2006-ban profi magyar hadsereg

Juhász Ferenc: „Az Mi–24-esek felújításáról szóló szerződést korszakos megállapodásnak tartom.” A szerző felvétele Miniszter úr, mit jelent Magyarország számára az aláírt szerződés, amelynek alapján Magyarország a visegrádi négyek másik három tagjával közösen vesz részt az Mi–24-es helikopterek modernizálásában?

Az Mi–24-esek felújításáról szóló szerződést korszakos megállapodásnak tartom, ugyanis még nem volt arra példa térségünkben, hogy több ország részvételével sikerül haditechnikát – reményeink szerint tartósan – felújítani. Ez mintegy 30–35 éves élettartamot szab meg a helikopternek. A mi gépeink 13–17 évesek, ez azt jelenti, hogy további húsz évig működhetnek. Ez a felújítási mód sokkal olcsóbb, mintha önerőből saját magunk, saját technológiával kezdenénk ilyenbe. Ha sikerül megvalósítani azt, amit a lengyel partnerünk mondott, azaz hogy 18 hónapon belül elkészülne a prototípus, akkor megkezdenénk a magyar helikopterpark e technológia alapján történő felújítását. Egyébként ez az az eszköz, amely a NATO számára is kedvelt és az együttműködésben használatos.

Lehet-e másfajta technológiák esetében is hasonló az együttműködés?

Elvileg igen, hiszen a fegyverzet 80 százalékban mind a négy országban majdnem azonos. Tudomásul kell vennünk, hogy nagyon sok volt szovjet haditechnikai eszközt örököltünk, használjuk őket, és nyilvánvalóan valamilyen együttműködést is ki lehet alakítani. A csehek szintén Grippen vadászgépeket vásárolnának, és úgy tűnik, hogy a lengyelek is ilyeneket vesznek, és ezzel egy új modern technikának a működtetése és fenntartása, a kiképzés és a logisztikai háttér olyan elvi lehetőségeket teremt, amelyeket a V4 keretében fel kellene használnunk. Nagy lehetőségeket látok a további fejlesztések kimunkálásában, ha a nemzeti érdek is egybeesik az ilyen típusú érdekkel. Azaz nekünk az a célunk, hogy a magyar hadiipar is jól járjon, a magyar gazdaság is jól járjon, és hogy a képességeink is növekedjenek. Ha ez a három dolog találkozik a V4-ek többi államának elgondolásával, akkor én további lehetőséget is látok.

Magyarország teljes jogú NATO-tag. A honvédség felkészültségében sikerült már egy szintre kerülni a NATO többi hadseregével?

A magyar honvédség leszakadásának megállítására nagy erőforrásra van szükség. Olyan technikai fejlesztésre, amely egyébként a költségvetés egészét terheli. Ezért arra kell törekednünk, hogy a haderő egy bizonyos részét jelentősen megerősítsük, mégpedig azt a részét, amely közvetlenül NATO-feladatokban vesz részt.

Ön csupán néhány napja áll a védelmi tárca élén. Vannak-e olyan tervei, elképzelései, amelyekkel előbbre viheti a magyar honvédelem ügyét?

Furcsa volna, ha egy hivatalba lépő embernek ne lennének tervei. De ahhoz, hogy ezeket a megvalósítás útjára tudjuk terelni, mindenképpen egyfajta helyzetértékelés, számvetés szükséges. Erről a minisztériumban a kollégáimmal beszélgetni fogok, ezt körülbelül két hét alatt szeretném elvégezni; az ő reális helyzetértékelésüket és az én terveimet egyeztetve fogjuk megmondani, milyen irányba szeretnénk elmozdulni a következő időszakban.

Tervezik a tényleges katonai szolgálat további lerövidítését, esetleg teljes mértékben profi, vagyis hivatásos katonákból álló hadsereg kiépítését?

A tényleges szolgálatot tovább nem rövidítjük, de a hivatásos hadsereg léthozását igenis tervezzük. Mi a választási programunkban egyértelműen kijelentettük, hogy önkéntes hivatásos, azaz professzionális haderőt fogunk megvalósítani legkésőbb 2006-ra. Álláspontunk szerint a járandó út most már nem a tényleges szolgálati idő további apró csökkentgetése, hanem a kötelező szolgálat megszüntetése. Tudniillik ha tovább rövidítjük a hat hónapos időtartamot, a kiképzéshez már semmiképpen nem járulunk hozzá, a szervezetnek viszont nagyon nagy pluszterhet jelentene ez, s egyébként sem érnénk el azt az eredményt, amelyet szeretnénk. Innentől kezdve a következő lépés egy nagy lélegzetvétel és az önkéntes, professzionális haderő.

Ez a költségmegtakarítás vagy a NATO-kompatibilitás szempontjából fontos?

A hatékonyság szempontjából, az ország biztonsága szempontjából. A professzionális haderő rövid távon költségigényesebb, hosszabb távon azonban megtakarítást is eredményez.

Létszámcsökkentést is terveznek? Hány fős lenne a tervezett professzionális hadsereg?

Úgy gondolom, hogy a sorkatonai szolgálat megszüntetésével némiképpen csökkenhet a létszám, de nem túl jelentősen. Nagyon sok szerződéses tisztet, tiszthelyettest fel kell még vennünk a hadseregbe ahhoz, hogy ez hatékonyan tudjon működni.

Nagytapolcsányban most alakult meg a nemzetközi békemissziók ellátására szánt cseh–szlovák– lengyel dandár. Nem érzi úgy, hogy Magyarországot kizárták ebből a „klubból”?

Nem zárták ki, hiszen Magyarországot meghívták, de Magyarország kérte, hogy egyelőre ebben nem kíván részt venni. Nekünk már van közös alakulatunk Szlovéniával, Olaszországgal, Romániával, van közös együttműködésünk Szlovákiával például a TISZA projektumban, együtt vagyunk Cipruson, s az erőforrásainkat és az erőinket nem akarjuk túlzottan szétforgácsolni. Ezért azt mondtuk, hogy mi szívvel-lélekkel velük vagyunk, és ha ennek katonai-biztonsági szempontból ereje és hozadéka van, illetve kiderül, hogy érdemes együttműködni, akkor még egyszer meggondoljuk. De most, a kezdőlépésnél szerettünk volna még kimaradni.