrupció. Már a Smer is beszél a korrupcióellenes harcról, holott eddig ezt nem tartotta fontosnak. A kampány finisében előkerültek azok a témák, amelyek bántják az embereket. A dél-szlovákiai, magyar érdekeltségű kampány mennyivel volt másabb, mint az előző választások idején?A mi szempontunkból nem volt más. 2010-ben is sokat kellett magyarázni, mit akarunk, mert támadtak. 2012-ben ugyanez volt. Most a migránsokkal támadnak, megint el kell magyarázni. Mi azonban most egy olyan szakmai csapattal dolgozunk, amellyel egy konkrét programot tehettünk le az asztalra. Ez azt jelenti, hogy minden egyes elképzelésünk szakmailag alátámasztott. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"220959","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]] Nem bánta meg, hogy elutasították az MKP-val való együttműködést a választások előtt?Ezt nem a Híd utasította el. Együttműködni csak úgy lehet, hogy nem folytatunk gyűlöletből kampányt. Márpedig az elmúlt négy év erről szólt. 2012-ben felajánlottuk, a listánkon minden harmadik hely legyen az MKP-é. Nem mi utasítottuk el. Az elmúlt négy évben nagyon durva kampány folyt ellenünk, sőt még most is, a migránsokkal. Hogyan lehet úgy együttműködni, hogy csak azért zárnak ki egy alapszervezetet a tagságból, mert az együttműködött a Híddal? Tehát akkor ki nem akar együttműködni? Javasoltuk, a választások között próbáljuk jelezni az embereknek, hogy van akarat az együttműködésre. Egyetlen párt volt, amely ezt az akaratot az Országos Tanács határozatával is kifejezte, a Híd. Ennek a következménye az is, hogy elutasította a pártelnöki vitát Berényi Józseffel?Miről vitázzunk? Én a kampányban programpontokról vagyok hajlandó vitázni, nem másról, viszont ha a 400 elképzelésünk közül egy sem felel meg, akkor miről vitázzunk? Ha csak egyetlen dolgot jelölhetne meg, amit a Híd el akar érni a következő választási időszakban, mi lenne az?A jogállamiság szempontjából a Híd programját értékelték a legjobbra. Mindenkinek egyenlő jogokat és azok egyenlő védelmét kell biztosítani. Ha kormányra kerülnek, milyen szakterületeket kérnének maguknak?Ezt nemcsak újságíróknak, politikusoknak sem mondjuk el, ezzel felfednénk az elképzeléseinket, és az esetleges tárgyalásokon, hogy mást kicsikarjanak, épp azt nem adnák oda, amit akarunk. Bejárta a sajtót az a hangfelvétel, amely egy galántai választási gyűlésen készült, és amelyen arról beszél, ha a jobboldali kormány nem jön össze, akkor is kutya kötelességük a lehető legtöbbet átvinni a programjukból Dél-Szlovákia érdekében. Ebből arra is lehetett következtetni, hogy egy Híd–Smer-koalíciót lebegtetett meg.Nem lehet. Ezt csak az újság (a Denník N napilap – a szerk megj.) állította, és egy interjúban már elmagyaráztuk nekik, hogy történt. Amikor már harmadszor lettek figyelmeztetve, hogy egy liberális újságtól az ember elvárná, hogy nem vágják meg a felvételt, feltették az egészet. Mi ugyanazt mondjuk mindenhol. Nyolcvan helyen voltunk, és mindenhol elhangzik a kérdés, hogy a Smerrel is kormányra lépünk-e. Huszonöt éves politizálás alatt megtanultam, hogy nem szabad színészkedni. Egy éve mondjuk, hogy jobboldali kormányt akarunk. Ha egy jobboldali kormánykoalíciós tárgyaláson nem megy át a programunkból az, amit mi fontosnak tartunk, nem lépünk be a kormányba. Ezt valakik úgy értelmezték, hogy azzal megtámadhassanak