A 2002. év legfontosabb gazdasági eseményei

Itt kereshetjük a Vasúttársaság gazdasági helyzetét? Bár a vállalat millárdos adósságokkal küszködik, vezetői mégis úgy döntöttek, hogy székház nélkül nem tudnak megfelelően dolgozni. Pavol Prokopovič távközlési miniszternek kellett közbeavatkoznia, hogy ne repüljön ki néhány milliárd korona az adófizetők pénzéből.TASR-felvételAz alábbiakban felelevenítjük az év legfontosabb gazdasági eseményeit.

JANUÁR

Lemondott Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter. Hároméves tevékenysége tele volt ellentmondással, hiszen egyrészt az őt jelölő Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) fékezte tevékenységét, míg a jobboldali kormánypártok radikálisabb megoldásokat követeltek. Lemondása viharosra sikerült, az SDĽ új elnöke, Pavel Koncoš javaslatát Mikuláš Dzurinda kormányfő nem volt hajlandó elfogadni. Végül Schmögnerová maga adta be lemondását. Az SDĽ-offenzíva részét képezte a Szlovák Gázművek (SPP) privatizációs modelljének megkérdőjelezése is. Ez az akciót vezető Peter Magvaši munkaügyi miniszter számára a kormánykoalíció fenntartásánál is fontosabb kérdés volt. A lakosság közben a vagyonnyilatkozatok miatt háborgott, főként azért, mert ezeket azoknak is be kellett adniuk, akiknek a vagyona nem gyarapodott. A kormány a helyzetre a törvény módosításával reagált, a határidőt április végére halasztották, és csak annak kellett nyilatkoznia, aki teljesítette az ezzel kapcsolatos kritériumokat. Nagy offenzívába kezdett a Nemzeti Vagyonalap (FNM), másodszor próbálkozott meg az értékes ingatlanokkal rendelkező Szlovák Hajózási- és Kikötővállalat (SPaP) eladásával, meghirdette a komáromi hajógyár, a pöstyéni fürdő eladását és napvilágra kerültek az áramszolgáltató vállalat privatizációjával kapcsolatos első információk is. A jegybank közben bejelentette, hogy az aggasztóan magas külkereskedelmi hiány miatt a várakozások ellenére nem csökkenti az alapkamatokat. A Poľnobankát átnevezték UniBankává és bejelentették, hogy a Szlovák Biztosítót a német Allianz veszi meg, a többségi csomagért 9,2 milliárd koronát fizetve.

FEBRUÁR

Sikertelenül zárult a komáromi hajógyárra kiírt pályázat, a vagyonalap azóta is hitelgaranciákkal igyekszik biztosítani a termelés folyamatosságát. Mivel politikai okokból elmaradtak az év eleji áremelések, az infláció az előző hónapok alacsony értékén maradt. A korona árfolyama viszont érzékenyen reagált a Szlovák Gázművek (SPP) privatizációját ért baloldali támadásokra, a kormány egyértelmű állásfoglalása után azonban az euró árfolyama a hónap végére újra 42 korona alá került. A hónap legnagyobb mozgását a pénzügyi szolgáltatók sorozatcsődje jelentette. Elsőként a Horizont és a BMG Invest zárta be irodáit, de az ügyfelek rohama néhány nap, illetve hét alatt leterítette a többi hasonló céget is.

MÁRCIUS

A kormány jóváhagyta az ország eddigi legnagyobb privatizációs ügyletét, az SPP 49 százalékos részvénycsomagjának eladását 2,7 milliárd dollárért. Mozdult a komáromi hajógyár ügye is, a csődeljárás alatt lévő ún. régi hajógyár 298 millió koronára értékelt vagyonát a pozsonyi Penta Group vette meg 55 millió koronáért, és a megszerzett pozícióját azóta jórészt a vagyonalap sakkban tartására használja fel. Meghirdették a 17 autóbusz-közlekedési vállalat részleges privatizációját is, az elsők között a dunaszerdahelyi kelt el, ahol a volt vezetés volt sikeres, az érsekújvári pedig egy budapesti cégé lett. Nyilvánosságra hozták a 2001-es GDP növekedést, amely az utolsó negyedév javuló eredményeinek köszönhetően 3,9 százalékos volt. Eközben az infláció februárban a rekordnak számító 0,4 százalékot tett ki. Újabb hazai bank került külföldi tulajdonba, az Istrobankát az osztrák BAWAG vette meg.

