A 2003. ÉVI SZLOVÁKIAI BEĺRATKOZÁSI PROGRAM FŐBB EREDMÉNYEI

Az Illyés Közalapítvány által támogatott 2003. évi felvidéki beiratkozási program értékelését a Szlovák Oktatási Minisztérium által közölt tényadatok alapján végeztük el. Az értékelést egyrészt a 16 magyarlakta járásra, másrészt a Felvidék magyarlakta területeit behálózó Célalapok illetékességi területét képező 24 régióra végeztük el. Kassa és Pozsony figyelembe vételétől az összehasonlító vizsgálatok során a korábbi évekhez hasonlóan eltekintettünk, mivel ezekben a városokban a magyar tanulók számaránya elenyésző, és e városok figyelembe vétele esetleg torzítaná az országos szinten érvényesülő trendet. A losonci és füleki Célalap adatait a történeti előzményekre való tekintettel együttesen kezeltük.

A számításoknál a 2003. évben beiratkozott diákok számát a 2003 szeptemberében regisztrált, tanulmányaikat ténylegesen megkezdő diákok számával, az előző években beiratkozott diákok számát pedig hasonlóképpen a Szlovák Oktatási Minisztérium által a vonatkozó évben megadott diákszámmal vettük figyelembe.

A járásonkénti értékelést egy másik módszer szerint is elvégeztük: a 2003. évben beiratkozott diákok számát itt is a 2003-ban az 1. osztályban tanulmányaikat megkezdő diákok számával, a 2002-ben és a megelőző években beíratott diákok számát viszont a jelenleg 2., 3. stb. osztályba járó diákok ez évben megadott számával vettük figyelembe. Ez a számítás arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenleg 2.–3.–4. és 5. osztályos diákok száma kisebb, mint a korábbi években az akkori adatszolgáltatás szerint beíratott diákok száma. Ennek okait célszerű volna külön megvizsgálni.

A fentiek alapján elvégzett értékelés eredményei:

1. A magyar iskolába beiratkozott (tanulmányaikat szeptemberben ténylegesen megkezdő) diákok száma a 2002. évhez képest 2003-ban 4349-ről 4179-re, azaz 3,9 %-kal csökkent. Ebben nyilvánvalóan szerepe van a magyar lakosság körében is tapasztalható gyermekszámcsökkenésnek. Kassán a beiratkozott gyermekek létszáma 2002 és 2003 között 22-ről 30-ra növekedett, Pozsony esetében 34-ről 28-ra csökkent.

2. A magyarlakta járások szintjén a 2002. évhez képest a magyar iskolába beíratott diákoknak az összes beíratott diákhoz viszonyított aránya mindkét számítási módszer alapján számolva kismértékben csökkent. Ha a 2003. évi közölt beiratkozási adatokat a 2002. évi adatokkal hasonlítjuk össze, a csökkenés mértéke 0,72 %, ha az idén 2. osztályos diákok számát vetítjük vissza és tekintjük 2002. évi beiratkozási adatnak, a csökkenés mértéke 0,32 %.

A járásonként elvégzett értékelés is azt mutatja, hogy a magyar iskolába történő beiratkozás vizsgált mutatószáma mindkét vizsgálati módszer szerint a beiratkozási program első éveiben emelkedett, 2003-ban azonban csökkent.

3. Táblázatban foglaltuk össze a magyarlakta városokra vonatkozó beiratkozási tényszámokat 2000-től 2003-ig. Megállapítható, hogy a felsorolt 21 város közül a magyar iskolába beíratott diákok számaránya 2002-höz képest 12 városban (Érsekújvár, Gúta, Ipolyság, Királyhelmec, Losonc, Nagymegyer, Rimaszombat, Rozsnyó, Somorja, Szenc, Tornalja, Zselíz) növekedett, 9 városban azonban csökkent (Dunaszerdahely, Galánta, Komárom, Léva, Fülek, Párkány, Szepsi, Nagykapos, Vágsellye). A 2000. évi értékekhez képest 11 városban növekedett ez a mutató (Érsekújvár, Gúta, Ipolyság, Királyhelmec, Komárom, Nagykapos, Párkány, Rimaszombat, Szenc, Szepsi Tornalja), 10 városban pedig csökkent (Dunaszerdahely, Galánta, Léva, Losonc, Fülek, Nagymegyer, Rozsnyó, Somorja, Vágsellye, Zselíz).

A vizsgált négyéves időszakra itt is enyhén pozitív eredményt kaptunk, de 2002 és 2003 között a városok összességét tekintve közel 1 %-kal csökkent a magyar iskolákba beíratott diákok számaránya.

