Jakubec Ágnes felvétele
A gazdagok kiváltságává tenné az olvasást a kormány
A kormány konszolidációs intézkedései értelmében a könyvek áfája az eddigi 10 százalékról 23 százalékra emelkedik. Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter azzal indokolta a kabinet döntését, hogy könyveket főleg a módosabb polgárok vásárolnak. A tárcavezető ezen kijelentésével nem csak a könyvszakma képviselőinek haragját vívta ki, a lakosok is ellenérzéseiknek adtak hangot.
Robert Fico negyedik kormánya a napokban mutatta be a sokak által csak Kamenický-csomagként emlegetett konszolidációs menüt, amely célja a tetemes államháztartási hiány lefaragása. A 17 tételt számláló lista leglátványosabb intézkedése az általános forgalmi adó alapkulcsának emelése. A kabinet döntése értelmében megszűnik a 10 százalékos kedvezményes adókulcs, ami eddig egyebek mellett a könyvekre vonatkozott. Míg a tankönyvek adókulcsát 5 százalékra csökkentették, addig az áfa minden más könyv esetében 23 százalékra emelkedik.
A gazdagok kiváltsága
Könyveket a jobb anyagi helyzetben lévők vásárolnak, akik megengedhetik, hogy többet fizessenek
– érvelt az intézkedés létjogosultsága mellett Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter a Pénzpolitikai Intézet elemzésére hivatkozva.
A pénzügyi tárca vezetőjére szavai után komoly kritikahullám zúdult. A kormány tagjai meg vannak győződve róla, hogy a pénzügyminiszter kijelentése a rá nehezedő nyomással hozható összefüggésbe.
"Ne csináljanak belőle szociális rémet” – vette védelmébe kollégáját, a belügyminiszter Matúš Šutaj Eštok (Hlas). Az oktatási miniszter, Tomáš Drucker arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormányok által hátrahagyott számlát törlesztik, azt azonban maga is elismerte, nem örül a javaslatnak.
A könyvek áfakulcsának növelését az államfő, Peter Pellegrini sem hagyta szó nélkül.
Egy erős szociális érzésű államnak meg kell teremteni a feltételeket, hogy az oktatás könyvek formájában is mindenki számára elérhető legyen, hogy senki ne induljon hátrányból
– olvasható az államfő közleményében.
Szembemegyünk az uniós trenddel
Egy ilyen mértékű emelést követően Szlovákia lehet az Európai Unió második tagállama, ahol a könyveket olyan mértékben adóztatják, mint a luxuscikkeket. Az európai jogszabályok néhány feltételtől eltekintve szabad kezet biztosítanak a tagállamoknak az áfakulcs megállapításában. Az unió jogalkotói 2022-ben lehetővé tették az úgynevezett szuperkedvezményes adókulcs alkalmazását, ami az elsőbbségi áruk csoportját érinti, ahová a könyvek is tartoznak. Nem kell messzire mennünk, hogy az engedmény alkalmazását a gyakorlatban is láthassuk, a szomszédos Csehország januárban nullára csökkentette a nyomtatott és elektronikus könyvek áfáját.
Ha Szlovákia 23 százalékra emeli a kötetek áfáját, egy hajszállal marad csak le a legmagasabb áfakulccsal rendelkező Dánia mögött, ahol a közkönyvtárak és iskolai könyvtárak felszerelésére tetemes összeget fordít a kormányzat. Összességében tehát kimondható, hogy a pénzügyminisztérium szembemegy az unió azon törekvéseivel, hogy szélesebb körben is hozzáférhetővé tegyék a könyveket.
Fellendül a bevásárlóturizmus
Nem az említett Csehország az egyetlen szomszédos állam, ahol csökkentett áfakulcs vonatkozik a könyvekre.
„Magyarországon például 5 százalékos a könyvek áfája, így a kormány döntése biztosan fellendíti a bevásárlóturizmust” – nyilatkozta lapunknak Győry Attila, a Családi Könyvklub tulajdonosa, aki szerint nagyon kemény évek várnak a könyvszakma képviselőire. Győry úgy véli, nem kizárt, hogy a kiskereskedők egy része az áfaemelés miatt „lehúzhatja a rolót”.
Sokasodó kihívások
A könyvkiadók az utóbbi években számos kihívással szembesültek. A pandémia idején kialakult papírhiány és a magasra csapott infláció is hozzájárult, hogy a könyvek ára az utóbbi években folyamatosan emelkedett. Az árvágta azt eredményezte, hogy 2022-ben 139 millió euróért értékesítettek könyveket Szlovákiában. Ha ebből a számból indulunk ki, akkor az államkassza bevétele még az áfaemelés után is legfeljebb 16 millió euróval nőne. A könyvek azonban sokak számára megfizethetetlenné válnak.
„Nem a több ezer példányszámban megjelenő bestsellerek a legdrágábbak, hanem a gyerekeknek szánt mesekönyvek, enciklopédiák. Ezekről lesznek kénytelenek lemondani a nagyon gazdag szülők. Ha azonban a gyermeket 10-12 éves korára nem sikerül olvasóvá nevelni, egyszerűen leszokik magáról a könyvről. Ennél fogva nyílt irány a karám” – jelentette ki Győry Attila, a Családi Könyvklub tulajdonosa.
A koalíció egysége is omladozik
A könyvek áfájának emelését nem csak az ágazati szereplőt tartják problémásnak, a koalíción belül sem aratott osztatlan sikert.
Határozottan nem értek egyet azzal, hogy csak a gazdagok vásárolnak könyveket. Talán a lélekben gazdagok
– írta közösségi oldalán Roman Michelko, az SNS képviselője, a parlament mediális bizottságának elnöke.
A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok szerint azok, akik lélekben gazdagok szeretnének lenni, a jövőben sem hagynak majd fel a könyvvásárlással.
„Látom, hogy a téma nagy felhördülést okozott. Úgy gondolom, a koalíciós partnerekkel még megvitatjuk a kérdést” – utalt rá Šutaj Eštok, hogy a kormány a nyilvános felháborodás okán még átértékelheti az eredeti tervét.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) saját elmondása szerint „sokat olvasó ember, aki tiszteli az írókat, a kiadókat és mindenkit”. A miniszterelnök azonban nem sorolja a könyvek áfájának emelését a konszolidáció döntő kérdéséi közé.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.