ÁPRILIS

A jegybank meglepetésszerűen fél százalékkal megemelte az alapkamatot, indoklásul a költségvetési hiányt (az IMF 26 milliárd koronás költségvetési kockázatot mutatott ki) és a folyó fizetési mérleg hiányát hozta fel. Ez a koronát nem befolyásolta lényegesen, az euró árfolyama 42 korona alá süllyedt. Nagy vita tört ki a rendkívül magas privatizációs bevételek elosztásáról, a kormány kitartott amellett, hogy a pénz nagy részét a nyugdíjreformra és az államadósság csökkentésére kell fordítani. A jegybank és a gazdasági miniszterek tanácsa véleménye ellenére közel 7 milliárd koronát az egészségügy és a vasutak tartozásainak törlesztésére fordítottak. Egyéves kemény vita és egy sor bírósági per kezdeményezése után a vagyonalap mégiscsak a Penta Grouphoz tartozó Dunajservisnek adta a Szlovák Hajózási- és Kikötővállalatot.

MÁJUS

A hónapok óta súlyos problémát jelentő külkereskedelmi forgalom áprilisban a vártnál kedvezőbben alakult (a kivitel gyorsabban növekedett, mint a behozatal), később azonban kiderült, hogy csak rövid távú javulásról van szó. A korona nagyot zuhant, a jegybanktól és a külföldi intézményektől érkező figyelmeztetések hatására az euró árfolyama 44 korona fölé emelkedett. Megkezdődött a 2003-as költségvetés előkészítése, több fontos intézmény is figyelmeztetett a várható hatalmas hiányra. Harmadik nekifutásra a kormány jóváhagyta a három áramszolgáltató 49 százalékos csomagjának eladását, összesen 618 millió euróért. A nyugat-szlovákiai cég a német E.ON, a közép-szlovákiai a francia EDF, a kelet-szlovákiai pedig a német RWE kezébe került. Megkezdődtek a csődeljárások a februárban összeomlott pénzügyi szolgáltatókkal szemben. Az IRB-t OTP Bankára nevezték át, és a nevet egy új banknak kijáró kampánnyal vezették be.

JÚNIUS

Végső fázisába érkezett a Szlovák Villamos Művek privatizációs pályázatának előkészítése. Bár az érdeklődők számára két működtetési változatot kínálnak, az biztos, hogy a nemzetközi jogvita miatt a Bősi Vízerőmű állami tulajdonban marad. Az első negyedéves statisztika 3,9 százalékos GDP növekedést mutatott ki, ami egy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az infláció újabb csúcsot döntött (0,2 százalékos havi áremelkedés). Öt év után elsőször nem emelkedett tovább a munkanélküliség. A korona viszont tovább gyengült, amikor az euróval szemben már a 45 koronás árfolyamot ostromolta, a jegybank 200 millió eurós felvásárlással újra 44 korona közelébe szorította le. Közben a parlament választási tempóra kapcsolt, a hatalmas költségvetési hiány ellenére sorra fogadta el a további hiányt okozó döntéseket: a családi pótlék általános bevezetését, nyugdíjemelést, állami alkalmazottak béremelését, sőt bizonyos foglalkozások esetében életjáradékot is.

JÚLIUS

A bankszektorban újabb rekord dől meg, mivel a kereskedelmi bankok nem képesek másutt elhelyezni a pénzüket, a jegybanknál letétbe helyezett összeg meghaladta a 100 milliárd koronás értéket.

AUGUSZTUS

Véglegessé vált, hogy a választások előtt nem zárul le a Szlovák Villamos Művek privatizációs pályázata. Az éves infláció még a jegybank óvatos becslésénél is alacsonyabbnak bizonyult, éves szinten 2 százalékos volt. Magához tért a korona is, az euró árfolyama egészen 43,3 koronáig javult. Nem sikerült azonban eladni az utolsó, állami kézben lévő komolyabb pénzintézetet, a Postabankot, mivel a Szlovák Konszolidációs kevesellte a kínált vételárat. A kormány úgy döntött, hogy az orosz államadósság visszafizetése során a veszteségek ellenére is a készpénzfizetést támogatja.

