Titkosszolgálati nyomás és politikai botrány? Gundalf, Buddha és Szabó Bence sztorija

Az ügy a Direkt36 múlt hét kedden megjelent cikkével robbant be a köztudatba. A cikkben a portál közölte, hogy tudomásukra jutott egy különös rendőrségi–titkosszolgálati művelet, majd később egy, az ügyben nyomozó rendőrszázados, Szabó Bence kamerák elé állt és részletes beszámolót adott a nyomozásról és annak körülményeiről. Szabó megerősítette a Direct36 által megírtakat, közölte, hogy titkosszolgálati nyomásra kellett házkutatást tartaniuk pedofilvád miatt két informatikusnál, akik a Tisza Pártnak dolgoztak. A botrány azóta sem csillapodott. Tegnap a 444.hu kamerái elé állt az egyik éritett informatikus is.  

Mi ez az ügy? Mik a legfontosabb mozzanatai? Hogy jön ide a titkosszolgálat? – Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni. 

Mi ez a botrány? 

A Direkt36 cikke alapján az ügy jóval a médiában való megjelenése előtt kezdődött, egészen pontosan 2025. június 1-jén. Ezen a napon ugyanis egy névtelen bejelentés futott be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egyik vonalára, amelyet a gyermekek online szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos tartalmak jelentésére hoztak létre. A bejelentés két férfit érintett, akiknél gyermekpornográfiát feltételeztek: a 19 éves „Gundalf” és a 38 éves „Buddha” nevű felhasználót. Gundalf korábban a Tiszának dolgozott, Buddha pedig az ügy kezdetekor is ott volt alkalmazásban. 

Ez ügy érdekessége, hogy az NMHH-hoz érkező bejelentésről az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) értesítette a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI), akik ezután az AH nyomására néhány nappal később házkutatást tartottak a két férfinál. 

A házkutatás során a hatóságok nem találtak gyermekpornográfiát vagy arra utaló jelet, azonban Buddha irodájában, amely egy dunai hajón volt berendezve, rábukkantak egy nadrágszíjba szerelt kamerára. A készüléket a többi (mind a Gundalfnál, mind a Budhánál talált) adattároló eszközzel együtt lefoglalták a hatóságok.  

A kameráról később kiderült, hogy az azért volt Buddhánál, mivel a fiatalabb, Gundalf nevű informatikust hónapokon át kereste egy „Henry” nevű ismeretlen, aki megpróbálta rávenni, hogy segítsen bejutni a Tisza Párt informatikai rendszerébe. Gundalf erről szólt idősebb ismerősének, Buddhának, és együtt úgy döntöttek, hogy megpróbálják kideríteni és lebuktatni azt, aki a megkeresések mögött áll. Ehhez akarták használni a rejtett kamerát. Mielőtt azonban ezt megtehették volna, az Alkotmányvédelmi Hivatal jelzésére a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott náluk. 

Ki az a Szabó Bence és mit mondott? 

Szabó Bence százados a NNI gyermekpornográfia elleni főosztályán dolgozott, és ő vezette részben a Tisza Pártnál dolgozó informatikusok elleni nyomozást. Nyilvánosan elmondta, hogy a titkosszolgálat politikai nyomást gyakorolt a nyomozásra, és megpróbálták eltakarni az igazi célt: Henry nevű ismeretlen befolyásoló próbálta beépíteni Gundalfot a párt informatikai rendszerébe. Szabó szerint a rejtett kamera ügyét felnagyították, hogy elfedjék a valós motivációt. 

A nyomozót később gyanúsítottként hallgatták ki, és házkutatást tartottak nála, azóta leszerelt a rendőrségtől.

Hogy jön ide a titkosszolgálat? 

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Nemzetbiztonsági Szolgálat (NBSZ) is részt vett a nyomozásban. Ők végezték az adatmentést a lefoglalt számítástechnikai eszközökről, és az AH nyomást gyakorolt az NNI-re, hogy a kamerára koncentráljanak, még akkor is, amikor már világos volt, hogy nincs gyermekpornográfia az eszközökön. Szabó Bence szerint a titkosszolgálat politikai célokra használta az ügyet. 

Kicsoda Gundalf és mit mondott? 

Gundalf, valódi nevén Hrabóczki Dániel, 19 éves informatikus, aki korábban a Tisza Párt informatikai rendszerének kiépítését is segítette. Interjújában elmondta, hogy szándékosan adott félrevezető információkat az AH-nak, mert szerinte politikai célokra próbálták felhasználni a vallomását. Hangsúlyozta, hogy nem állt kapcsolatban külföldi szervekkel, és a kormány által közzétett videó torzította a történetet. Ez utóbbi videó annak a „beszélgetésnek" egy részét mutatja, amelyen az AH emberei Gundalfot faggatják, vagyis a kormány a titkosszolgálat által készített felvételt használja a Tisza volt informatikusának a lejáratására. 

Hogyan reagáltak az ügyre a politikai szerepelők? 

Az ellenzéki és kormánypárti oldal teljesen másképp értelmezi az ügyet. A Telex tájékoztatása alapján 

Magyar Péter szerint a történtek súlyosabbak, mint az amerikai Watergate-botrány, mert szerinte a magyar titkosszolgálatok egy célzott akciót hajtottak végre a Tisza Párt ellen. Szabó Bence nyomozót hősnek és hazafinak tartja, aki felfedte a történteket. 

Ezzel szemben a kormányoldal teljesen más narratívát épített. Közölték, hogy „egyre több ukrán kém bukik le az országban”, és a Tisza Párt két informatikusát külföldön képezték ki, míg Buddha ki-be járt az ukrán nagykövetségre. Orbán Viktor követeli, hogy „Zelenszkij parancsolja haza az ügynökeit”. 

A kormány ezzel azt sugallja, hogy az ukrán titkosszolgálatok próbáltak beavatkozni a magyar választásba a Tisza párton keresztül. 

Az eddig ismert információk alapján semmilyen jel nem utal arra, hogy az informatikusok Ukrajnának kémkedtek volna vagy közük lenne az ukrán titkosszolgálathoz. 

Az ellenzéki és kormánykritikus értelmezés azt hangsúlyozza, hogy a titkosszolgálati akció valójában a Tisza Párt ellen zajlott, és Szabó Bence kiállása tette láthatóvá a folyamatokat. A kormányzati kommunikációban továbbá kiemelik, hogy Szabó rendőr, nem kémelhárító, ezért nem érthette vagy félreérthette a körülötte zajló művelet egészét. 

Mik lehetnek a következmények? 

Az ügy következményei több szinten is érezhetők lehetnek. Politikai szempontból gyengítheti a lakosság és a pártok bizalmát a titkosszolgálatokban, miközben újabb feszültséget generálhat a Tisza Párt és a kormány között, különösen a választások közeledtével. Jogi következményei is lehetnek:  eljárás indult Szabó Bence nyomozó ellen, és felmerülhet a felelősség a nyomozás során alkalmazott esetleges politikai nyomásgyakorlás miatt. Társadalmi szempontból az ügy felhívja a figyelmet az átláthatóságra és a dezinformáció elleni igényre. Összességében az eset bizalmi válságot, jogi vizsgálatokat és társadalmi vitákat is kiválthat.