2014 a választások éve lesz

Idén minden a választásokról fog szólni. Háromszor – pontosabban négyszer, mivel az elnökválasztás kétfordulós lesz – is az urnákhoz járulunk. Erre legutóbb öt éve volt példa: akkor is államfő- és EP-választást tartottak tavasszal, ősszel pedig megyeit. Idén ősszel a regionálisnál nagyobb érdeklődésre számot tartó, ezáltal több szavazót vonzó helyhatósági választásokra kerül sor. Új elnökMárciusban jön a legfontosabb idei választás: ekkor dől el, Robert Fico hol folytatja karrierjét. Szinte biztos, hogy az államfőválasztás kétfordulós lesz, kicsi ugyanis az esélye, hogy a kormányfő az első fordulóban a leadott voksok több mint 50 százalékát megszerezze. A második forduló két hétre rá, március 29-én lesz, a jobboldali jelöltek közül Pavol Hrušovský, Andrej Kiska, Radoslav Procházka és Milan Kňažko esélyes a továbbjutásra. Ján Čarnogurský túl megosztó személyiség ahhoz, hogy 20% körüli voksot szerezzen, Bárdos Gyula pedig nagyrészt csak magyar szavazatokra számíthat. Szerintünk Fico 40% körüli eredménnyel jut tovább, ellenfele pedig Hrušovský lesz. Kiska a felmérésekben mutatottnál lényegesen kevesebb voksot kap, Procházka a 10–15 százalék közötti szintről nem fog tudni elrugaszkodni, Kňažko pedig túl későn és bágyadtan indította kampányát ahhoz, hogy esélye legyen behozni konkurenseit. Hrušovský továbbjutásának a Népi Platform pártjain kívül Fico és a Smer is örülni fog, ugyanis a potenciális továbbjutók közül ő a legkevésbé esélyes arra, hogy megszorongassa a miniszterelnököt. Fico 60:40 arányban nyer a második körben és köztársasági elnök lesz. Új kormányfőFico megválasztása után új miniszterelnököt kap az ország. Fico az elmúlt hetekben többször is kifejtette: utódja pártja alelnökei közül kerül ki. A Smernek hat alelnöke van: Dušan Čaplovič oktatási miniszterként nem vált be, ráadásul már öreg, Vladimír Maňka a megyei választásokon égett le, Peter Kažimír pedig túlságosan új arc a pártvezetésben ahhoz, hogy kormányfő legyen. Marad Pavol Paška, Marek Maďarič és Robert Kaliňák. Paškáról Fico mondta, hogy pótolhatatlan a parlament élén, a házelnöknek állítólag nincsenek is kormányfői ambíciói. Maďarič az utóbbi években háttérbe szorult, a párt egyik szürke eminenciásának számít. A kormányfői tisztséget éppen ezért nagy valószínűséggel a Smer második legnépszerűbb politikusa, Robert Kaliňák szerzi meg. A kormányváltás minisztercseréket is hozhat, ám nem valószínű, hogy egy–két helynél többön változtassanak. Čaplovič cseréje már hónapokkal ezelőtt felmerült, az ő elmozdítása tűnik jelenleg a legvalószínűbbnek. A Smert várhatóan nem ugyanaz az ember fogja irányítani, mint a kormányt – hogy a párton belüli erőviszonyokat jobban kiegyensúlyozzák. A pártelnöki tisztségre az alelnökök közül Paška és Maďarič esélyes. Régi ellenzékA váltás elvileg új esélyt jelenthet az ellenzéknek: Kaliňák népszerűsége ugyanis jóval alacsonyabb, mint Ficóé. Az ellenzéki pártok viszont 2014-ben is ugyanazt folytatják, amit tavaly műveltek. Az SDKÚ tovább veszít súlyából, az új pártok egyelőre nem lesznek képesek nagyobb tömegeket megszólítani.Kérdéses, hogy a sikertelen, de ismertté vált jobboldali elnökjelöltek mit kezdenek a kampányban szerzett politikai tőkéjükkel. Pártot alapít-e Radoslav Procházka és Andrej Kiska, esetleg belépnek-e valamelyik már létező formációba? Procházka esetében az Új Többséghez (Nova) való csatlakozás tűnik logikusnak, ám lehet, hogy Lipšicék alacsony támogatottsága elriasztja ettől a lépéstől az elnökjelöltet. MegszorításokAz új kormánynak nyomban megalakulása után a költségvetési fékre kell lépnie.Szakértők szerint Ficóék választási költségvetést készítettek, így az új kabinetnek hatékonyabb adóbehajtásra, néhány megszorító intézkedésre vagy pár költségvetési trükkre (pl. a II. pillér további megnyirbálása) lesz szüksége ahhoz, hogy a következő évi hiánycélokat teljesíteni tudjuk, s az államadósság ne lépje túl a kritikus 60%-os szintet. Igaz, az adósságplafonról szóló törvény 2016-ig nem fogja fékezni a kabinetet: ebben ugyanis szerepel egy olyan kitétel, hogy új kormány alakulása esetén két évig nem lépnek életbe a restriktív intézkedések. Brüsszel, városok, falvakMájus még a kormányváltásról fog szólni, a hónap végén azonban már EP-választás lesz. Ezen a megválasztható képviselők alacsony száma (13) miatt nem fog annyira tarolni a Smer. Mandátumot ugyanis minden, legalább 5%-ot elért párt szerez. Ilyenből pedig több mint féltucatnyi lesz. Ha pl. nyolc párt lépi át a küszöböt, a Smer legfeljebb hat helyet szerez, ha kilencen szerepelnek sikerrel, maximum ötöt. Ezen a választáson a kis pártok is jó eséllyel indulhatnak, ha kellőképpen mozgósítani tudják törzsszavazóikat. Az év végén lesznek az önkormányzati választások. Ezeken viszonylag jól fog szerepelni a Smer, ám a magyar pártok is megerősítik pozícióikat délen.