A gazdaság állapota foglalkoztatja a lakosságot

Az érdeklődés mértéke mutatja, hogy az uniós témák és konfliktusok a korábbinál jobban megszólítják a lakosságot, bár uniós viszonylatban ennél jobban, 11 százalékponttal ugrott meg a részvételi hajlandóság. A szlovákiai eredményeket szerdán bemutató Radoslav Štefančík politológus szerint a számokat befolyásolhatja, hogy több, a választáson induló párt is ismert jelölteket indít el a megmérettetésben.

A részvételi arányt érintő fokozott várakozásnak azért lehet kiemelt jelentősége, mert Szlovákia történelmileg is nagyon rosszul teljesít a mutatóban, az előző öt alkalommal alig szavazott a lakosság az EP-választáson. Míg 2019-ben a választók 22 százaléka ment szavazni, öt évvel korábban alig 13 százalék – az ország hagyományosan a legrosszabb részvételi mutatókkal rendelkezett uniós viszonylatban. Szlovákiában a válaszadók 62 százaléka állította, hogy valószínűleg elmegy szavazni, ami hat tagállamnál is magasabb értéket jelent, a valós részvételi mutatók valószínűleg ennél jóval alacsonyabban alakulnak majd.

Gazdasági témák előtérben

Az Eurobarometer felmérésben kiemelt figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, melyik témák számítanak a lakosság számára a legfontosabbnak az EP-választás kapcsán. A migráció és az ideológiai jellegű kérdések, vagy akár a biztonságpolitikai téma meglepő módon Szlovákiában és Magyarországon sem számítanak a legjelentősebb problémának, bár mindkét országban ott vannak a leggyakrabban megemlített okok között. A szlovákiai válaszadók legnagyobb része a gazdaságélénkítő támogatásokat és a munkahelyteremtést jelölte meg az európai parlamenti választások legfontosabb témájának (39 százalék), majd a rangsorban a mezőgazdaság, a biztonságpolitika és az Európai Unió jövőjének témája következik (egyaránt 37 százalék). Magyarországon a közegészségügyi kérdések (39 százalék) kerültek a lista első helyére, a fontos témák sorában a gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő téma (38), valamint az EU jövőjével kapcsolatos párbeszéd (35) következik.

Az Európai Parlament jövőbeni tevékenységével és kiemelt prioritásaival kapcsolatban gyakorlatilag az összes tagállamban a béketeremtést tartották a legfontosabbnak. A szlovák lakosság 49, a magyar válaszadók 51 százaléka jelölte meg legfontosabb feladatként a béke bebiztosítását. Szlovákiában emellett az emberi jogok betartását (29) és a tagállamok közti szabad mozgás garantálását (26) értékelték a legtöbbre, míg Magyarországon a demokrácia (34) és az emberi jogok (31) témaköre került elő a leggyakrabban az EP-vel kapcsolatos elvárások között.

Pozitív Unió

Bár az Európai Unió általában negatívan szerepel a hírekben, a lakosság álláspontján a felmérés szerint ez a negativitás nem érzékelhető. Az Európai Parlament megítélése a mérések történetében először uniós viszonylatban inkább pozitív (41 százalék), mint semleges (40), miközben a válaszadók 18 százaléka ítéli meg negatívan az intézményt. Országos lebontásban az egyik legnagyobb emelkedést Magyarországon mutatták ki, ahol a lakosság szimpátiamutatói 11 százalékponttal javultak, összesen 46 százalékra.

A megkérdezettek 56 százaléka gondolta úgy, hogy az EP-nek fontosabb szerepet kellene játszania az Unió működésében, leginkább a nyugat-európai válaszadók vannak ezen a véleményen. A szlovákiai lakosság 85, a magyar válaszadók 77 százaléka gondolja úgy, hogy az Unió döntéseinek hatása van a mindennapi életre – ezzel mindkét ország az uniós átlag felett teljesített. Oľga Gyárfášová szociológus a szlovákiai eredmények kapcsán kimondottan kedvezően értékelte a mért adatokat. Érdekes módon a magyarországi lakosság körében kilenc százalékos növekedést mutattak ki az EU jövőjének pozitív megítélésével kapcsolatban is.

A nemzetközi összehasonlításokat tekintve feltűnik, hogy a legtöbb, az Uniót érintő részkérdésben Szlovákia és Magyarország válaszadói is igazodtak az uniós átlaghoz – a kormányközi, Brüsszellel szembeni konfliktusok ellenére sincs kiugróan rossz vagy jó véleménye a lakosságnak az Európai Unió szerepéről és általános megítéléséről. A jövőben a magyar válaszadók szerint az EU-nak az energetika és infrastruktúra (40 százalék), a védelmi kérdések (34) és a gazdasági versenyképesség (33) terén kellene aktívabbnak maradnia. A szlovákiai megkérdezettek az élelmiszerbiztonság (41), a védelmi politika (31) és a versenyképesség (30) témáját emelték ki elsősorban. Uniós viszonylatban a szlovák nyilvánosságnak van a második legrosszabb véleménye az Egyesült Államokról, a lakosság mindössze 30 százaléka ítéli meg pozitívan Washington szerepét, míg Magyarország az átlagnál kínapártibb. Míg a bolgárok és ciprusiak 40 százaléka szimpatizál Oroszországgal, Magyarország és Szlovákia esetében ez mindössze 21 százalék – de ezzel is az uniós élmezőnyben tartózkodnak.

A felmérést a Verian ügynökség végezte a helyi partnerei segítségével február 7. és március 3. között, összesen 26 411 válaszadót kapcsoltak be a kutatásba. Az Eurobarometer közvélemény-kutatásait folyamatosan, negyedévente jelentetik meg, de vizsgált témaköröket rendszeresen változtatják.