SZEPTEMBER

Megkezdődött a két éve várt uniós SAPARD-program finanszírozása, jóváhagyták az első kérvényeket. A második féléves GDP növekedés még a korábbiaknál is magasabb volt, 4 százalékot ért el. A távközlési árak emelése miatt viszont nőtt az infláció, ezen kívül azonban nem voltak komolyabb ármozgások. A statisztika komoly reálbér-növekedést mutatott ki, az átlagbér 13 ezer korona fölé emelkedett, ami éves szinten több mint tíz százalékos javulást jelent. A választások kimenetele komoly árfolyamjavulást eredményezett, az euró árfolyama újra 42 korona alá süllyedt. Megkezdődött egy régen várt csődeljárás is, a BMG Invest ellen.

OKTÓBER

A gazdasági versenyről szóló fejezet lezárásával hazánk teljesítette az uniós csatlakozási felkészülés kritériumait, a két fennmaradó fejezetet az összes tagjelölttel közösen zárták le. Néhány új kormánytag is bejelentette: a nyugdíjreform költségeinek előteremtése céljából várhatóan eladják az ún. stratégiai vállalatok többségi részvénycsomagjait. Megszűnt a privatizációs minisztérium, hatáskörét a gazdasági minisztérium vette át. A garamszentkereszti alumíniumkohót a cégvezetők által alapított vállalkozásnak adták el 430 millió koronáért. Bejelentették, hogy a pozsonyi Volkswagenben hamarosan megkezdődik a Seat gépkocsik összeszerelése. Több hónapos kivárás után a jegybank az új kormány iránti bizalom jeleként szimbolikusan csökkentette az alapkamatot. A jegybankelnök pedig szóbeli intervencióval próbálta megállítani a korona további erősödését. A kormány bejelentette, a jövő évi állami költségvetést már eurokonform szerkezetben terjeszti a parlament elé. Az államháztartási deficit felső határát 5 százalékban jelölték meg, szemben az idén várható 7 százalékkal.

NOVEMBER

Bár a kormány az érdeklődőnek két lehetőséget kínált fel, kiderült, hogy senki sem érdeklődik a Szlovák Villamos Művek egésze iránt, így megkezdődtek az előkészületek a leányvállalatokra való bontásra. Ez a politikában is hullámverést váltott ki. Sikertelenül zárult a legnagyobb hazai autóbusz-közlekedési vállalat, a pozsonyi SAD privatizációja, a győztes francia CONEX visszautasította, hogy az 540 millió koronás vételár fejében az ígértnél kisebb részesedést szerezzen a cégben. Október végén a munkanélküliség 16,4 százalékos volt, ez az érték utoljára két évvel ezelőtt volt ennyire alacsony. A MOL 360 millió dollárért újabb 31,6 százaléknyi részvényt vásárolt meg a Slovnaftban, ezzel többségi tulajdonossá vált. Ellenértékként a céget egykoron privatizáló Slovintegra megkapta a MOL 10 százalékos részvénycsomagját. Közzétették, hogy a hazai tejipar jó része, 15 vállalat már külföldi tulajdonba került. A listán nem szerepel a nagymegyeri és a lévai tejfeldolgozó. A jegybank, miután a többszöri intervenció ellenére sem tudta letörni a korona erősödését, váratlanul két százalékkal csökkentette az alapkamatokat. A kereskedelmi bankok ennek hatására először a betéti, majd a hitelkamataikat is csökkentették. A parlamentben az új kormánykoalíció 22 törvénymódosítással megszorítások és reformintézkedések egész sorozatát szentesítette.

DECEMBER

A statisztikai hivatal jelentése szerint hazánk a harmadik negyedévben is tartotta a viszonylag magas GDP növekedést, amit ráadásul már nem állami megrendelésekkel biztosítottak. Ez egyben a visegrádi országok között is vezető helyet jelent. A parlament a vártnál sokkal könnyebben fogadta el a jövő évi állami költségvetést. Néhány nappal később a koppenhágai EU csúcsértekezleten hazánk meghívást kapott az Európai Unióba és tisztázódtak a 2006-ig szóló tervezési időszak ránk vonatkozó pénzügyi keretei is.