<p>Szlovákiában összesen 180 827 ember van anyagi szükséghelyzetben, a szociális ügyi hivatal februári adatai szerint ennyi szociális segélyt fizettek ki. Ha ehhez hozzáadjuk a velük egy háztartásban élő, közösen megítélt személyek – például a gyerekek – számát, a lakosok csaknem tizede szegénynek minősül.</p>
A déli régiókban él a legtöbb szegény
A különböző statisztikai összegzések és felmérések elkészítésekor eltérő szempontokat vehetnek figyelembe, így például az Eurostat legutóbbi jelentése szerint Szlovákiában 2011-ben a népesség 13 százaléka számított szegénynek, a szociális ügyi hivatal idei februári adatai alapján, a kifizetett szociális támogatásokat alapul véve azonban több a szegény. Az anyagi szükséghelyzetben lévő személyekkel egy háztartásban élőkön kívül létezik az ún. rejtett szegényeknek még egy csoportja: azok, akik megbízási szerződésre vagy részmunkaidőben végzett munkával próbálnak némi jövedelemre szert tenni, már nem jogosultak szociális segélyre, noha bevételük a minimálbérnél is alacsonyabb, ezért szegénységi kockázatnak vannak kitéve.
A szociális ügyi hivatal statisztikai adatai alapján megrajzolható az ország szegénységi térképe, melyből nyilvánvalóvá válik: Dél-Szlovákiában élnek a legtöbben anyagi szükséghelyzetben. A déli járásokban van a legtöbb szegényAbszolút számokban a legtöbb szegény a Tőketerebesi járásban van, a második helyen a Rimaszombati, a harmadikon a Kassa-vidéki járás végzett. Ha figyelembe vesszük egy-egy járás lakosainak számát, akkor az adott régió népességéhez képest a legtöbben a Nagyrőcei járásban (a térségbeliek 10,47%-a) vannak anyagi szükséghelyzetben; a második helyen a Rozsnyói (9,39%), a harmadikon a Rimaszombati járás (9,38%) szerepel. Ebben a három járásban a legnagyobb a munkanélküliség. A februári adatok szerint a Rimaszombati járás lakosainak 34,49%-a, a Nagyrőceiben 33,61%, a Rozsnyóiban pedig 29,48% volt munka nélkül. Az országos átlag 14,71%, és a dél-szlovákiai régiók mutatói magasan ezen érték fölött vannak. Ki kaphat segélytAz anyagi szükséghelyzetben lévők az állandó lakhelyük szerinti szociális ügyi hivatalban szociális segélyért folyamodhatnak. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személyre havonta 194,58 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személyre vonatkozó létminimum 135,74 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 88,82 euró. A támogatás konkrét összege az igénylő családi helyzetétől és attól függ, hogy hány gyereket nevel. Anyagi szükséghelyzetben lévő személyek azok, akiknek nincs állásuk és munkanélküli-segélyt sem kapnak, de ebbe a kategóriába tartozhatnak azok is, akik ugyan dolgoznak, ám összbevételük nem éri el a létminimumot, és így jogosultak a szociális segélyre és más támogatásokra. A jogosultság megállapításakor az egy háztartásban élő személyek jövedelmét veszik figyelembe: férj és feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú vagy az a 25 évesnél fiatalabb gyermek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbérnél. Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek nyújtható egyszeri szociális segély is – ezt a legfeljebb a létminimum háromszorosának megfelelő hozzájárulást egyszeri nagyobb, rendkívüli kiadásokra, a háztartás alapvető felszereléseire, a szükséges ruházat, az eltartott gyermekek tanszereire , valamint rendkívüli gyógykezelési költségek fedezetére adják.Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.