8 millió eurós pöröly a szélsőségesekre

A belügyminisztérium hatékonyan szeretne fellépni a szélsőséges megnyilvánulások ellen, emellett pedig az erről szóló kommunikációt és megelőzést is támogatná az iskolákban. Minderre 8 millió eurós költségvetést szereztek – a pénzt az Európai Szociális Alap biztosítja, a reformtervezetet pedig a Hatékony Közigazgatás Operációs Program égisze alatt valósítják majd meg – írja a SITA hírügynökség.

A költségvetés legnagyobb részét, 3,5 millió eurót olyan speciális elektornikus eszközök létrehozására fordítják, melyek képesek lesznek adatot gyűjteni az internetről és a közösségi oldalakról a szélsőségesekről, az ilyen irányú megnyilvánulásokról. 2,25 milliót fordítanak a rendőrök, a köztisztviselők és a középiskolák alkalmazottainak továbbképzésére, és további félmillió eurót adnak felvilágosító és oktató tevékenységre – a tervek szerint a speciális oktatási programokba 2020-ig 3500 ilyen állami alkalmazott kapcsolódik majd be. Kutatásra és elemzések készítésére 1,5 millió euró jut.

A projekt célja a belügyi tárca szerint egyebek mellett a nem formális szélsőséges csoportok és az általuk elkövetett büncselekmények visszaszorítása – mindezt első nekifutásra 50 százalékkal szeretnék csökkenteni. A belügy rámutat, jelenleg hét olyan csoportot tartanak nyilván, melyek aktívan és rendszeresen követnek el szélsőséges kihágásokat – elsősorban labdarúgó- és jégkorongcsapatok huligánjairól van szó. Az ilyen csoportok, mint például a Slovan Belasá Šlachta (Égszínkék Nemesség) vagy a nagyszombati szurkolói csoportok tagjainak egy része egyébként korábbi skinheadekből verbuválódik, és nagy átfedést mutat az egyes paramilitáris vagy politikai szélsőséges mozgalmak tagságával.

A tárca elismeri, hogy a szélsőségesség elleni harc rengeteg akadályba ütközik, mivel nincs egységes metodika, mely alapján megítélnék és felszámolnák a szélsőséges, vagy épp a terrorizmussal kapcsolatos tevékenységet, illetve a propaganda terjesztését. Komoly problémának tartják azt is, hogy nincs elég elemző intézmény, sem olyan oktatási rendszer, mely a megelőzéssel foglalkozna. 2019 végéig ezért egy szélsőségességkutató központot, valamint egy egységes oktatási rendszert dolgoznak ki, a jelenlegi helyzet kielemzése után pedig a vonatkozó törvényeket is frissíteni fogják.

Radovan Bránik szélsőségesség-szakértő lapunknak elmondta: a koncepció első pillantásra nem hangzik rosszul, a 8 millió eurós költségvetési keret is elégségesnek tűnik. Mindazonáltal óvatosságra int. Az állam ugyanis az említett adatgyűjtő rendszerrel meglehetősen komoly lehetőségekhez juthat arra, hogy „bekukkantson” a szélsőségesek zárt csoportjaiba és kommunikációjába. Ezzel az eszközzel pedig vissza lehet élni – csak akkor van értelme, ha megfelelő ellenőrző mechanizmusokat is tartalmaz majd. Elejét kell venni tehát annak, hogy a rendszert gumiszabályok mentén üzemeltessék, és a visszaélések elkerülése miatt nagyon pontosan meg kell határozni, mi számít szélsőségességnek. „Ha ez nem történik meg, nagyon könnyen tendenciává válhat az olyan megnyilvánulások kriminalizálása, melyek még beleférnek a szólásszabadságba” – jegyezte meg.

Bránik szerint a megfelelően beállított reform, melyet jó szakemberek valósítanak meg, aránylag komoly előrelépést jelenthet, de a rendőrség represszív intézkedései mellett elengedhetetlen szociális illetve oktatási elemekkel kibővíteni azt. „S mivel nagyon sok pénzről van szó, oda kell figyelni arra is, hogy felbukkanhatnak a reform környékén olyan cégek, melyek csak meg akarják fejni az államot. Őszintén szólva ettől tartok egy kicsit, sok olyan cég és ember van, mely bárminek a szakértőjévé válik, amire pályázatot írnak ki, és jó kapcsolatai is vannak az egyes minisztériumokban” – magyarázta. Hozzátette, ha ilyen emberek bonyolítják le majd a felvilágosítási és oktatási programokat, vagy részt vesznek az informatikai projektekben, akkor a 8 millió euró könnyen kidobott pénzzé válhat.