bennünket, azok a kis jobboldali pártok, amelyek nem veszik észre, hogy az ellenfél a másik oldalon van. A jobboldali koalícióhoz Igor Matovič és Richard Sulík is kellene. Most, pár nappal a választások előtt milyennek látja őket? Pár nappal a választások előtt nem foglalkozom más pártokkal. Nem tudjuk, ki jut be. Lehetetlen azzal foglalkozni, hogy kivel igen, kivel nem. Mi azzal foglalkozunk, hogy mivel, tehát milyen programmal szólítjuk meg a polgárokat. De hogy van esély a változásra, azt mutatja 2010 is: az utolsó héten fordul meg az állás, és lehetett a Smer nélkül kormányt alakítani. A 2014-es elnökválasztások előtt ugyanaz volt: gondolta volna, hogy egy egykori vállalkozó lesz az államfő? Ez talán az első olyan választás, amikor nagyon nehéz helyzetben vannak a szavazók. Alacsony lesz a részvétel, magas? Hét párt, de több is lehet a parlamentben.  Ezt nem tudjuk, de jogos a választói elvárás, hogy ha koalícióról beszélnek, akkor ez emberek kíváncsiak arra, hogyan tudnak működni? Nem biztos, hogy ez kell. Meg kell nézni, kinek mennyi lesz.  De csak a Híd, a Sieť és a KDH együtt nem tud többségi kormányt alakítani. Várjuk meg a végeredményt. És azt is, hogy ki mindenki jut be még. Mert nem biztos, hogy az egyikkel vagy a másikkal kell majd együttműködni. Az biztos: nem rajtunk fog múlni, hogy egy stabil jobboldali kormány jöjjön létre. Az elkövetkező időszakban Szlovákiának azért kell stabil kormány, mert amellett, hogy meg kell oldania a munkanélküliséget, az egészségügy is az összeomlás előtt áll. Nem tudjuk, hogyan döntenek a britek, mi lesz Görögországgal, mi lesz a külső uniós határokkal? Nagyon stabil kormányra lesz szükség.  Mivel ilyen nagyszabású kérdésekről beszélünk, nem egy széles bal–jobb koalíció lenne a megoldás? Ezt valószínűleg nem mi fogjuk eldönteni. Ha a Smer talál lehetőséget arra, hogy az SNS-szel hozzon létre kormányt, megteszi. Ez katasztrófa lenne. De ez spekuláció, nem tudjuk, ki mennyit ér el.  Kisebbségi téren mik azok a célkitűzések, amelyeket el szeretnének érni? 25 év után a Híd elkészítette a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló tervezetet, amit eddig senki nem tett meg, tehát biztos benyújtjuk ezt a tervezetet, ez a kisebbségi kultúra autonómiájának alapja. Emellett fontos az oktatásügy. Ellenzékből sikerült elérni, hogy a kisiskolák egy év haladékot kapjanak. Reális esély van arra, hogy a törvény megváltozzon. A szlovák oktatás módszertanát meg kell változtatni. Ez a folyamat már elindult. Folytathatnám a kétnyelvű vasúti táblákkal. Az is kérdéses, hová tartozzon a kisebbségi kultúra, oktatásügy, legyen egy külön szakcsoport a minisztériumon belül, vagy ne legyen?  Visszaállítanák a kisebbségi miniszterelnök-helyettesi posztot vagy maradjon a terület a kisebbségi biztosnál? A biztos kevés. Ha átmegy a Kisebbségi Kulturális Alap, akkor az tartozhat a kulturális minisztérium alá. Ha az oktatásügyben sikerül felépíteni egy kisebbségi osztályt, akár egy államtitkárral, amely ezt felügyelné, akkor nem is kellene a miniszterelnök-helyettesi poszt. De ettől még messze vagyunk.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"221009","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"361","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Említette, hogy a migránsválság kezelése a következő kormány egyik legfontosabb feladata lehet. Ezen a téren a Hidat több támadást is érte az utóbbi időszakban. Nézzünk ezzel kapcsolatban néhány kérdést. Ha újból előkerül a kötelező menekültkvóta, hogyan szavaznának? Ellene.  