4. Az itt közölt, 4. sz. táblázatban a Célalapokra bontottan elvégzett számítások összefoglalását találjuk. Megállapítható, hogy a Célalapok összességét tekintve a magyar iskolába beíratott gyermekek számaránya a 2002. évi 37,55 %-ról 2003-ban 36,55 %-ra, azaz 1 %-kal csökkent. Azaz 2003-ban megtört e mutatónak 1999 óta tartó folyamatos növekedése, bár a beiratkozási program kezdeti évéhez, 1999-hez képest még így is 2003-ban 2,44 %-nyi növekedés mutatható ki. Az egyes Célalapokat külön vizsgálva megállapítható, hogy a 22 Célalapból 12 Célalap esetében (Érsekújvár, Gúta, Ipolyság, Komárom, Losonc-Fülek, Nagykapos, Nagykürtös, Nagymegyer, Nyitra, Rozsnyó, Szenc, Zselíz) a magyar iskolába beiratkozott diákok számaránya növekedett, 10 Célalap esetében (Dunaszerdahely, Galánta, Királyhelmec, Léva, Párkány, Rimaszombat, Somorja, Szepsi, Tornalja, Vágsellye) pedig csökkent. 2003-ban 2002-höz képest a Losonc-Fülek Célalap területén adódtak a legkedvezőbb eredmények, a legroszszabb eredményt pedig a párkányi és a vágsellyei régióban kaptuk.

5. A beiratkozási program kiértékelésekor ebben az évben első ízben álltak rendelkezésre a szlovák iskolákban tanuló magyar nemzetiségű diákokra vonatkozó adatok. Ezek az adatok azért fontosak, mert ezek jelzik azt a potenciális célt, amit a beiratkozási program révén a jövőben magunk elé tűzhetünk. Nyilvánvaló, hogy az EU- csatlakozásunk után kialakuló környezeti feltételek között reális cél azt elérni, hogy minden Dél-Szlovákiában élő magyar családban a magyar nemzetiségű gyermekeket magyar tannyelvű iskolába írassák be. Ezen felül törekedni kell arra, hogy a magyarul beszélő, de ilyen vagy olyan okból nem magyar nemzetiségűnek nyilvántartott diákok is magyar nyelvű oktatásban részesüljenek. Közülük is nyilvánvalóan többeket a szülők alkalmas módon történő megszólításával a magyar iskola felé lehet irányítani. Ha csupán a szlovák iskolába járó magyar nemzetiségűnek deklarált diákok számarányait vizsgáljuk, amelyet szintén táblázatban dolgoztunk fel (helyhiány miatt az értékeléshez nem mellékeltük – a szerk. megj.), a táblázat adatai alapján azt a szomorú következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar nemzetiségű diákoknak országos viszonylatban 20 %-a szlovák iskolába jár. Ez a számarány rendkívül nagy szórást mutat az egyes célalapok között. A legnagyobb arányban járnak a magyar nemzetiségű diákok szlovák iskolába a Nagykürtösi és a Királyhelmeci Célalap területén. A Nagykürtösi Célalap területén ez a magas számarány a régió magyar szempontból szórvány-jellegével magyarázható, a Királyhelmeci Célalap területén azonban nehezebb magyarázatot találni erre a rendkívül kedvezőtlen helyzetre.

Vizsgálataink szerint a szlovák iskolába járó magyar diákok számaránya a városokban általában sokkal magasabb, mint a régió egészét tekintve.

Három város kivételével (Szenc, Szepsi, Léva) valamennyi városban magasabb (esetenként lényegesen magasabb) a szlovák iskolába járó magyar nemzetiségű diákok számaránya az összes magyar diákhoz képest. Ez újból megerősíti annak szükségességét, hogy a beiratkozási program a továbbiakban az eddiginél nagyobb mértékben koncentráljon a városokban élő magyar családok megszólítására, beleértve a vegyes házasságban élő családokat is.

6. A közölt számadatok alapján felmerül a kérdés, mi okozta a 2003. évi beiratkozási programnak a megelőző évekhez képest kedvezőtlenebb eredményeit. Amikor a 2003. évi beiratkozási program megindult, a szervezők joggal számíthattak arra, hogy a program alapját képező pénzforrások 2003-ban is rendelkezésre állnak. Az Ilylyés Közalapítvány a megelőző évhez hasonlóan 2002. év őszén 50 millió Ft támogatást szavazott meg a program céljaira és a pályázók (a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség és a Csehországi és Szlovákiai Kultúráért Alapítvány) a korábban kialakított szervezői hálózattal (25 Város és Vidéke Célalap, a területükön lévő körzeti megbízotti körrel, a velük együttműködő iskolákkal és óvodákkal) a következő tételekből álló munkaprogram alapján kezdték meg a munkát:

Valamennyi óvoda- és iskolaköteles gyermek adatbázisának összeállítása.

