A közmédia és a Művészeti Alap átalakítása miatt kevesebb figyelmet kap az SNS civil szervezeteket érintő törvénymódosítása, amely továbbra is terítéken van. A civilek kedden bemutatták, miként lehetne növelni a szervezetek átláthatóságát és hitelességét.
A civilek másfajta transzparenciát szorgalmaznak
A Hlas, a Smer és az SNS már a kormányprogramjában is jelezte, hogy átláthatóvá szeretnék tenni a civil szervezetekre vonatkozó finanszírozási szabályokat, ám mikor az SNS március végén képviselői javaslatként elkészítette a vonatkozó törvénymódosítást, az inkább tűnt a szervezetekre háruló bürokratikus kötelezettségek megsokszorozásának és a külföldi szponzorok elrettentésének. Első olvasatban április végén fogadták el a tervezetet, a közeljövőben már a végleges változatról vitáznak – a június 11-én kezdődő ülésre tervezték be a szavazást a második olvasatról.
A javaslatot a civil szervezetek mellett érdekvédők, nemzetközi szervezetek, de egyes információk szerint maga a Hlas is kritizálta, változásnak azonban egyelőre nincs jele. Amennyiben a törvénymódosítás érvénybe lépne, több szempontból is körülményesebbé válna a civil szervezetek munkája. Minden szervezetnek, amely egy naptári évben legalább ötezer euró értékben jut külföldi támogatáshoz – más szervezetktől vagy magánszemélyektől – kötelezeő jelleggel fel kellene azt tüntetnie egy nyilvános, éves jelentésben, benne az ajándékozók listájával és adataival. A külföldi forrásokat elfogadó szervezetek hivatalos neve emellett a „külföldi támogatással rendelkező szervezet” („organizáciu so zahraničnou podporou“) kitétellel egészülne ki.
A Via Iuris, a Transparency International és a Zastavme korupciu (Állítsuk meg a korrupciót) alapítvány vezette csoportosulás konstruktív módon kezelné a javaslatot – eltávolítaná a legproblémásabb pontokat és az átláthatóság jegyében fogalmazná újra a változásokat.
A civilek azt szeretnék, hogy az éves jelentés kötelező elkészítése és nyilvánossá tétele a jövőben azokra a civil szervezetekre is vonatkozzon, melyek éves bevétele meghaladja a százezer eurót. Katarína Batková (Via Iuris) a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a területen valóban létezik kettősség, jelenleg csak néhány kategóriába eső szervezetre vonatkozik ez a kötelezettség. A jelenlegi szabályok alapján a nonprofit szervezetek, az alapítványok, valamint a nem befektetési alapok jelentetik meg kötelezően az éves számvitelt. A civilek ugyanakkor nem értenek egyet azzal, hogy a kis bevétellel rendelkező szerveződéseket is terhelje a beszámolókészítés kötelessége.
A szervezeteknek problémájuk van a módosítás egyik különösen kemény kitételével, melynek értelmében a belügyminisztériumnak jogában állna saját hatáskörben feloszlatni azokat a szervezeteket, melyek szabálytalanul készítik el az elszámolást, vagy nem terjesztik be az éves jelentést. A civilek azt javasolják, hogy a belügy csak kezdeményezhesse a bíróságon az érintett szervezetek felszámolását, ne rendelhesse el a lépést saját hatáskörben.
Szintén javasolják, hogy a végleges tervezetből hagyják ki a külföldi forrásokhoz jutó szervezetek automatikus megjelölését, valamint tartsák fent a donorok névtelenségét – miközben az állam a saját hatáskörében a jelenleg is érvényes szabályozások alapján ellenőrizhetné a szervezetek gazdálkodását és a gyanúsnak tűnő adományokat. A donorok nevének kötelező megjelenítése ellentétes az uniós joggal – vélik a Via Iuris jogászai.
A civil szervezetekre vonatkozó szabályok módosítása a parlament következő ülésén kerülhet terítékre. Az SNS elképzeléseit európai szervezetek is bírálták, Věra Jourová átláthatósági biztos az április végén tartott pozsonyi látogatása idején a civil törvényt nevezte meg nyíltan az egyik problémás pontnak, miközben kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak nem áll érdekében a szlovákiai uniós források megvonása.
Május elsején a sajtóinformációk szerint az SNS és a Hlas többek között a civilekre vonatkozó törvénymódosítási javaslat miatt is konfliktusba került egymással, a Hlas ugyanis szerette volna elérni, hogy a kötelezően feltüntetendő, külföldről támogatott szervezeti státuszt inkább távolítsák el a törvényből. Az SNS és a Hlas csendes megegyezése azonban a Robert Fico elleni merényletkísérlet előtt történt, Andrej Danko (SNS) azóta kemény intézkedéseket és a javaslatok kompromisszummentes gyakorlatba való átültetését helyezte kilátásba.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.