Többször kritizálták a kormányt, hogy szűkkeblű a vállalásokban. Ha magukon múlna, önkéntesen több menekültet fogadna be Szlovákia, vagy ugyanannyit, mint Fico alatt?Szerintem sokkal több lehetősége van Szlovákiának, pláne, ha be tudja kapcsolni az egyházakat. Ráadásul látni kell azt, hogy az alapfeltétel a menekültek esetében is az, hogy beilleszkedjenek. Miért nincs probléma Bősön? Tudják, hogy be kell tartani a törvényeinket. Ha egyszer vétenek, bármivel, abban a pillanatban nem kaphatják meg a menekültstátust. Alkalmazkodni kell, ha nem, nem lehet befogadni.  A bőkezűbb vállalás mit jelent számszerűleg? Ez nem birkaszámolás.  De Brüsszelben ez így működik: vállalást kell tenni, egy konkrét számot mondani. Erre mondjuk, hogy a kormány retorikája kettős. Otthon nemet mondanak a migránskvótákra, míg Brüsszelben legutóbb hallgattak. Nekünk kell eldöntenünk, mennyit hozunk. Ez úgy működik, hogy a regisztrációs pontra elmegy a befogadó ország küldöttsége, és végignézi, kiket lehetne, kiket nem.  De a befogadó ország mond egy számot. Nem, ez nem működhet így. Kimegy ebbe a regisztrációs központba, és annyi embert győz meg arról, hogy idejöjjenek, amennyit tud.  Határok: effektívebben kell védeni a schengeni külső határokat? Egyértelműen.  Akár kerítéssel? A schengeni határokat akár kerítéssel. A kerítés egy dologra jó: lehet ellenőrizni, akik bejönnek. A regisztrációs pontoknál pedig vissza lehet küldeni a gazdasági bevándorlókat. Ha ezt nem tudja Görögország biztosítani, ugyanúgy védenünk kell a görög–macedón határt. Én már régen lezártam volna az ottani határt, mert a görögök nem végzik a dolgukat.  A törökök állítólag arról akarnak megegyezni a németekkel, hogy évi félmillió menekültet átvesz az unió. Ebben milyen legyen Szlovákia pozíciója? Már azzal a tömeggel sem tudnak mit kezdeni az uniós országok, amely itt van. Németországban 40 ezer bevándorlónak kell visszamennie a saját országába. Itt mindig az a probléma, hogy hogyan küldjék őket vissza.  Vagyis Európa megtelt? Igen. Védeni kell a schengeni határokat. Rendezni azokat, akik már itt vannak. Megakadályozni, hogy ne jöjjenek az adott országokból. Vannak olyan országok, ahol nem bombáznak, mint Szíriában. Az afrikai országokból érkező gazdasági menekülteket úgy lehetne megállítani, hogy a G8-ak, amelyek óriási milliárdokat vesznek ki az afrikai országokból, forgassák vissza a pénzt, és helyben teremtsenek munkahelyeket ezeknek az embereknek.  Fico a szlovák–osztrák és a szlovák–magyar határra is kerítést húzna. Ez akkor lenne érthető, ha Magyarországra visszaküldenék azokat, akik ott voltak beregisztrálva és nem kaphatnak menekültstátust – de ez eddig nem így néz ki –, akkor előfordulhatna, hogy onnan Szlovákiába érkeznének. De ez Schengen vége lenne. Ha felemelik a kerítéseket, bevezetik a határellenőrzéseket, az hátrányosan fogja érinteni a gazdaságot. Megdrágulhat a szállítás, munkahelyeket érinthet. Egy megoldás van: lezárni a schengeni külső határokat, és keményen ellenőrizni az érkezőket.  Szalay Zoltán – Mózes Szabolcs Húsz magyar képviselő többet ér el, mint tíz – véli Berényi József. Olvassa el az MKP elnökével készített nagyinterjúnkat is.