A három párt esete a homofóbtörvénnyel

Az MKP, a pártelnök korábbi álláspontjától eltérően, elnökségi határozatban állt ki a magyar kormánynak a nem heteroszexuálisok jogait korlátozó törvénycsomagja mellett. „Tapasztalva a jogszabály elfogadása nyomán a progresszív, balliberális erők által generált, Európa-szerte végigsöprő hisztériahullámot, az MKP elnöksége úgy döntött, hogy sajtónyilatkozatban áll ki a gyermekek jogait védő magyarországi törvény mellett” – írta közleményében az MKP sajtóosztálya, arra a magyar jogszabálycsomagra utalva, amely látszólag a pedofilok ellen szól, valójában azonban súlyosan korlátozza a nem heteroszexuálisok jogait. Ezzel szemben a pártelnök, Forró Krisztián egy, a lapunknak adott korábbi interjúban elzárkózott attól, hogy a magyarországi belpolitikai témákat kommentálja. „Ez Magyarország ügye, ezt ott kell megoldani. Nem nekünk innen, Felvidékről kell megoldanunk a magyarországi kérdéseket. Ez az ő dolguk” – fogalmazott az MKP elnöke. A pártnál aziránt érdeklődtünk, hogy miért változott meg az álláspontjuk a magyarországi politikai témák szlovákiai importálásával kapcsolatban. „A szemléletváltást az egyes uniós felső tisztviselők minősíthetetlen kijelentései (pl. Mark Rutte térdre kényszerítős megjegyzése), a törvény szándékos félremagyarázása és az indokolatlan hisztériakeltés nyomán kialakult helyzet indokolta” – írta válaszában az MKP sajtóosztálya.

Az MKP állásfoglalásával szemben a magyarországi jogszabálycsomag nemcsak a pedofilok ellen lép fel, hanem összemossa ezt a bűncselekménytípust a nem heteroszexuálisokkal és durván korlátozza az utóbbi kisebbség jogait. „(...) tilos tizennyolc éven aluliak számára (...) olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely (...) a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg” – szól a törvény. Ez például ellehetetleníti a szexuális felvilágosítást, de a jogszabály rendkívül homályos megfogalmazása pedig akár azt is jelentheti, hogy azokat a népszerű televíziós sorozatokat, amelyek akár egy homoszexuális karaktert is megjelenítenek, a 18 év felettiek számára szóló műsorok közé kell sorolni. De az sem világos például, hogy a törvény miként vonatkozik a homoszexualitást megjelenítő irodalmi, irodalomtörténeti kötelező iskolai tananyagra.

A Híd és az Összefogás

A magyar jogszabállyal kapcsolatban megkerestük az MKP-val éppen egyesülni szándékozó Hidat és Összefogást is. Az utóbbi párt elnöke, Mózes Szabolcs Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külügyminiszter júniusi pozsonyi látogatásakor arról beszélt, nagyon szerencsétlennek tartja, ha a nemi orientációval vagy deviációval kapcsolatos kérdéseket összekötik a nemzeti közösségek ügyével. Kérdésünkre Mózes most ezt azzal indokolta, hogy szerinte a szexuális és nemzeti kisebbségekben csak annyi a közös, hogy számbeli kisebbségben vannak egy adott társadalomban. Azt állítja, az elmúlt 20 évben ugyan reflektorfénybe kerültek a szivárványos ügyek, de ez a nemzeti kisebbségek jogállásán bizonyíthatóan semmit sem változtatott. „Hányszor kérdeztek meg Pride-szervezőket arról, kiállnak-e a magyarok autonómiája mellett? Egyszer sem, mert semmi köze hozzá, de akkor ez fordítva is érvényes kell, hogy legyen!” – nyilatkozta az Összefogás elnöke, de arról is beszélt, nem feladatuk a budapesti Országgyűlésben zajló folyamatok kommentálása.

A Híd a lapunknak küldött nyilatkozatában azt írja, a gyermekek védelme megkérdőjelezhetetlen jogalkotási cél. „Amely viszont nem eredményezheti más társadalmi csoport negatív megkülönböztetését” – teszik hozzá. A párt a közleményben úgy folytatja, a kérdéses törvény és az azzal kapcsolatban kialakult közbeszéd negatívan érinti a szexuális kisebbséghez tartozókat. Prioritásként ugyanakkor a nemzeti kisebbségek jogait kezelik, de „különös érzékenységgel tekintenek” minden kisebbségeket érintő kérdésre. „Ha szemet hunyunk mások jogainak megnyirbálása felett, ne csodálkozzunk, ha szolidaritás hiányában a jövőben majd épp rajtunk csattan az ostor” – teszik hozzá.

A kisebbségjogok

A nem heteroszexuálisok ellen uszító magyarországi törvénycsomagról Fiala-Butora János jogász, emberi jogi szakember szombati lapszámunkban közölt egy hosszabb írást. Fiala-Butora rámutat, az EU képviselői azt kifogásolják, hogy a magyarországi törvény a pedofília (amit senki nem támogat, az EU sem) és a homoszexualitás egybemosásával súlyosan megbélyegzi a szexuális kisebbségek tagjait. „Hasonló rágalom a szexuális felvilágosítás melegpropagandának való beállítása” – fogalmaz a jogász. Hozzáteszi, hogy az ilyen oktatási programokat a törvény ráadásul el is lehetetleníti, ami nem csak a meleg gyerekek számára káros, bár nekik különösen, akár élet-halál kérdése is lehet.

Fiala-Butora szerint a kisebbségi jogoknak az unió általi kiterjesztése szempontjából az lenne kívánatos, ha a régiónk politikai szereplői azt próbálnák elérni, hogy az EU a nemzeti kisebbségek jogai érdekében is úgy lépjen fel, mint a nem heteroszexuálisok jogainak védelmekor. A jogász szerint ehelyett Magyarország kormánya azt választotta, hogy egy adott kisebbségnek, a nem heteroszexuálisoknak a jogait korlátozza. „Gyakorlatilag lemondva a nemzeti kisebbségek jogairól” – emeli ki a szakember.

Az ügy az EP előtt

Az Európai Parlament (EP) szerdán és csütörtökön tárgyalja a magyar és a lengyel jogállamiság, illetve az alapvető jogok helyzetét. Ezen belül külön is téma lesz a magyar „pedofiltörvény”, amely az európai államok többsége szerint diszkriminálja a nem heteroszexuálisokat. Az uniós parlament csütörtökön egy határozattervezetről is szavaz majd, amely szerint az EP „a lehető leghatározottabban elítéli a magyar Országgyűlés által elfogadott törvényt, amely egyértelműen sérti az uniós értékeket, elveket és jogot”. Az EP állásfoglalása tartalmazza azt is, hogy Magyarország se az uniós helyreállítási alapból, se a 2021–2027-es költségvetésből ne kapjon pénzt, amíg nem válik egyértelművé, hogy ezek a források nem járulnak hozzá az alapvető emberi jogok megsértéséhez. A határozatot valószínűleg elfogadják majd, de ez nem jelenti azonban, hogy a javasolt intézkedésekre sor is kerül.