Újabb lyuk a nadrágszíjon

A 242,8 milliárd korona abszolút számokban 7,1 százalékkal több, mint 2003 első negyedében, azonban az infláció eredményeként reálértéken mérve mégis 1,1 százalékkal kevesebbnek számít – derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből.

Riasztó, hogy a közel 243 milliárd kevesebb, mint fele származott bérből és fizetésből, a többit a nyugdíjak, szociális segélyek, családi pótlékok és egyéb juttatások tették ki. A szociális juttatások aggasztóan magas aránya máris előrevetíti azt a tényt, hogy Szlovákiában csupán a polgárok töredéke képes megélni vagyona kamatoztatásából. Konkrétan a kamatokból, osztalékból mindössze 7,3 milliárd korona folyt a lakosság zsebébe, ami az összbevétel mindössze 3 százaléka.

Vajon mire használták fel a háztartások az összesítve tetemesnek látszó összeget? Ebből 24,9 százalékot, vagyis minden negyedik koronát elnyelnek a folyó kiadások, vagyis a szociális biztosítás, a jövedelemadó és az egyéb jogcímen befizetendő adó. Ez együttesen 60,5 milliárd koronát emészt fel, ami – talán a valamivel alacsonyabb jövedelemadónak köszönhetően – reálértéken számolva több mint 6 százalékkal kevesebb, mint 2003 hasonló időszakában. A háztartások kezében maradó 182,3 milliárdból 176,3 milliárdot végfelhasználásra fordítottak, vagyis a lakosság megtakarítási képessége szinte minimális. Ezt a statisztikai hivatal is elismeri, sőt jelezte: a megtakarítások mértéke egy év leforgása alatt közel egyötödével csökkent. Konkrétan minden 100 (bruttó) koronából mindössze 3,7 koronát tudunk félretenni, ami nem tekinthető tényleges megtakarításnak, hiszen ennek mértéke a bevétel 10 százaléka felett kezdődik.

A gazdaság egésze szemszögéből nézve örvendetes tény viszont, hogy a polgárok fogyasztása a viszonyítási alapnak számító 2003-hoz képest 10,5 százalékkal, azaz az éves infláció ütemét meghaladó mértékben nőtt. Természetesen nem a luxusfogyasztás az uralkodó, hiszen a háztartások bevételének 24,6 százalékát elnyelik az élelmiszer-vásárlások. Ez nagyon rossz mutató, mivel a fejlett országokban az élelmiszerekre fordított pénz aránya már évek óta mélyen 20 százalék alatt van. Az iménti adatból két dolog olvasható ki: egyrészt túl alacsonyak az átlagbérek, másrészt a fizetésekhez viszonyítva nálunk elég drága az élelmiszer.

A lakossági kiadásokon belül 2003 és 2004 első negyede között leginkább az egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg emelkedett, mégpedig ugrásszerűen, 34,9 százalékkal. A növekmény oka az egészségügyben bevezetett „20 koronák”, továbbá az egyéb járulékos költségek. (s, t, só)