Vladimír Vladár

A változások előszele lehet, hogy Fidel Castro, Kuba eddigi vezetője bejelentette, nem akar indulni az elnökválasztáson?

Meg kell várni, hogy a parlament február 24-én kezdődő ülésén milyen döntés születik. Ekkor választják meg az államfőt, az államtanács elnökét. Négy esélyes jelölt van, megtalálhatók köztük a régi – fideli – generáció tagjai, de vannak fiatalabbak is, akik már a kubai forradalom után születtek. Komolyabb változásra azonban nem lehet számítani, már csak azért sem, mert Castro továbbra is marad a politikában. Levelében csak arról tájékoztatott, hogy nem akar államfő lenni.

Ismerve az egyes jelölteket, várható legalább kisebb változás Kubában?

Az a legvalószínűbb, hogy a parlament Fidel Castro testvérét, Raúlt választja államfővé. Ő a régi generáció tagja, Fidel harcostársa volt 1959-ben, a kubai forradalomban. Megválasztása esetén hosszú távon sem látok komoly esélyt nagyobb változásra. Ha azonban valamelyik, az új generációba tartozó jelöltet választanák meg, akkor nagyobb az esélyük a reformoknak. Bizonyos óvatos változásokra azonban számítani lehet Raúl megválasztása esetén is; nemrég például bejelentette, hogy társadalmi vitát akar kezdeményezni a kubai rendszer jellegéről. Kérdés, hogy ez a vita milyen változásokat indít el.

A napokban politikai foglyokat bocsátottak szabadon. Ez a rendszer felpuhulásának jele, vagy más áll a hátterében?

Elsősorban külföldi nyomásra történt, a spanyol külügyminiszter tárgyalásainak eredménye. Az utóbbi időben nem tapasztaltunk olyan jeleket, melyek alapján várható lenne, hogy a többi politikai foglyot is elengedik. Jelenleg még több mint 230 embert tart politikai nézetei miatt fogva a kubai rendszer. (lpj)