A Híd is Orbán és Kaczyński mellett szavazott

Még tavaly indult meg Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikkelyének alkalmazását célzó kötelezettségszegési eljárás. Brüsszel elsősorban a jogállamiság megsértését rója fel Budapestnek. Az unió hasonló lépéseket tett Lengyelországgal szemben is, amelyet az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt marasztaltak el.
A pozsonyi parlament most egy olyan határozatot fogadott el, amely a Magyarország és Lengyelország melletti kiállást és a tárgyalások fontosságát hangsúlyozza.

A dokumentumot az SNS elnöke, Andrej Danko és a nemzetiek két másik képviselője nyújtotta be még tavaly november végén. Akkor Bugár Béla, a koalíciós Híd elnöke azt mondta, a határozat megsérti a koalíciós szerződést: „Ami nincs a kormányprogramban, azt ugyan be lehet terjeszteni, de ebbe bele kell egyeznie a koalíciós partnereknek is. Mi pedig ezzel nem értünk egyet” – fogalmazott a Híd elnöke.

Bugár a határozatról, és pártja képviselőinek tegnapi döntéséről lapunknak azt mondta, továbbra is a koalíciós szerződés megsértésének tartja azt, ahogy a dokumentum a törvényhozás elé került. A kormánypártok közötti megállapodás értelmében egy olyan szövegnek kellett volna a parlament elé kerülnie, amiben konkrét országokat nem említenek. Eszerint a határozat amellett foglalt volna állást, hogy az unió csak akkor használja az alapszerződés hetedik cikkelyét bármely ország ellen, ha már nincs lehetőség a tárgyalásra. Ehhez képest a szöveg név szerint említi Magyarországot és Lengyelországot – magyarázta a Híd elnöke. „Mi megegyeztünk a Szlovák Nemzeti Párttal, csak ők nem tartották be az egyezséget. Ennek lesz még következménye” – mondta Bugár.

A koalíciós szerződés szerint az állásfoglalás tartalmát mindhárom kormánypártnak el kellett volna fogadnia, de ez nem történt meg. A Híd képviselőinek többsége azonban tegnap mégis megszavazta az így beterjesztett állásfoglalást. Bugár ezt azzal magyarázta, mivel a dokumentumról ebben a formájában kellett szavazniuk, így két lehetőség kínálkozott számukra. Ha megszavazzák azt, akkor az Európai Néppárt rá fog kérdezni, hogy miért döntöttek így. „Másrészt két szomszédos országról van szó” – mondta Bugár.

A jelenlegi szlovák kormány igyekszik jó kapcsolatokat ápolni a V4-es tagállamokkal. Bastrnák Tibor a Híd frakcióvezetője a TASR hírügynökségnek arról beszélt, hogy szerinte a határozat elfogadásával nem változik meg Szlovákia külpolitikai irányultsága. „Továbbra is európai irányultságú ország vagyunk, de meg szeretnénk erősíteni a regionális elvet is” – mondta, és hozzátette, a képviselőik szabad kezet kaptak a szavazáskor.

Cséfalvay Katalin a Híd képviselője, a parlament külügyi bizottságának elnöke volt a párt frakciójának egyetlen tagja, aki nemmel szavazott a dokumentum elfogadásakor. Kérdésünkre erről azt mondta, nem tudott egyetérteni azzal, hogy a határozat konkrétan két országot említsen meg, hiszen nagyon különböző a helyzet a két államban. Hozzátette, a lengyelek nem is örülnek, hogy egy lapon említik őket Magyarországgal. Cséfalvay szerint a frakciótagoknak a lelkiismeretére volt bízva, hogy miként szavaznak, és kiemelte, számára mindig is fontosak voltak az uniós alapértékek.

Az ellenzéki Ondrej Dostál (SaS frakció, OKS) is nemmel szavazott a dokumentum elfogadásakor. A képviselő a határozatot úgy értelmezi, hogy az Dankónak Orbán Viktor irányába tanúsított csodálatáról tanúskodik. Az ellenzéki honatya szerint az SNS vezére ezzel nyíltan is az orbáni politika mellé áll. A képviselő hozzátette, meglepte őt a Híd képviselőinek döntése, mivel Bugár előző kijelentései alapján azt várta volna, hogy a párt képviselői nem támogatják a nyilatkozatot.

 Az uniós törekvésekkel szemben álló határozatot a kormánykoalíció képviselőin kívül a Sme rodina és a Kollár pártjából távozó honatyák is megszavazták.