A Híd a népszámlálásról: kisebb lehet a csökkenés a hivatalosan kimutatottnál

A párt Új Szó Online-hoz eljuttatott szerdai közleményét az alábbiakban teljes terjedelmében olvashatják:

"A népszámlálási eredmények alapján 8.5 százalékra csökkent a magyarok részaránya Szlovákiában. Ezek alapján hivatalosan alig több mint 450 ezer magyar él ma az országban. Bár ez a hivatalos adat, emellett az is elgondolkodtató tény, hogy 380 ezer ember nem adott választ arra a kérdésre, hogy mely nemzetiséghez tartozónak vallja magát. A csökkenés a magyarság lélekszámában az adatok szerint 70 ezer fő az elmúlt tíz évben. Azonban 2001-ben alig több mint 50 ezer állampolgár nemzetiségét nem tudták megállapítani a kérdezőbiztosok, ami a jelenlegi adatnak csupán a töredéke.

Ez alapján azt mondhatjuk: bár eddig is feltételezhettük, hogy a magyarság száma csökkent, vélhetően 500 ezer fő alá, de a valóságban ez a csökkenés az egyik etnikumhoz sem besorolt állampolgárok nagy száma miatt biztosan jóval kisebb, mint arra a hivatalos számok utalnak. Még ha csak a 380 ezer nem válaszoló arányos 9 százaléka lenne magyar, akkor is csaknem 35 ezer főről beszélhetünk, ami a hivatalos csökkenés felét (!) teszi ki. Mindemellett is feltételezhetjük, hogy a magyarok aránya a nem válaszolók között ennél is nagyobb.

Nem tájékoztatnak az adatok a romák valós számáról sem, hiszen a hivatalos 100 ezer fő többszörösével számolnak a szakértők. Nem tudjuk, hogy a többiek minek vallották magukat – vélhetően sokan szlováknak, mások magyarnak és megint mások a válasz megtagadásának útját választották.

Összességében elmondható, hogy mivel a népszámlálás célja az lenne, hogy az állam megismerje a lakossága valós összetételét, ez az adatsor nem megfelelő erre a célra. A választ megtagadók magas aránya ugyanis lehetetlenné teszi az etnikai adatok reális megbecsülését. Ennek a jelenségnek több oka is van: többek között a népszámlálással kapcsolatos negatív üzengetés a sajtóban, a vonalkód körüli hisztéria, és a kisebbségekhez tartozók alaptalan riogatása. Bár a kisebbségeket képviselő pártok egyöntetűen az identitás felvállalása mellett álltak ki, úgy tűnik, ebben a helyzetben még ez is kevésnek bizonyult.

A statisztikai problémák ellenére sajnos tagadhatatlan, hogy a szlovákiai magyarok száma folyamatosan csökken. Ennek egyik fő oka az, hogy nagyon sok magyar gyermeket íratnak szülei szlovák iskolába azért, hogy jobban tanuljon meg szlovákul, mint egy magyar iskolában, és így azután könnyebben is érvényesüljön. A Híd álláspontja ezzel kapcsolatban változatlanul az, hogy a magyar gyerekek érvényesülését az segíti a legjobban, ha anyanyelvükön tanulhatnak. A probléma megoldásának érdekében a Híd a javasolta és programjába iktatta a magyar iskolák szlovákoktatásának megreformálását. A célunk annak elérése, hogy a diákok a mindennapi életben használható szlovák nyelvtudáshoz jussanak.

Országos szinten gyakorlatilag semmin nem változtat, ezért elsősorban szimbolikus probléma az, hogy összességében hány magyar maradt, azonban a helyi önkormányzatok szintjén ez az arány egyáltalán nem lesz mindegy. Az igazán érdekes adatsor tehát az lesz majd, hogy hány olyan település van, amely a Híd nyomására 15%-ra levitt nyelvhasználati határ alá csúszott. Ezeken a településeken érintheti utólag fájdalmasan az eredmény azokat, akik megtagadták a válaszadást."