Családok megszólításához szükséges információs anyagok elkészítése.

Valamennyi család személyes megszólítása – a magyar iskola mellett szóló érvek összeállítása és a családoknak személyesen vagy levél útján történő átadása.

Karácsonyi üdvözletek és ajándékok átadása a családoknak.

Az óvodák és iskolák népszerűsítését szolgáló közösségi programok megszervezése.

Az iskolákat népszerűsítő kiadványok készítése és átadása a családoknak.

Valamennyi diák részére az első évi tanulmányaikhoz szükséges tanszercsomag felajánlása (és a tanévnyitó ünnepségen történő átadása).

Szociálisan rászoruló diákok részére bejárási, illetve étkezési támogatás felajánlása.

A legeredményesebb munkát végző pedagógusok jutalmazása.

A legsikeresebb beiratkozást végrehajtó iskola eszköztámogatása Célalaponként.

Az Illyés Közalapítvány által megszavazott 50 millió Ft-ból az Illyés Közalapítvány korábbi kuratóriuma 16 millió Ft-ot 2002 őszén átutalt azzal, hogy a korábbi évek gyakorlata szerint a megszavazott összeg további részét a költségek felmerülésének időpontjához igazítva később kell folyósítani.

2003 tavaszán egyre inkább úgy tűnt, hogy az Illyés Közalapítvány nem kívánja a beiratkozási program támogatási összegének fennmaradó részét kifizetni, vagy legalábbis bizonytalanná vált a kifizetés mértéke, időpontja. Az ez ügyben az Illyés Közalapítvány elnökéhez a pályázók által írt levelek rendre megválaszolatlanok maradtak. A kuratórium 13 millió Ft támogatási összeget végképp elvont a programtól, de a többi összeg kifizetése is húzódik, emiatt a tanszercsomag költségét a pályázónak kellett meghiteleznie, egyéb tételek tekintetében pedig a pályázóknak – a szülők részére tett ígéreteik ellenére – a támogatások folyósításától el kellett tekinteniök. (Pl. diákok szociális támogatása, pedagógusok jutalmazása, legjobb iskolák technikai eszközökkel való jutalmazása.) Mindez rendkívül kedvezőtlenül hatott a szervezők aktivitására és mind a pályázók, mind az Illyés Közalapítvány hitelképességét és presztízsét a szülők előtt nagymértékben rontotta.

Ezt a kedvezőtlen hatást nagymértékben tovább erősítette az a tény, hogy a kedvezménytörvény értelmében a magyar iskolába járó diákok családjainak járó támogatás (az ún. beiskolázási és oktatás-nevelési támogatás) Szlovákiában megfeneklett, és még a 2002. évi érvényes pályázatokat sem fizették ki az érintett szülőknek (kivéve azt a 134 pályázót, akiknek a pályázatát még 2002 őszén az Illyés Közalapítvány korábbi kuratóriuma elfogadta). 2003-ra az Illyés Közalapítvány kuratóriuma a családok részére semmiféle pályázatot nem írt ki. A magyar iskolába történő beiratkozás rendkívül fontos motiváló tényezője éppen az oktatás-nevelési támogatás. Ennek remélhetőleg csak időleges meghiúsulása a beiratkozási kampányra rendkívül negatív hatással volt.

Fentiek nagymértékben hozzájárulhattak ahhoz, hogy az elmúlt sikeres évek után a beiratkozási program lendülete megtorpant. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a beiratkozási program – ez a magyarság hosszú távú megmaradása szempontjából kulcsfontosságú tevékenység – újra lendületet kapjon, amihez mindenekelőtt az Illyés Közalapítvány keretében, vagy más módon e program pénzügyi fedezetének megteremtése szükséges, másfelől olyan megoldás sürgős megtalálására van szükség, amely biztosítja a felvidéki családok hozzáférését a kedvezménytörvényből fakadó oktatás-nevelési és beiskolázási támogatáshoz.

Ha a közelmúltban létrejött szlovák–magyar kormányközi megállapodás szerint a családok Szlovákiában nem kaphatják meg az oktatás-nevelési támogatást (Dzurinda miniszterelnök nyilatkozata szerint „egyetlen fillér sem fog a felvidéki magyar családok zsebébe vándorolni”), akkor a legcélszerűbb megoldás a „Szülőföldön Magyarul” ösztöndíj magyarországi pénzintézeteknél történő felvétele lenne az érintett családok részére. A magyarországi lebonyolítással ebben az esetben vagy az Illyés Közalapítványt, vagy a felvidéki magyar diákok ösztöndíjazásával jelenleg is foglalkozó Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt kellene megbízni.

Rákóczi Szövetség